Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Radics Viktória – Körkérdés 2019
Nem tudom, a magyar írók miért bíznak hajthatatlanul a fecsegésben. A kedélyes banalizálás lejárt lemez; erőteljesebb kritikai attitűdöt és bátrabb pesszimizmust várnék. – A Litera év végi körkérdésére Radics Viktória válaszolt.
Műfajtól függetlenül mi jelentette az Ön számára a 2019-es év legkatartikusabb olvasmányélményét, és miért?
Radics Viktória: A magánirodalmi életemben elmosódtak a határok a szépirodalom és más írásos művek, a különféle szövegek, sőt a művészetek és a filozófia között, és az irodalomtudományos kategóriák lényegtelenné váltak. A Victor Klemperer naplóiból Klaus Schlesinger feldolgozásában készült, „Tanúságot tenni” (Zeugnis ablegen) című hatórás német hangjáték (amit a Deutschlandfunk Kultur az idén tett közzé, de 1996-ban készült) nagy hatással volt rám. Megértettem belőle, hogy az agresszív politika hogyan mászik bele fokozatosan a privát életünkbe, és tarol. Egyszóval aktuálisnak érzem. Rajtakaptam magam, hogy Thomas Mannt nosztalgikusan olvasom; visszasírom vele a humanizmust meg az odalett bensőségességet? (Az Emlékiratok könyve ebben a fényben egy rekviem.) Katartikus élményt pedig egy filozófiai mű jelentett, az újrealizmus alapköve, Gabriel Markustól (a filozófusok Mozartjának nevezik őt) a Warum es die Welt nicht gibt (Miért nem létezik a világ). Ha világ nincs is – mert ki láthatná át? van valaki rajta kívül? –, a szőnyeg alá söpört valóságok sokasága és hihetetlen gazdagsága nyüzsögve előjön és megsemmisül az ökokatasztrófában. Mi tagadás, katasztrofista lettem. Ma, decemberben, szedtem egy szál ibolyát.
Mely prózai mű (novellagyűjtemény, regény), verseskötet, dráma-, illetve esszé- és/vagy tanulmánykötet volt Ön szerint a legkiemelkedőbb?
Nádas Pétertől a Leni sír című esszékönyve azért mellbevágó, mert úgy beszél a politikáról magyarul, hogy annak értelme van. Nem hittem volna. Nádas megmenti a modernitásból, ami menthető, és ami a szemünk előtt érvényét veszti. Ez nem új könyv, összegyűjtött esszéket tartalmaz, szépen látszik az író társadalmi, politikai kritikai gondolkodásának összefüggésrendje, fogalmiságának koherenciája. Szó sincs semmiféle politikai naivitásról. Európa két fertályának a markáns megkülönböztetése is elengedhetetlenül fontos számomra, hiszen mi itt rekedtünk. Závada Pál Hajó a ködben és Barnás Ferenc Életünk végéig című regényei megérintettek, az előbbi kérdez, nagy erkölcsi kérdéseket vet fel, az utóbbi pedig megnevettet, de el is hűlök tőle, a burleszkje azt az elidegenedést láttatja velem, amit végigélek. Schein Gábor Megleszünk itt című regényéből a betegség- és a magányleírás, meg a ragacselmélet tetszik. Azt hiszem azonban, hogy egyik regény sem elég feszes és nem elég szigorú, a formaképzésben nem elég leleményes, ámbár Závada archívumkezelése miatt visszaveszek az ítéletből. Nem tudom, a magyar írók miért bíznak hajthatatlanul a fecsegésben. A kedélyes banalizálás lejárt lemez; erőteljesebb kritikai attitűdöt és bátrabb pesszimizmust várnék. Új verseskötetekhez nem jutottam hozzá, Hölderlint olvasom, mellette itt van Mallarmé Kockadobása, az 1985-ös kiadás abban a szép sorozatban, amit Zirkuli Péter szerkesztett, Tellér Gyula fordításában.
Mit tart az év legjobb fordításban megjelent könyvének (a fordító megnevezésével)?
Marguerite Duras Fájdalom című könyvét Forgách András fordításában remekműnek tartom. Még soha senkitől nem jött át ennyire átérezhetőn a háború végének a kínja. A szabadult rabok sorba állítása, adminisztrálása egészen megdöbbentő. Még a borítója is nagyon szép. Egy könyv, amit a szívemhez tudok szorítani. Egy régi könyvet helyezek mellé, Varlam Salamovtól a Kolimát.
