2023. február 2. csütörtök
Ma Karolina, Karola, Aida névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Változik a viszonyulás?

Restitúciós felmérés készül

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások és vagyon-visszaszármaztatási eljárások eredményeiről, valamint hogy javaslatokat/lépéseket is tartalmazzon az észlelt problémák megnyugtató rendezésére, az érintettek hatékony jogvédelmének biztosítására. Ez elősegítené a magyar-szerb/szerb- magyar kapcsolatok erősödését is. Bozóki Antal:

Magyarország viszonyulásról a szerbiai rehabilitálási és vagyon-visszaszármaztatási eljárásokhoz – az elhangozott számos panasz ellenére – nem sok információhoz lehetett jutni. Olyan vélemény alakult ki, mivel a vonatkozó törvény elfogadásától (2011. szeptember 16-ától) immár nyolc esztendő telt el, hogy az anyaországot ez a téma valójában különösebben nem is érdekli.

A magyar kormány álláspontjáról ezzel a – vajdasági magyar közösséget érzékenyen érintő – témával kapcsolatban leginkább az Országgyűlésben feltett képviselői kérdések alapján értesülhettünk.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára – a magyar Országgyűlés honlapján (június 18-án) közzétett – válaszában, Sneider Tamás, a Jobbik elnöke, és Bencsik János, a párt nemzetpolitikai felelőse július 3-ai K/6722. számú kérdésére, miszerint „sikerült-e eredményt elérnie Magyarország kormányának a szerb fél részéről akadályozott rehabilitálási és restitúciós folyamatok gyorsítása, valamint a kérelmezők jogainak biztosítása ügyében”, egyebek között ez olvasható:  „Ez az ügy szerepel a két ország bilaterális egyeztetéseinek napirendjén, a külügyi tárca minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál a kárpótlási folyamat figyelemmel kísérésére és a vajdasági magyarok, illetve a magyar állampolgárok érdekei érvényesítésére.”

A képviselői kérdésre adott válaszban ellenben egy szó nincsen arról, hogy a magyar kormány „egyeztetett-e”, ha igen, mikor és miről, a szerb féllel, sem arról hogy a „figyelemmel kísérésnek” mi lett az eredménye.

Csóti György a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatója legutóbbi – szeptember végi – újvidéki látogatásakor elmondta: „Elkezdtük a közelmúltban számba venni azt is, hogy Vajdaságban milyen jogsértések történtek a vagyon-visszaszármaztatásban. Elhúzzák az időt a hatóságok, hogy ne kelljen visszaadni az ingatlant, a termőföldet, miközben elfogynak lassan a visszaszolgáltatható ingatlanok, földek. Többet erről még nem mondhatok, a felmérés időszakában vagyunk, ezért utaztunk most elsősorban ide, amint elkészül a felmérés, ennek az ügynek a kapcsán lépünk majd.”

A magyar közösség szemszögéből – ismereteim szerint – az elmúlt, több mint nyolc év alatt, nem készült átfogó elemzés a rehabilitálási és a vagyon-visszaszármaztatási törvény meghozatalának és alkalmazásának eredményeiről. Arról sem, hogy ezek a törvények mennyire fejezik ki az érintettek, a sérelmet szenvedettek, illetve a leszármazottjaik elvárásait.

Jellemző, hogy a Hajnal Jenő irányította Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a 2014. december 29-i 3. rendes ülésén nem tűzte napirendre a Tari István tanácsnok által beterjesztett állásfoglalást a szerb kormánynak a kollektív bűnösség eltörléséről szóló 3877-es határozatáról.

Tari ugyancsak előterjesztette: Az MNT követelje, hogy „a szerb kormány javasolja az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló törvény módosítását, olyan módon, hogy nyisson új határidőt a visszaszármaztatási kérvények benyújtására, valamint a törvény 5. szakasza, 3. bekezdésének 3. pontjából ugyancsak törölje a kollektív bűnösség elvét, úgy pontosítva, hogy a vagyon visszaszármaztatására vagy kárpótlásra csak a háborús bűnök elkövetéséért elítélt személyek, illetve örököseik nem jogosultak. (Ez utóbbi viszont nem akadályozhatja a rehabilitálási eljárás lefolytatását, elsősorban az akkori eljárások vitatható törvényességére való tekintettel.)

A véemeszees többségű MNT Tari javaslatait azzal utasította ezt el, hogy „a 387-es számú határozat nem általános jellegű jogi aktus, hanem egyedi jellegű, amelyet csak fellebbezéssel, közigazgatási perrel lehet elvitatni, orvosolni”. Ez azonban nem akadályozta/akadályozhatta az MNT-t, hogy Tari javaslatait megvitassa és állást foglaljon ebben a közösségre nézve fontos kérdésben. A testület részéről erre azonban már nem volt politikai akarat. Mint ahogy – ismereteim szerint – közigazgatási per indítására sem került sor.

A Magyar Mozgalom 2017. december 19-én levelet intézett Orbán Viktorhoz, amelyben „a vagyon-visszaszármaztatás körüli, a magyar embereket hátrányosan érintő visszásságokra” is felhívta Magyarország miniszterelnökének figyelmét és a magyar kormány segítségét kérte. Nincs tudomásom arról, hogy az MM bármilyen választ is kapott volna.  

A készülő felmérésben elemezni kellene azt is, hogy a két törvény mennyire orvosolja a magyar közösséget ért atrocitásokat és sérelmeket, valamint, hogy milyen észrevételek és panaszok voltak/vannak az eljárásokkal kapcsolatban, és hogy megoldódtak-e azok.

Állást kellene foglalni azzal a kérdéssel kapcsolatban is, hogyan lehetséges az, hogy a háborús bűnök nem évülnek el, a rehabilitáció iránti kérelem benyújtásának joga viszont „a törvény hatályba lépésétől számított öt év elteltével megszűnt” (a törvény 9. szakasza). Miért szabott a restitúciós törvény (42. szakasza) csak „két éves határidőt” a vagyon-visszaszármaztatásra irányuló kérelem benyújtására, amikor a tulajdonjog soha nem évül el? (A rehabilitálási kérelmek benyújtására a törvényben megszabott idő 2016. december 15-ével lezárult. A vagyon-visszaszármaztatási kérvények átadási határideje 2014. március 1-je volt.) Hogyan lehetséges az, hogy a Restitúciós Ügynökség „sorra bírálja felül a jogerős rehabilitálási ítéleteket”, megfosztva ezzel a jogos örökösöket a törvény által szavatolt vagyon-visszaszerzési jogtól?

Javasolni kellene mindkét törvény olyan módon való újbóli módosítását (is), ami megszüntetné a rehabilitálási eljárások kezdeményezésének és a kérelmek benyújtása időbeli korlátozásának megszüntetését.

Arra is hivatkozni kellene, hogy az Európai Parlament már a Szerbiáról szóló 2015. évi jelentéssel kapcsolatos [2015/2892(RSP)], 2016. február 4-i állásfoglalásában (9. pont)  „emlékeztette a szerb kormányt a rehabilitációs törvény teljes körű, megkülönböztetéstől mentes végrehajtására”.

Tudomásom szerint – huzamosabb idő után – a KJI az első magyarországi intézmény, amelyik a helyszínen tájékozódott az itteni magyar közösséget érintő fontos kérdésekben. 

Reménykeltőnek tűnik, hogy az anyaországi hivatalos körökben változik a szerbiai rehabilitálás és a vagyon-visszaszármaztatás iránti viszonyulás. (A rehabilitálás előfeltétele a vagyon visszakövetelésének). Előmozdította ezt talán az is, hogy az egykori földtulajdonosok leszármazottai, az „őseik, eleik iránti erkölcsi kötelességérzettől késztetve”, Temerinben (2019. június 9-én) megalakították a Restitúció nevű egyesületet, hogy „egységesen álljanak ki jogaik érvényesítéséért”.

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások és vagyon-visszaszármaztatási eljárások eredményeiről, valamint hogy javaslatokat/lépéseket is tartalmazzon az észlelt problémák megnyugtató rendezésére, az érintettek hatékony jogvédelmének biztosítására. Ez elősegítené a magyar-szerb/szerb magyar kapcsolatok erősödését is.

 

 

2019. október 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mindig Nyugatra menj...

Nem vagyok Nyugat-imádó, de bevallom: jelenleg sajnos nincs más út, bármennyire is álmodozok arról, hogy legyen. >

Tovább

Senkit nem szabad kényszeríteni más nemzeti és vallási ünnepének ünneplésére, se a vallási szertartásokon való részvételre!

Senki nem vonja kétségbe, nem kérdőjelezi meg, hogy a vallásukat gyakorló pravoszláv szerbek megünnepeljék Szent Száva >

Tovább

„Tordán elégedettek”?

Cikkírónk általában nem veszi magának a fáradtságot, hogy körülnézzen a faluban és elbeszélgessen az emberekkel arról, >

Tovább

A népszámlálási eredményekre várva

Nincs válasz a legfontosabb kérdésre: van-e ellenzéki program? Van-e baloldali vagy liberális alternatíva? Vagy pedig arról >

Tovább

Összeborulás vagy elszámoltatás?

Amennyiben a vajdasági magyar közösség helyzetének megvitatására irányuló párbeszédre, vagy változásra  a VMSZ vezetésében és politikájában >

Tovább

„A kézfogás csodája”

Az MNT „alapította” Magyar Szó napilap is a pásztorvilág építésének az egyik tartópillére. Erdődi Edvinát a >

Tovább

Ez lenne Lovas tandíja?

A „példamutató beruházással” kapcsolatban felvetődik az is, hogy Pásztor Istvánnak miért éppen a Szabadkai Városi Könyvtár >

Tovább

Ezt az alkalmat (is) bűn lenne elszalasztani!

Vajdaság Autonóm Tartomány 2023–2030-ig terjedő fejlesztési terve tervezetének a „közszemlére” bocsátása jó alkalom, hogy az MNT >

Tovább

Kovács Vučić szerb elnök magyar hangja

A VMSZ üdvöskéje, Kovács Elvira a szerbiai uniós csatlakozási folyamatért felelős személyek egyike. Ért-e ehhez egyáltalán? >

Tovább

Vučić és Orbán szövetsége: a zsák a foltját megtalálja

A demokrácia hiányával és a túlzott korrupcióval jellemezhető „orosz típusú” kormányzás lényegében mindkét autokratának megfelel – >

Tovább

Szerződésbontás

A junior Pásztor nem említette a háborús bűnösök törlésének szükségét a listáról. Miért? Nem akarja, vagy >

Tovább

Losoncz Márk nyílt leveléről

Párbeszéd lesz, de nem a VMSZ mostani vezetőségével. Sajnálatos, hogy Losoncz Márk gondolatvilága megrekedt a VMSZ-nél, >

Tovább