Ma Jusztin, Jusztina, Auréliusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
A szuperkapitalizmus kora
Végel László
Én azonban csak gyors feledésre ítélt mostohafia lehetek, a magyar nemzetállamnak is, meg a szerbnek is. Kisebbség vagyok, bár mindig a kisebbségi kalicka ellen lázadoztam. A kisebbséginek pedig nincs hazája. Mondjam én is, hogy hazatértem Újvidékre? Végel László:
2019. szeptember 24., kedd
Kitekintek az ablakon a hamuszürke égboltra, hazaértem, gondolom kesernyés hangulatban, és eszembe jut, hogy Konrád György mégis hazaérhetett. Hol a haza, kérdezte a Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regényében. „Ahol van tisztelete a személynek és a szónak”, folytatta. Ha nem a legjobb, de mindenesetre ez Konrád legjellemzőbb regénye. Konrád ebben a regényében mégis belátja, hogy a nemzetállam szófogadatlan fia. Én azonban csak gyors feledésre ítélt mostohafia lehetek, a magyar nemzetállamnak is, meg a szerbnek is. Kisebbség vagyok, bár mindig a kisebbségi kalicka ellen lázadoztam. A kisebbséginek pedig nincs hazája. Mondjam én is, hogy hazatértem Újvidékre? Felbukkan bennem ez az érzés, de tisztában vagyok vele, hogy mégis saját városomban idegennek számítok. Az idegen hazaért, lehet, hogy ez az ittlétem vezérmotívuma. Nem panaszként hangzik, hiszen ez lehet az ízig-vérig jelenkori érzés, sokkal hitelesebb, mint a szentimentális hazaérés. Nem is lehet hazatérni, következtetek abból az interjúból, amelyet Elfriede Jelinek adott a HVG-nek (2019. szeptember 19). A Nobel-díjas írónő szerint befejeződött a „demokratikus kapitalizmus” kora, s beköszöntött a populizmusnak kedvező „szuperkapitalizmus”. „A romlás virágai, a pestis bűze újraéled, az ősi sírokból kikelt zombiként kísért a gyűlölet, a harag, a nacionalizmus”, nyilatkozza. Maradt a „valóságshow”. Úgy van, ide jutottunk, gondolom, miközben a múlt heti pesti hetilapokat lapozgatom. A 168 Óra címlapján Konrád György fotója, a Magyar Narancsén pedig Rajk Lászlóé. Heller Ágnes után ők is távoznak. Túl sok halál ilyen rövid idő alatt. Konrádra gondolok, arra, hogy megélte miként vallottak kudarcok azok az eszmék, amelyek 1989 után rövid ideig tartó boldogságot jelentettek számára. A Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regényében a hosszú évtizedeken át várt belső békéjéről és magányos idilljéről, ám a halála utáni napokban arra gondolok, hogyan ábrázolta volna a kudarcot, ha a sors megajándékozza még néhány évvel, és elhatározza, hogy folytatja önéletrajzi regényciklusát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Politikai tehetetlenség
A VMSZ és az MNT jelenlegi vezetése nem töltötte be a szerepét, az ellenzéki oldal pedig >
Elbagatellizálni, eltussolni, elsikálni
De visszatérve a Palicson megvert magyar fiatalok esetére: még ha valóban igaz is lenne, hogy a >
A szerb hatalom enigmája
Jól tudja mindezt a VMSZ (és médiája) is, amely olyan vehemenciával folytatott propagandát a Fidesz mellett, >
Lázadnak a könyvek
Egyre hangosabban lázadnak a könyvek. Egyre nagyobb számban látnak napvilágot olyan művek, amelyeket Franz Kafka ajánlott. >
Nem lehetünk többé a demokrácia szkeptikus udvari bohócai
A könyv felesleges luxus lett. Mindenki a nemzeti identitás nevében prédikál, tülekednek az alapítványoknál az identitás-iparosok, >
A VMSZ a hatalom kiszolgálója
A VMSZ részvétele az SZHP oldalán a kúlai választásokon Pásztor Bálint és pártja politikai, de erkölcsi >
Nekem sincs magyarázatom a történtekre
Nem tudtam megvigasztalni a fiatalembert, ezért nem maradt más hátra, minthogy jómagamat vigasztaljam azzal, hogy az >
Forsthoffer Ágnes kérjen bocsánatot a vajdasági magyar közösségtől!
Nagyot esett a TISZA tekintélye a vajdasági magyar ellenzékiek szemében, akik támogatást és változást vártak, nem >
A sebek emiatt még fájóbbak
Olvasom a közösségi háló kommentárjait, találkozom ismerősökkel és barátokkal és megdöbbenten tapasztalom, hogy Forsthoffer Ágnes a >
VMDK: Pénz, aktivisták, választások
Felszólítjuk Pál Károlyt, az Agenda Polgárok Egyesületének képviselőjét, valamint dr. Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség >
DINKO GRUHONJIĆ: Mi maradt Vajdaságból?
Ezért a felgyújtott magyar zászló nem csupán egy felgyújtott zászló. A Jelačić-házon megjelent gyűlöletgraffiti nem csupán >
TÁMOGATÁS VAGY TÉKOZLÁS?
Az anyaországi támogatások jelentős része nem autonóm közösségépítést szolgált, hanem politikai függőségi hálózatot épített ki. A >