Ön számára ki az év felfedezettje?
Horváth Márk és Lovász Ádám. A közvetítő munka, amit A valóság visszatérése című filozófiai könyvükkel (Forum, Újvidék, 2019) végeztek Losoncz Márkkal (akit már régebben fölfedeztem), nem túlzok: epochális jelentőségű. Ezt a könyvet izgatottabban olvastam, mint egy regényt, és újraolvasom, megyek utána. Végre kiutak mutatkoznak az interpretációk patkánylabirintusából! Az akadémikus szövegmániából, ahol szövegből van a hold is. Fölszabadító ez a bizonyos „újrealizmus” többes számban, a spekulatív realizmussal és az OOO-val (objektum-orientált ontológia), ezek vitáival együtt. Az antropocentrizmusból való kiszállás egy olyan salto mortale, amit muszáj megejteni. Ha eddig berzenkedtem a poszthumanizmustól, mert annak vizuális közvetítése a horrorisztikus esztétikájával meg a sci-fijével eltaszított, akkor most ez a filozófiai útjelzés meggyőzött. Eszközöket ad egy femme de lettres kezébe is. Horváth Márk és Lovász Ádám műfajokon áthágó saját szövegeit is meg akarom ismerni, böngészem a honlapjaikat. Idegennyelvi tudásuk lenyűgöző, jól írnak magyarul, és ami a fő, kommunikatívak, nem magukban beszélnek, közölnek, világosan magyaráznak, beavatnak abba, amit ők, a fiatalok, jobban tudnak, élesebben érzékelnek. Nagyon kíváncsi vagyok az Extrodæsia és a Poszthumanizmus változatai kötetekre is, de nem tudtam még hozzájutni.
Mit tart az év legizgalmasabb folyóirat-, heti- és napilap-, illetve online publikációjának?
Csordás Gábortól A nemzeti giccs anatómiája három részben, Selyem Zsuzsa és Sipos Balázs kritikái. Az Ex Symposion Újrealizmusok és Komplexitás-száma (mindkettőt Losoncz Márk szerkesztette), az Enigma.
Ön melyik írást tartja a Literán 2019 legjobb megjelenésének?
A dolgok állása sorozat, a Reményi József Tamással készített életút-interjú. Sipos Balázs előadása (vagyis egy tanulmányrészlete) Kertész Imréről.
Mi volt Ön szerint 2019 legjobb irodalmi rendezvénye?
Nem voltam irodalmi rendezvényen.
Milyen mozgások, átrendeződések határozták meg az elmúlt egy év irodalmi közéletét? Mit sorol a kedvező és mit – a megítélése szerint – kedvezőtlen változások közé?
A Handke Nobel-díjáról szerbül és németül folytatott vitát nyomon kísértem egy darabig, és visszahőköltem a Milošević-fan jutalmazásától, aki ráadásul irodalmi szövegekbe foglalta az idióta politikai vonzalmait és a háborús bűnösökkel való kvaterkázását. Hülyeségnek tartom az állítólagos esztétikai kvalitásokra meg a Poundra, Hamsunra való hivatkozást, mert ez az érv egy mozdulattal az örökkévalóságba emeli Handkét. Az esztétikai minőségben mindig jelen van az etikai komponens.
Itthon a honoráriumok hiánya vagy mizérikus volta (számomra) lehetetlenné teszi a professzionális kritikaírást, és jócskán megnehezíti az alkotást. Az irodalmi prekariátus osztályrésze, hogy nem jut pénz munkaeszközökre: könyvekre, folyóiratokra, internetes előfizetésekre stb. Az idegen nyelvű szakirodalom hozzáférhetetlen. A kulturális kormányzás nyomorba taszítja a független értelmiséget, a függetlenség fölér egy kötéllel. És a kedv? A közéletben való részvételre? Van erre mód? Én valami olyan erőltetett naivitást látok azoknál, akiknek ellent kéne állniuk, amiből nem lesz rendszerkritika. Kivétel Schein Gábor, az ő interjújából idéznék végezetül, egyetértőn: „Ez a rezsim nagyon vigyáz arra, hogy ne termeljen hősöket: senkit nem börtönöz be politikai okokból, de megöli a lelket. A szabadság lényege szerint beszélgetés, közösségeket akar teremteni, és ez ma, tapasztalatom szerint, szinte lehetetlen. Közegtelennek érzem magam.” (A valóság megragadása, Népszava, 2019.07.14.)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >