2020. augusztus 13. csütörtök
Ma Ipoly, Ince, Vitália névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Napi ajánló

Helyben járó egyeztető testület

„Miként lehet haladéktalanul orvosolni a kisebbségi jogok csorbulását”?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A legnagyobb újévi ajándék a vajdasági magyar közösségnek mégis az lenne, ha az MNT elnöke január 1-jével nyugdíjba távozna és a helyébe egy olyan elnök kerülne, aki képviselné is a közösség érdekeit! Szeptikus vagyok, hogy ilyen szerencsében részesülhetünk... Bozóki Antal:

December 12-én Szabadkán tanácskozott a szerbiai nemzeti tanácsok országos koordinációs bizottsága. A 23 nemzeti tanács közül 15 képviseltette magát. A testület negyedévenként tart egyeztető ülést, az elnöklő pedig évente változik.

A Magyar Szó (párt)napilap és a Vajdaság Ma hírportál tudósítása is kiemeli, hogy Zoran Pašalić köztársasági polgári jogvédő („zaštitnik građana” és nem „az alapvető jogok biztosa” – ahogyan a Vajdaság Ma hírportál tudósítója kereszteli) „negyedik alkalommal vett rész a nemzeti tanácsok koordinációjának ülésén”. Az egyeztetésen Ivan Bošnjak, az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium államtitkára is részt vett.

– Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének elmondása szerint a köztársasági jogvédő szabadkai látogatása arról árulkodik (sic!), hogy új gyakorlat alakult ki az emberi és a kisebbségi jogok, illetve azok védelmének tekintetében. A támogatás célja megvitatni, miként lehet haladéktalanul orvosolni a kisebbségi jogok csorbulását – tette hozzá, mondván, hogy a nemzeti tanácsok korábban ilyen szinten és módon nem élhettek ezzel a lehetőséggel – olvasható mindkét írásban.

– Szinte tálcán kínálják a lehetőséget, s ezzel élni kell! Nem csak a problémák katalógusba vétele a fontos, hanem hogy azok így megoldódhatnak. A jövő évi tervekkel kapcsolatban azt gondoljuk, hogy egy újabb cselekvési tervet lenne érdemes kidolgozni. Ez a terv pedig nyilvántartásba venné mindazt, amit most felsoroltunk – mondta Hajnal Jenő.

Mindkét tudósítás többnyire Hajnal, Pašalić és Bošnjak nyilatkozatait tartalmazza. Arról viszont már alig lehet kihámozni belőlük valamit, hogy egyáltalán mi is hangzott el az ülésen, hogy mit is/miben is koordináltak a nemzeti tanácsok képviselői?

A Magyar Szó írása szerint Szabadkán „megvitatták a szerbiai nemzeti kisebbségek, illetve nemzeti tanácsok megégetőbb problémáit, továbbá terveket fogalmaztak meg a jövőbeni tevékenység vonatkozásában”, valamint hogy „a nemzeti tanácsok képviselői oktatási kérdésekről is döntöttek”. Túlságosan is általános, homályos és szinte semmitmondó információk ezek.

Az igazi tudósítás az lett volna, ha megtudjuk, hogy melyek voltak a megvitatásra került „legégetőbb problémák” és az egyeztető testület milyen álláspontokat és „terveket” fogalmazott meg ezekkel kapcsolatosan. Az idézett írások alapján az olvasónak erről halvány fogalma se lehet. Vagy ezek megszövegezésére sor sem került?

Hajnal Jenő a tanácskozás utáni nyilatkozatában elismerte, hogy „az emberi és a kisebbségi jogokkal kapcsolatos „fennakadások az alkalmazás területén merülnek fel”. – Az emberi jog valójában hozzáállás és kultúra kérdése – tette hozzá. Azt azonban már nem mondta, hogy a hatályos törvények nem alkalmazásának is a kérdése.  

Ilyen összefüggésben furcsán hangzik az a kijelentése is, miszerint „a jövő évi tervekkel kapcsolatban azt gondoljuk, hogy egy újabb cselekvési tervet lenne érdemes kidolgozni”.

Ha most az „gondolják” Hajnalék, hogy jövőre „újabb cselekvési tervet lenne érdemes kidolgozni”, akkor felmerül a kérdés, hogy mikor fog az elkészülni, de legfőképpen, hogy mikor kerül az megvalósításra? Már csak azért is, mivel – ismereteim szerint – mind a mai napig nem készült konkrét felmérés a 2015-ben meghozott szerb, a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésre vonatkozó cselekvési terv megvalósításáról. Most majd újat dolgoznak ki (hogy a régi hibáit feledtessék)?

Az írásokból arra kérdésre sem kaptunk választ, hogy „miként lehet haladéktalanul orvosolni a kisebbségi jogok csorbulását”. Miként lehet? Mit „orvosoltak” eddig”? Nem-e inkább az derül ki, hogy ilyen módon nem lehet a jogsérelmeket „orvosolni”?

Nem kell túl nagy elvárásokat fűzni Pašalić és Bošnjak jelenlétéhez sem a koordináción. Köztudott, hogy a szerbiai ombudsman a fekete-vörös hatalmi koalíció javaslatára került tisztségbe, Bošnjak pedig közvetlen részese/alkalmazottja ennek a hatalomnak.

