2026. szeptember 5. szombat
Ma Viktor, Lőrinc, Ofélia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Vajúdó kisebbségkutatás

Bozóki Antal
Bozóki Antal
 Vajúdó kisebbségkutatás

“A VMSZ asszisztál a haladóknak szabadkai horvátok diszkriminációjához?” Ahelyett, hogy tanulna a DSHV viszonyulásából, hogyan kell kiállni a közösségi jogokért! Bozóki Antal

December 23. Szabadkán diszkriminálják a horvátokat? A Vajdasági Horvátok Demokratikus Közösségének (DHSV) tagjai elhagyták a Szabadkai Városi Képviselő-testület  ülését, mert szerintük a Szerb Haladó Párt (SNS/CNC)  és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) alkotta városvezetés diszkriminálja a horvát kisebbséget. Egy év elmúlt azóta, hogy a DSHV kezdeményezte, Szabadkán alakítsanak egy horvát nyelvű iskolaközpontot, de a hatalom még mindig nem tűzte napirendre annak a határozatnak a megvitatását, amely a szabadkai óvodák és iskolák hálózati rendszerének megváltoztatását tartalmazza, és ami elengedhetetlenül szükséges az iskolaközpont megalakításhoz. Tomislav Žigmanov, a DHSV elnöke elmondta, hogy a tavalyi év közepén a tartomány és az illetékes minisztérium döntött egy munkacsoport létrehozásáról, amely a kérdést koordinálná. – Erről még a legmagasabb körökben is szó esett, még Aleksandar Vučićtyal is beszéltünk róla és a szerb-horvát kormányközi vegyesbizottság ajánlásában is ez áll. Hihetetlen, hogy azokat a kérdéseket nem tűzik napirendre, amelyekről magasabb szinteken már megállapodtunk. Ez egyértelmű diszkrimináció – mondta Žigmanov, aki a történtekért a haladók helyi vezetőit, a szabadkai polgármestert és a VMSZ elnökét tette felelőssé. Arra a kérdésre, hogy a szabadkai VKT a dokumentumot miért nem tűzi már egy éve napirendre, nem érkezett hivatalos válasz – közli a Szabad Magyar Szó. „A VMSZ asszisztál a haladóknak szabadkai horvátok diszkriminációjához?” Ahelyett, hogy tanulna a DSHV viszonyulásából, hogyan kell kiállni a közösségi jogokért!  November 30. – december 24. Vajúdó kisebbségkutatás A Vajdasági Magyar Akadémia Tanács (VMAT) szervezésében november 30-án, Értékteremtő kisebbségkutatás a Kárpát-medencében címmel, „nemzetközi kisebbségügyi tanácskozást” tartottak az újvidéki Európa Kollégiumban. A rendezvényen részt vettek a határon túli, magyarlakta területeken működő kisebbségkutató és más intézmények képviselői, valamint a hasonló tevékenységgel foglalkozó újvidéki és belgrádi intézmények képviselői. A tanácskozáson több volt a külföldi, mint a szerbiai részvevő. Szám szerint négy magyar kutató volt jelen – egy Belgrádból, kettő Újvidékről, egy pedig Szabadkáról[5] – valamint egy véemeszes politikus.    – Vajdaság az egyetlen határon túli régió, ahol nem működik szigorúan kisebbségkutatásra összpontosított tudományos intézet – állapították meg a tanácskozás részvevői. Vajdaság egy multietnikus, multikulturális környezet, ahol a kerekasztalokon elhangzottak alapján indokolt lenne egy ilyen intézet létrehozása – nyilatkozta december 24-én Lendák Imre, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács elnöke. – Az lenne a logikus, ha a többi kisebbséggel közösen hoznánk létre az intézményt, hiszen ahhoz, hogy megalakuljon, egy adott számú kutatóra, vezetőre, illetve adminisztratív munkásra van szükség. Nem utolsósorban szükség lenne az állam, ez esetben Vajdaság tartomány alapítói támogatására is – tette hozzá Lendák. A VMAT fiatal és a társadalom-tudományokban bizonyára nem jártas elnöke (képzettsége szerint elektrotechnikai és számítástechnikai mérnők) azonban szem elől téveszti, hogy a jelenlegi hatalomnak, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (Vučić Magyarjai Szövetségének) és Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) nem érdeke egy ilyen intézet létrehozása, mivel egykettőre fény derülne, hogy milyen is az őshonos magyar közösség valós helyzete. – A Magyar Nemzeti Tanács nem volt képes vagy nem akarta felvállalni a kutatások szervezését és koordinálását, ezért azok továbbra is atomizáltan és világos célok nélkül zajlanak – nyilatkozta Korhecz Tamás alkotmánybíró. – A kutatásokra jellemző volt, hogy ezeket ugyan zömmel vajdasági és nemzetiségi hátterű személyek végezték el, de a kutatások legtöbbször az állami felsőoktatási és tudományos intézményeken kívül valósultak meg. Ez az amatörizmus rányomta a bélyegét az eredményekre is, hiszen a kutatások természetes közege éppen az egyetemeken és az akkreditált kutatóintézetekben van – magyarázta Korhecz. Elfelejtette azonban, hogy 2000-től 2010 júniusáig Vajdaság Autonóm Tartomány Kormányának tagja (majd alelnöke is), 2010–2014 között, a Vajdasági Magyar Szövetség Magyar Összefogás listáját vezetve a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke lett. Csaknem másfél évtizedes politikai pályafutása alatt, tehát, alkalma volt, hogy tegyen is valamit a nemzeti kisebbségi kutatások érdekében. Korhecz azt sem mondta, hogy ha nem lett volna „ez az amatörizmus”, akkor a szerbiai és a külföldi nyilvánosság nem értesülhetett volna arról, nyoma sem maradt volna annak, hogy az őshonos magyar közösség milyen problémákkal küzdött és küzd a kollektív és az egyéni nemzheti kisebbségi jogok érvényesítésért. Téves az a hozzáállása is, miszerint az a fontos, hogy „egy-egy kutatás eléri-e a tudományos közvélemény ingerküszöbét”. Persze hogy ez nem lebecsülendő, de az talán még fontosabb, hogy a kutatások eredménye eljusson a nyilvánossághoz, a törvényhozókhoz, a politikai döntéshozókhoz, az Európai Unió és az Európa Tanács illetékes szerveihez, de a nemzetközi kisebbségvédelmi szervezetekhez is! Vajdaságban huzamosabb ideje a magyar nemzeti közösség helyzetével kapcsolatos tudományos kutatások szinte alig léteznek. Pontosabban: ezzel mindössze néhányan és többnyire alkalomszerűen foglalkoztak/foglalkoznak. Mindeddig, sajnos, az anyaország se mutatott különösebb érdeklődést az itteni magyar közösség helyzetének tudományos kutatásához. Az újvidéki összejövetel  után se látszik világos elképzelés arról, hogy, milyen alapokon, formában kellene megszervezni a kisebbségkutatást – „állami alapítású”, vagy „államilag akkreditált (bejegyzett, elismert – B. A.) kisebbségi kutatóintézet” formájában?   Az sem világos, hogy kezdeményezi-e ezt egyáltalán valaki? Az állami kisebbségkutató intézethez nem kell túl nagy reményeket fűzni, mivel annak az élére – szinte biztosra vehető – a hatalomhoz, illetve a fekete-vörös-véemszes hatalmi pártok valamelyikéhez tartozó vezetőt neveznek ki. A hatalom csak nem fog pénzelni egy intézetet, amelyik nem az érdekeit szolgálja! Ezért Vajdaságban inkább szükség lenne legalább egy olyan magyar civil szervezetre, amelyik figyelemmel kísérné a szerbiai jogszabályokból valamint az országnak az emberi és a nemzeti kisebbségi egyezményekből eredő kötelezettségeinek a teljesítését!     Amíg a „kutatók” tanácskoznak, a kisebbségkutatás vajúdik, elfogy a magyar közösség!

