Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Ünneprontó beszéd
A lecke fel van adva…
Bozóki Antal
Nem szabad megengedni, hogy a politika befészkelje magát a társadalom minden pórusába, ideértve a tudományt is! A politikától független tudomány nélkül ugyanis nincsen társadalmi haladás! A Magyar Tanszék vezetőitől függ most, hogy kitartanak-e az egyetemi autonómia és a politika befolyásától mentes működés mellett, vagy ők is behódolnak a VMSZ-nek. Ennek a következményeit pedig már jól ismerjük. Bozóki Antal:
A Bölcsésztudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke október 22-én fennállásának a 60. évfordulóját ünnepelte.
A jubileumra szóló tanszéki meghívóban – egyebek között – az olvasható, hogy a „zenei bevezető” után „Pásztor István, a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza elnökének ünnepi beszéde” következik.
A 10 órakor kezdődött és másfél órásra tervezett ünnepi programnak még további 7 (hét) műsorszáma volt: a köszöntők, a hallgatók zenés-verses összeállítása, a tanszékvezető emlékezése az alapító Sinkó Ervinre, az újvidéki irodalomtudósi szereplehetőségekkel kapcsolatos beszámoló, összefoglaló a tanszék dolgozóinak tudományos szakmai-tevékenységéről, a tanszék hallgatónak a kreativitással kapcsolatos fellépése, valamint az elismerő oklevelek és jutalomkönyvek átadása.
Egy-egy műsorszámra, ezek szerint, mindössze tízpercnyi idő juthatott.
Pásztor István többszörösen is visszaélt az ünneplők meghívásával: Beszéde messze meghaladta az ilyen alkalmakra előlátott időt – az öt oldal (13 838 karakter) terjedelmű szövegének felolvasása picivel több, mint a húsz percet tartott. Ez még csak megbocsátható is lehetne, ha – a képviselőházi elnöki tisztségével visszaélve – beszéde második felében nem szólal meg „a Vajdasági Magyar Szövetség elnökeként” is.
Pásztor – és ez nem első alkalommal történt meg – úgy látszik, sok esetben képtelen különválasztani/megkülönböztetni a képviselőházi elnök és a VMSZ elnöki tisztségét. Annak a pártnak az elnöki pozíciójától, amelyet „a társadalmi hálókon Vučić Magyarjai Szövetségének” (VMSZ/BMC),[3] de „a Szerb Haladó Párt (CHC) magyarul beszélő tagozatának is neveznek”. Most is a kétarcú római Ianus (Janus) isten szerepében tetszelgett. (Törvénnyel kellene már végre megtiltatni, hogy azokat, akiket közigazgatási/állami tisztségre választanak, megtartsák a pártban betöltött tisztségüket is!)
Innentől kezdve aztán a beszéd az ünnepséghez teljes méltatlanná vált és értelmét veszítette.
Felszólalásával az a probléma – ami sok más Pásztor-beszéddel is –, hogy túlságosan hangos, kioktató és értékelő, állást foglaló – olyan témákban is, amelyekben egyszerűen nem illetékes, nem rá tartozik.
Pásztornak úgy látszik sok szabad ideje van, ezért lehetséges, hogy mindenhol megjelenjen, beszédet tartson, akárcsak a szövetségese Aleksandar Vučić szerb elnök, hogy mindenbe beleszóljon, mindennek ő legyen a megmondhatója, van annak értelme, vagy akár éppen semmi.
Nem kell ezen csodálkozni, hiszen a Tartományi Képviselőház 2019-ben mindössze 7 (hét) alkalommal ülésezett, vagyis havonta még egy napot sem dolgozott (2016-tól összesen 34 ülést tartott)! Volt olyan időszak is, amikor a Tisztelt Ház egyfolytában három hónapig nem ült össze (június 26. és szeptember 18. között)!
Olyan jól megy nekünk, hogy a Tartományi Képviselőház elnökének nincs mit csinálnia? Pásztor miért nem a tartomány ügyeivel foglalkozik, a közigazgatás/államigazgatás működésével? Vagy az a munkája, hogy – a saját pártját propagálva – mindenbe beleártsa magát, „minden lében kanál legyen”? Az irodalmi történések értékelése nem az irodalomtörténészek dolga lenne?
A kétszeres elnök tanszéki beszédéből is látszik a törekvése, hogy minden téren/témában a megmondható, az irányadó/irányító legyen. Olyan területeken is, mint amilyen a konkrét esetben a magyar nyelv és irodalomtudomány, ahol neki, de a pártjának se nincsen éppen semmi keresnivalója. Nem alkalmi köszöntőt mondott, hanem – semmibe véve az egyetemi autonómiát – politikai/ideológiai eligazítást tartott a tanároknak, a hallgatónak és a külföldi vendégeknek is. Ünneprontóvá lett.
Nem szabad megengedni, hogy a politika befészkelje magát a társadalom minden pórusába, ideértve a tudományt is! A politikától független tudomány nélkül ugyanis nincsen társadalmi haladás!
A Magyar Tanszék vezetőitől függ most, hogy kitartanak-e az egyetemi autonómia és a politika befolyásától mentes működés mellett, vagy ők is behódolnak a VMSZ-nek. Ennek a következményeit pedig már jól ismerjük. A lecke fel van adva…
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A nemzetállam a kisebbségek csapdája
Félő, hogy a belső ellentmondásoktól szenvedő Európai Unió rossz lelkiismerettel feláldozza a nemzeti kisebbségeket a mohó >
Beszélni kellene a franciával...
Az utóbbi években egy új problémám is akadt. A sokszor használt zsiliprendszerem eldugult. Én ugyanis 1989 >
A mai Sorelnek nincs bűntudata
„Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után >
Egyeztetni, egyeztetni!
A magyar szervezetek vezetőinek tisztában kell lenni azzal, hogy nincs fontosabb érdek, a közösség érdekénél! A >
A legrosszabb kapitalizmus is jobb, mint a legjobb szocializmus?
Sokak szerint nem is nevezhető igazi szocializmusnak, azonban nem tagadhatom le, hogy voltak olyan szociális dimenziói, >
Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni
Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket. A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. >
Rossz állapotban a demokrácia és a joguralom
Az említett tekintélyes nemzetközi szervezetek és intézmények éves/kétéves jelentései „a demokrácia és a joguralom rossz állapotáról >
Távol Európától
A VMSZ tehát nemzetközi szinten is teljes mellhosszal kiállt Vučić politikája mellett. A Szabad Magyar Szó >
Közeleg az idő, amikor a politikai elit szobrot emel Slobodan Miloševićnak
A bársonyos forradalmak vakvágányán tépelődöm, nincs más, ezt is túl kell élnem, mint ahogy a szocialista >
„A hatalomnak fontosabbak az EU-alapok, mint a csatlakozás”!
Csonka Áron interjújának elhallgatása csak a legújabb példája, hogy a más, a vémesz hivatalos álláspontjától eltérő >
Koča és a szerb nacionalizmus
A szerb nacionalizmusról Koča Popovićnak lesújtó volt a véleménye. Sajnálatos, hogy a szerbek azon a civilizációs >
Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagyobb vesztese
Kezdem hinni, hogy Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagobb vesztese. Riasztó helyzet állt elő: valójában két Újvidék >