– Az idei évben 24 ajánlást fogalmaztunk meg a kisebbségi jogokkal kapcsolatban, ami sokkal több, mint az előző években, hisz korábban 11 év alatt 209 ajánlás született. A kisebbségi tanácsok képviselői 1600 alkalommal fordultak a hivatalhoz, s általában a kultúráról, a kisebbségi nyelvhasználatról, az anyakönyvekről volt szó. Sokat dolgoztunk mindezen, és sikerült néhány szabálytalanságot kijavítani – nyilatkozta Pašalić.

Nem az a lényeg, hogy az ombudsman „négy alkalommal vett részt” a koordinációs testület ülésén, és hogy mennyi ajánlást tett, hanem hogy milyen eredményeket tud felmutatni a hatályos törvények alkalmazásának, illetve azok módosításának a követelése és a gyakorlatban való érvényesítése terén! Arról ugyanis Pašalić nem számolt be, hogy a 24 ajánlásból mennyi került alkalmazásba!

Az „ajánlások” számának növekedése sem jelent éppenséggel semmit, ha azok nem hoznak eredményt. Köztudott ugyanis, hogy az „ajánlások” az ún. puha joghoz tartoznak, nem kötelező érvényűek. Ez azt jelenti, hogy az illetékes hivatalok vagy elfogadják/alkalmazzák azokat, vagy sem.

Pašalić egyébként sem a jogérvényesítés számonkéréséről és a rendelkezésére álló jogi eszközök következetes alkalmazásról, az emberi és a nemzeti kisebbségi jogokért való kiállásról vált ismerté.  Majd szembe száll – Bošnjakkal együtt – azokkal, akik kinevezték? Dehogyis!

A két írás alapján arra a megállapításra lehet jutni, hogy a nemzeti tanácsok egyeztető testületének munkájában is komoly változásokra van szükség: Hiányoznak ugyanis a konkrét állásfoglalások és a hatalmi szerveknek valamint a jogvédőnek címzett álláspontok, tételes javaslatok, de azok eredményének a számokérése is. Ezek nélkül pedig az „egyeztetés” csupán formaság, a negyedévenként előlátott személyes találkozásokat/látásokat jelenti, a helyben járást segíti. Eredmény nélküli, öncélú ülésezés!

A tanácsok munkája, hatékonysága nagymértékben függ az elnöklő, a „házigazda” hozzáállásától, képességeitől is, aki ez esetben sem mutatott kellő határozottságot, hatékonyságot, kezdeményező készséget.

Hajnal egész évi elnöksége a koordinációs testületben abban merült ki, a „szinte tálcán kínált a lehetőséget” csak annyiban használta ki, hogy javasolja: „Jövőre újabb cselekvési tervet lenne érdemes kidolgozni”!

2020-ban talán több szerencsénk lesz, amikor Hajnal Jenőtől egy másik nemzeti tanács elnöke veheti át ezt a tisztséget. A legnagyobb újévi ajándék a vajdasági magyar közösségnek mégis az lenne, ha az MNT elnöke január 1-jével nyugdíjba távozna és a helyébe egy olyan elnök kerülne, aki képviselné is a közösség érdekeit! Szeptikus vagyok, hogy ilyen szerencsében részesülhetünk...

 

2019. december 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Morális forradalom

A belorusz nép fölkelt a zsarnokság ellen. Ez a lényeg. Szorongó szívvel, de nagy szeretettel és >

Tovább

Péterrévei vízgondok

Az ilyen dolgokkal, amelyek ellehetetlenítik a mindennapi élet, a jelek szerint, senki sem törődik. A ház- >

Tovább

Az orvosok lázadása

A Sajtószabadság Alapítvány kezdeményezésére száznál is több vajdasági magyar újságíró, közíró tiltakozott az Index portáljának kivégzése >

Tovább

Párbeszéd és petíció

A sajtószabadság ügye a kelet-európai újdemokráciák neuralgikus pontja. Olyan, mint a lázmérő: jelzi, hogy súlyos kór >

Tovább

Vírus álarcban

Még csak néhány hónapja tart a vírusjárvány, de az már világosan látható, hogy az emberek milyen >

Tovább

Sztárírók és megtűrtek

Ebben a helyzetben mégis jobb megtűrt írónak, mint sztárírónak lenni. Az is igaz persze, hogy manapság >

Tovább

Visszaeső Románia

Még a szigorúbb karantén-hónapokban keringett egy fotó az interneten: a román miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes asszony és más >

Tovább

A szelíd lázadók színre lépnek

Elismerem, az új nemzedék mégsem annyira apolitikus, mint ahogy az elmúlt években gondoltam, nem kizárt, hogy >

Tovább

Vajdaság, a hazafiak vadászterülete

Belgrád az a hely, ahol egy magyarnak nem kell félve rejtezkedni, mint a Vajdaságban, amely „az >

Tovább

„Beletanult” elnök

Legyünk tisztában, a vajdasági magyarok helyzetének nem az egyedüli fokmérője, hogy magyar-e vagy szerb a Tartományi >

Tovább

Mi lesz, ha a bársonyos zavargás erőszakossá válik?

Nos, megtörténhet, hogy az eszmény nélküli új nemzedék az erőszakos tiltakozást választja. (…) Ilyesféle közhangulatban járt >

Tovább

Szirmok és tüskék

Arra gondoltam, hogy miért maradandóbb Sinkó Ervin vagy Herceg János prózája vagy esszéirodalma. Kétségtelen, hogy azért, >

Tovább