Ma Lukács, Jusztusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Itt az idő, most vagy soha
Bódis Gábor
Írnám én naivan, ha nem ismerném a vajdasági magyar „független” értelmiségiek megalkuvásra mindig kész táborát. A kivételek (Radics, H.F.K., Bozóki) egyébként már megadták az alaptónust, most már jöhetnek az egyre radikálisabb kritikák és elhatárolódások.
Igen, Pásztor Istvántól, aki a „visszahódított”(?) Magyar Tanszéken egy, a bolsevizmus aranykorát idéző komisszárbeszédet tartott.
„Ugyanakkor tagadhatatlan tény, hogy a Magyar Tanszék évtizedeken keresztüli felfelé ívelő szakasza egy ponton megtorpant, talán meg is roppant. Ez természetes velejárója az intézményi fejlődésnek, alakulásnak. De az is tagadhatatlan tény, hogy amikor a Tanszék mélyponton volt, akár a beiratkozók számát tekintve, akár a nagy sajtóvisszhangot kapó kádermegoldások okán, a vezetőség szakított a korábbi hagyománnyal, nem kereste a párbeszéd, a közös gondolkodás lehetőségét.” Így a vajdasági szkupstina és VMSZ elnöke.
Ez magyarul annyit jelent, hogy a korábbi tanszékvezető dr. Csányi Erzsébet nem kereste a vajdmagyar Pártvezér kegyeit, ami azért elvárandó, mint minden minipártállamban. Sőt, arra vetemedett, hogy a Pásztor és társa által favorizált jelöltet, az intézmény munkatársai óriási többségének támogatásával, szavazáson simán legyőzze. Nehogy mán a demokrácia megfertőzze ezt az intézményt is. A többit ilyen veszély nem fenyegeti: engedelmes, gyakran túlbuzgó lihegőkről lévén szó (Pannon, Magyar Szó, Hét Nap, JRV) ez el sem várható.
Elvárható lenne (ez is álnaiv) viszont a magukat függetlennek valló értelmiségiektől, például különböző hidasoktól és körösöktől, literatúrát ápoló intézmények direktoraitól, irodalmi főszerkesztőktől, hogy öklüket rázva tüzeljenek Pásztor és társa legutóbbi támadására az értelmiség függetlensége ellen. Vagy legalább egy szégyenlős kis félmondattal határolódnának el.
De ha már azt sem, akkor legalább a független jelzőt mellőzzék, legyenek szívesek. Mert az aczéli kategóriák közül (tiltott, tűrt, támogatott) ők jelenleg a harmadikhoz tartoznak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Mikor megy már nyugdíjba?”
A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >
Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból
Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >
Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz
És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >
„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”
A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >
Civilizációs válság
Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >
„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”
Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >
„БОЛДОГ СЗУЛИНАПОТ МЕГКЕСВЕ КИВАН НЕНА”
Már eddig is, de hat hónap múlva – vagyis éppen a választások után, amikor a törvény >
Végtelenül sajnálatos a szabadkai politikusok mosakodása
Remélem, hogy előzőleg legalább a sajtóból értesültek és gondosan áttanulmányozták Dragan kapitány több évtizedes „humanitárius” tevékenységét. >
Dvostruka zavisnost medija na mađarskom jeziku
Mediji na mađarskom jeziku se nalaze u dvostruko zavisnom položaju, s jedne strane, zavise od novčane >
Bekezdések az előválasztásról
Az első forduló 2. és 3. helyén végzett személyek próbáltak trükközni? Inkább aludjanak? Hát persze hogy >
Szembenézni a tényekkel!
Ha valamiben „konszenzus van”, akkor abban, hogy „a kulturális autonómiának becézett Magyar Nemzeti Tanács (MNT) nem >
A vörös vonal
Nem kis erőfeszítésembe került, hogy ne lépjem át a „vörös vonalat” és ne váljak nacionalistává, mert >