2019. december 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

AKI A VMSZ-RE SZAVAZ, ERRE IS SZAVAZ

Most Pásztor Bálintnak és Gyivánovity Dánielnek válaszolnia kell: Elfogadhatónak tartják-e, hogy Szabadkát egy jogerősen elítélt polgármester vezesse? Követelik-e >

Tovább

A támogatás, amelyből árok lett

Őszintén el kellene mondani az anyaországi társadalomnak, miért fontos Magyarországnak, hogy a határain kívül élő magyar >

Tovább

A délvidéki magyarság Vajdaságban (még) létező része már régóta a nemzet(i kisebbségi)halál előszobájában toporog!

Nem merem azt írni, hogy tisztelt, mert fogalmam sincs kihez (és miért pont őhozzá?) érkezik majd >

Tovább

Hova lett a vajdasági magyarok pénze?

Ezért számomra a Prosperitati történetének legnagyobb kérdése nem az, hogy mennyi pénzt osztottak szét. Hanem az, >

Tovább

Háborúban és békében

El kéne mondania a valóságot. Azt, hogy Magyarország nem a világ legkülönlegesebb helye, amelynek minden aszfaltcsíkja >

Tovább

Hova lett a vajdasági magyarok pénze? 2.0

A Prosperitati Alapítvány tíz éve azért működik, hogy gazdaságilag megerősítse a vajdasági magyar közösséget. A saját >

Tovább

A magyar irodalom nagy korszakától búcsúzunk

Esterházy Péter halálakor azt írtam, hogy elveszett egy fiatal írónemzedék kompasza, Nádas Péter halála pedig számomra >

Tovább

A VMDK válasza Robert Yugovich bejegyzésére

És igen, együttműködésre szükség van. De együttműködés nem egyenlő önfelszámolással. Végül pedig: mi nem egy „erősebb >

Tovább

Miért hallgattatok?

A kérdés az, hogyan lehetne lelket önteni az elvándorló, válságba kerülő vajdasági közösségbe? Hogyan lehetne megerősíteni >

Tovább

Szakmailag hiányos és megalapozatlan a nyelvi stratégia tervezete

„A magyar nyelv használatának és jelenlétének erősítését” inkább a nyelv- és íráshasználatra vonatkozó jogszabályok alkalmazásának vizsgálata >

Tovább

Délvidéki magyarok lehetnek a „modern” abo-abo nemzedék

Remélem, „kispásztor” beszámolt a nagykövetnek az ausztráliai és a vajdasági magyar történelem közötti hasonlatosságokról, habár nálunk >

Tovább

Az egyetem a listákon

A valódi kérdés az, hogyan lehet a Belgrádi Egyetem egyáltalán a világ 600 legjobb egyeteme között. >

Tovább