2020. szeptember 20. vasárnap
Ma Friderika névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Szélerőművek a debelyacsai határban

Alaposan összetúrták a földjeinket – mondja egy helybeli gazda

Szélerőművek a debelyacsai határban

A bánáti Torontálvásárhely közelében már felépültek a szélgenerátorok. A falu keleti határában szeptember folyamán kezdte meg a működését 39 torony. Az ottani tapasztalatokról – bár még igen korai lenne „messzemenő” következtetéseket levonni az erőműpark üzemelésével kapcsolatban – az olvasottak alapján mégis valamilyen képet csak kialakíthatunk magunknak. Szabó Angéla:

Ebben egy helybeli mezőgazdasági termelő, a 65 éves Kiss Ernő a segítségünkre lehet.

– Egészen pontosan hol vannak ezek a szélgenerátorok?

– Antalfalva (Kovačica), Nagylajosfalva (Padina) és Cserépalja (Crepaja) térségében, a faluktól olyan 4 kilométernyire. Ezt a 4 kataszteri községet érinti.

– Torontálvásárhelyen hogy zajlott ennek a projektumnak a bemutatása? Azért kérdezem, mert az én szülőfalum határában is épülni fog egy nagyon komoly szélerőmű-park, de sajnos az itt élő lakosságot erről előzetesen nem tájékoztatták, úgyhogy egyelőre még azt sem tudjuk, hogy hány tornyot terveznek, hány termelő parcelláját érinti majd.

 – Nálunk is ugyanígy történt, itt sem készítették fel a lakosságot.

– Hogy képzeljük el ezt a nagyon-nagy építkezést? Mit tapasztaltak a munkálatok során?

– A jó minőségű termőföldekre telepítették, 3.700 hektáros területre. Én nem vagyok érintett az ügyben, de több alkalommal is kimentünk a terepre kíváncsiskodni, hogy megnézzük, hogy halad a munka, meg hát az én földem is éppen arrafelé van. Annyit mondhatok, hogy jó alaposan összetúrták a földeket a hatalmas és nehéz munkagépekkel. Éppen megfigyeltük, hogy amikor az óriási daru megindult, fél méter mélyen megsüllyedt alatta a talaj. Letaposták a szóját, augusztusban a hatalmas kukoricát, nem törődtek semmivel. Sajnálom, hogy nem fényképeztem le. A meglevő út mellett, a parcellákon fektették a kábeleket, a tornyokat pedig az úttól olyan 15-20 méterre helyezték el. Száztíz méter magasak, a lapátjukkal együtt 120 méteresek. A debelyacsai a legnagyobb református templom a Délvidéken, 65 méter magas a tornya, de ezeknek a generátoroknak csak a derekáig ér.

– Egymástól milyen távolságra kerültek? A tervdokumentációban 400-700 méter szerepel.

– Háromszáz méterre talán, még sosem mértem le.

– És három 63 MVA erősségű transzformátort is terveztek.

– Fel is épültek a legutolsó szélturbinák közelében.

– Ez a beruházás állítólag munkahelyeket is teremt és fellendíti a helyi kereskedelmet.

– Az építkezésen külföldi munkások dolgoztak: belgák, németek és hollandok, belga rendszámú járművekkel közlekedtek. Francia beszédet többször is hallottam, értettem is, mert több éven át éltünk Franciaországban. Azt hiszem, hogy a faluból csak két embert alkalmaztak éjjeli őrként, a telephely felügyeletét látták el, a munkagépekre vigyáztak, amíg az építkezés tartott. 

– Azt lehet-e tudni, hogy hol vásárolták meg a rengeteg építőanyagot (homokot, sódert, cementet, betonvasat stb.)?

– Nem az itteni fatelepeken, az biztos, mindent hoztak magukkal. Az állam kezeli ezt az egész ügyet, az embereket csak elbolondítják, a szerződésbe foglaltakat aztán úgy magyarázzák, ahogy akarják. Nálunk is voltak, akik nagyon örültek annak az 500 eurónak, amit bérleti díjként kapnak évente, de majd csak évek múlva derül ki, hogy valóban jó üzletet kötöttek-e. Olcsó villanyáramban mi nem reménykedhetünk, az mindig csak drágulni fog. Én semmi jót nem várok. A mi községünkben még a föld-visszaszármaztatással sem végeztek. Én sem kaptam meg a nagyapámtól elvett 34 lánc földet. Már egy belgrádi ügyvédhez is folyamodtam segítségért, de nem vállalta az ügyet, azt mondta, semmi esély nincs arra, hogy még az én életemben visszakapja a család.

– Most még keveset tudunk arról, hogy a generátorok működése milyen hatással van az emberi szervezetre – a susogás, az infrahangok kibocsátása, a magasfeszültség…

– Próbáltam utána olvasni, tájékozódni, mert továbbra is műveljük a földjeinket, évekig majd a tornyok alatt, a tornyok közelében dolgozunk. Azt sem tudjuk, befolyásolják-e a terméshozamot, vagy a termény minőségét. Az alibunári gazdáktól azt hallottuk (az ő körzetükben is épültek szélerőművek), hogy a méhecskék eltűntek a határból, és így a napraforgószemek üresek maradtak, nem fejlődtek ki. Láttam olyan videót is, amelyben a gólya, amint a torony közelébe ért, elveszítette az egyensúlyát és lezuhant. Valószínűleg érezni fogjuk majd a szélerőművek kellemetlen hatásait mindannyian, akik itt élünk a közelükben.

A tornyok pedig épülnek tovább, Nagybecskerek felé is, meg a Duna felé is. Meg majd a csantavéri határban is.

 

 

2020. január 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább

A Nyugat és Takaró Mihály

Tehát ha azt halljuk: „zsidó, zsidó”, úgy értsük: „amit az elégedetlen magyar gondol” („Protestáló hit s >

Tovább

A szocialista irodalompolitika váratlan dicsérete

A paradoxon abban rejlik, hogy a kitüntetettek közül kerülnek ki a múlt dicséretes példái, ugyanis ez >

Tovább