Ma Szilárda, Szilárd, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Nem a saját pénzüket költik!
Jól gazdálkodunk-e a támogatásokkal?
Bozóki Antal
A Zentán elhangzott beszédekből azt megtudtuk, hogy a „gazdaságfejlesztési program” keretében mindössze „700 új munkahely” létesült!! Ez arra utal, hogy az anyaország által eddig nyújtott „38,3 milliárd forintos támogatásának” csak nagyon kis részét fordították erre a – szerintem legfontosabb – célra. Bozóki Antal:
Október 11-én, a hetedik pályázati körben, 2165 sikeres pályázó írta alá a Prosperitati Alapítvány támogatási szerződését Zentán. A pályázók mintegy 3 milliárd 700 millió dinárt igényeltek az aktuális ciklusban, ebből 2 milliárd 650 millió dinár vissza nem térítendő támogatás.
A gazdaságfejlesztési programnak köszönhetően eddig 10 426 szerződést írtak alá, és így 38,3 milliárd forintos támogatással több 75 milliárd forintnyi beruházás és fejlesztés jött létre a Vajdaság területén, valamint 700 új munkahely is létesült – részletezte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki felhívta a figyelmet arra, hogy további támogatások várhatók.
A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016-2018-as szakaszára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelte a keretösszeget. A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza 2019-ben indult – állapítható meg a szerződések aláírásakor elhangzott beszédekből.
A „gazdaságfejlesztési program” kétségtelenül nagy segítséget jelent a délvidéki/vajdasági magyar közösségnek. A program hatékonyságának/eredményének alaposabb elemzését – a felsoroláson kívül, hogy mire költötték a „75 milliárd forintnyi” összeget – azonban eddig nem láttam sehol. A pénzt ugyanis – bármilyen nagy összegről is legyen szó – könnyű elkölteni, különösen akkor ha „támogatásról” van szó, a kérdés viszont az, hogy jól gazdálkodtunk-e vele?
A „75 milliárd forintnyi beruházás és fejlesztés” teljes összege el sem jutott a vajdasági magyarokhoz, mivel az ide érkező támogatások 20 százaléka, vagyis 15 milliárd forint állami forgalmi adó címén „egyenesen a szerbiai költségvetésben landolt”. Szerbia „további 20 százalékhoz jut egy-egy támogatás kifizetésénél, az ingatlanok esetében az ÁFA és az ingatlanadó is a szerb államot gazdagítja”.
A magyarországi támogatásból, tehát, legalább 30 milliárd forint közvetlenül a szerbiai költségvetésbe kerül(t) befizetésre!! Ehhez hozzá kell számolni azt a legalább 5 milliárd forintot is, amit a magyar kormány a Prosperitati Alapítvány működési költségeire hagyott jóvá. Mindent összevetve, a magyarországi támogatás csaknem fele „a szerb államot (és nem a vajdasági magyarokat – B. A.) gazdagítja”. Szerbiának „nem kell tenni semmit és a pénzek csak érkeznek”.
A Magyarországról érkező támogatás Szerbiának egészen jó üzlet. Nem véletlen, hogy Jadranka Joksimović európai integrációért felelős tárca nélküli miniszter (aki korábban a szélsőséges „Velika Srbija”, vagyis a „Nagy Szerbia” című lapot szerkesztette, még a Szerb Radikális Párt tagjaként) köszönetet mondott a „nagyvonalú támogatásért”.
A Zentán elhangzott beszédekből azt megtudtuk, hogy a „gazdaságfejlesztési program” keretében mindössze „700 új munkahely” létesült!! Ez arra utal, hogy az anyaország által eddig nyújtott „38,3 milliárd forintos támogatásának” csak nagyon kis részét fordították erre a – szerintem legfontosabb – célra.
Ugyancsak megtudtuk, hogy 2016 óta „összesen már majdnem ezer házat vásároltak meg a pályázók” a Prosperitati Alapítvány támogatásával. Ebben az évben 242-őt. Ezek az adatok is mutatják, hogy milyen méreteket öltött a vajdasági falvak, de a városok kiürülése, hogy milyen mértékű az elköltözés. Mennyi üres, elhagyott ház van akkor még?
Az eddig tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarországi támogatásnak a módja és a szerkezete nem lett jól átgondolva, valamint megszervezve. Miért nem lehetett például létrehozni egy anyaországi alapítású vállalatot, amelyen keresztül a támogatottak – áremelés nélkül – vásárolták volna meg a szükséges eszközöket? Azt is lehetővé kellett volna tenni az érdekeltek számára, hogy a hiányzó összegre ne a saját, nehezen összekuporgatott pénzüket költsék, vagy adósságba keveredjenek, hanem hosszabb távú kamatmentes kölcsönt kapjanak. Az lett volna az igazi segítség!
A „nagyszabású ünnepi rendezvények” is, amelyeken e szerződések aláírására került sor, mint amilyen a zentai Sportcsarnokban, vagy Szabadkán volt (2017. április 13-án) bizonyára nem kevés összegbe kerültek. Annak a „több ezer” embernek sem, akiknek emiatt Zentára és Szabadkára kellett utazni, mégpedig munkanapon! Nem lehetett volna ezt a formalitást észszerűben, egyszerűbben és nem utolsó sorban olcsóbban a Prosperitati irodákban elvégezni?
Azért volt a zentai „ünnepi rendezvényre” szükség, hogy a támogatottak meghallgassák Szijjártó Páter, Jadranka Joksimović és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnökének a beszédét? Hogy a Fideszt, a Szerb Haladó Pártot (CHC) és a VMSZ-t propagálják?
Tehetik. Nem a saját pénzüket költik!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Néhány szó a magyar parlamentről
De ha a polgári állam a saját alkotmányos formáihoz se ragaszkodik, akkor nem érvényes a magyar >
Bőnyi rendőrgyilkos?
A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >