2021. április 11. vasárnap
Ma Leó, Szaniszló, Glória névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

A politikamentesítés „eredménye”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Általában jellemző, hogy magyar tisztségviselők az utóbbi időben túlságosan is elfoglaltak a szlovákiai, az erdélyi és a kárpátaljai magyarok kérdéseivel, a délvidéki magyarokra már nem jut idejük. Vagy esetleg azért, mivel „történelmi csúcson” van a magyar-szerb (pontosabban: Orbán-Vučić) barátság, a délvidéki magyarok összes problémája megoldódott? Mindent átengedtek a VMSZ-nek? Más pártok, civil szervezetek itt már nem is nem léteznek? Nem lesz ennek az érdektelenségnek túl nagy az ára? Bozóki Antal:

Szeptember 26-27.

Érdektelenség?

A felvidéken „tovább formálódik az egységes magyar érdekképviselet”.

Pozsonyban, szeptember 26-án „egyeztetéseket kezdtek a közös programalkotásról az egységes felvidéki magyar érdekképviselet megteremtésében érdekelt felvidéki magyar politikai és civil szervezetek”. Ez „leginkább a Szlovákiában jövő februárra kitűzött parlamenti választásokkal összefüggésben vált sürgetővé”.

Szeptember 27-én „közös cselekvési tervről tárgyaltak Kolozsváron az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői”.

„Amint az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozatban rögzítették: az Európai Unió újonnan felálló intézményrendszerénél kezdeményezik és támogatják a Kalmár Ferenc (a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa) és Szili Katalin által megfogalmazott, az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelv elfogadását.”

A megfogalmazók alapelvnek tekintik, hogy „az őshonos nemzeti kisebbségek kérdése nem belügy, hanem európai ügy, hogy védeni kell a nemzeti identitást, és hogy ehhez az egyéni és kollektív jogokat is el kell ismerni, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül jár együtt az állampolgársággal, és hogy az őshonos közösségek az államok alkotó részei kell, hogy legyenek”.

A Vajdaságban – annak ellenére, hogy Szerbiában alig két hónappal a szlovákiai parlamenti választások után – esedékes az általános választások megtartása – a magyar, vagy nevükben magyar politikai pártok körében szinte semmilyen mozgolódást nem tapasztalni. A magyarországi politikai tisztségviselők részéről sem történt kezdeményezés (a szlovákiai vagy romániai egyeztetésekhez hasonlóan) a választásokon való egységes magyar fellépésre.

Általában jellemző, hogy magyar tisztségviselők az utóbbi időben túlságosan is elfoglaltak a szlovákiai, az erdélyi és a kárpátaljai magyarok kérdéseivel, a délvidéki magyarokra már nem jut idejük. Vagy esetleg azért, mivel „történelmi csúcson” van a magyar-szerb (pontosabban: Orbán-Vučić) barátság, a délvidéki magyarok összes problémája megoldódott? Mindent átengedtek a VMSZ-nek? Más pártok, civil szervezetek itt már nem is nem léteznek? Nem lesz ennek az érdektelenségnek túl nagy az ára?

Szeptember 27.

A politikamentesítés „eredménye”

A nemzeti tanácsokról szóló törvény 2018. évi módosításának egyik fő célja a nemzeti tanácsok „depolitizálása”, magyarán „politikamentesítése”/a politikától való mentesítése volt.

– Mindenekelőtt tiszteletben kell tartani a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt, amelyik tiltja a nemzeti tanács tagjainak, hogy politikával foglalkozzanak – üzente Ana Brnabić szerb kormányfő a 2018. július 21-ei washingtoni látogatásakor.

A törvénymódosítás célja valójában a nemzeti kisebbségi önkormányzatok leépítése volt, hogy a nemzeti kisebbségi tanácsok – Ivan Bošnjak, az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium  államtitkára fogalmazása szerint –„a természetüknél fogva (államilag pénzelt – B. A.) civil szervezetekre hasonlítsanak”.

A törvényi beavatkozás olyannyira jól sikerült, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) jobbára adminisztratív és káderügyi kérdésekkel, néha „véleményezéssel”, valamint ajándék- és (magyarországi forrású) pénzelosztással foglalkozik.

A belgrádi – a Nemzeti tanácsok a törvény és a politika között témában tartott – kerekasztal-beszélgetésen a nemzeti tanácsok képviselői hangoztatták elhangzott, hogy „a depolitizálással megnehezítik a nemzeti tanácsok munkáját,” hogy „a nemzeti kisebbségeket alkotmányos jogától fosztja meg”, és hogy „a törvény által megszabott korlátozásokkal csorbulnak a nemzeti kisebbségek jogai”. Ez lett a politikamentesítés „eredménye”!

Dušan Janjić, az Etnikai Viszonyok Fóruma civil szervezet igazgatóbizottságának elnöke szerint „fontos lenne, ha a törvényhozó pontosan definiálná, mi a nemzeti tanácsok szerepe a közéletben".

A beszélgetésem részt vett a már említett államtitkár is, aki szerint „a múlt évben kieszközölt (valójában illetékesség szűkítő – B. A.) törvénymódosítással jelentős előrelépést sikerült elérni az egy személyben aggregálódó funkciók kizárása terén [...]. Számos intézmény megnyitotta kapuit a nemzeti tanácsok előtt. így lehetőség nyílt, hogy ők is részt vállaljanak a közéletben”.

A tudósításból csupán azt lehet kihámozni, hogy a nemzeti tanácsok, az illetékes minisztérium és az említett civil szervezet képviselői között továbbra se nincsen még csak minimális egyetértés sem a nemzeti tanácsok fogalma, társadalmi helye és illetékessége témájában, de a közéletben betöltött szerepéről sem.

Az elhangzottakból csak azt lehet megállapítani, hogy a nemzeti tanácsok jelenlegi (depolitizált) helyzete nem fele meg a nemzeti kisebbségeknek. Az állam képviselője viszont a változásokat „jelentős előrelépésnek” tartja!

Arra is következtetni lehet, hogy Belgrádban a nemzeti tanácsok képviselői nem fogalmaztak meg közös állásponto(ka)t a tanácsok társadalmi helye és szerepe, a valós nemzeti kisebbségi autonómia érdekében, pedig jó alkalom volt ez erre. 

Amíg Szerbiában a fekete-vörös koalíció lesz hatalmon (aminek, sajnos, a Vajdasági Magyar Szövetség is a részese), a nemzeti kisebbségi jogok területén nem is várható semmilyen előrelépés!

 

 

2019. október 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Közeleg az idő, amikor a politikai elit szobrot emel Slobodan Miloševićnak

A bársonyos forradalmak vakvágányán tépelődöm, nincs más, ezt is túl kell élnem, mint ahogy a szocialista >

Tovább

„A hatalomnak fontosabbak az EU-alapok, mint a csatlakozás”!

Csonka Áron interjújának elhallgatása csak a legújabb példája, hogy a más, a vémesz hivatalos álláspontjától eltérő >

Tovább

Koča és a szerb nacionalizmus

A szerb nacionalizmusról Koča Popovićnak lesújtó volt a véleménye. Sajnálatos, hogy a szerbek azon a civilizációs >

Tovább

Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagyobb vesztese

Kezdem hinni, hogy Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagobb vesztese. Riasztó helyzet állt elő: valójában két Újvidék >

Tovább

Egyet ír a törvény, más a gyakorlat!

A Fidesz EP képviselői (Gál Kinga és Deli Andor) is, felszólalásukban az EP ülésén a Szerbiával >

Tovább

A Nagy Árulás

Pontosan fogalmaz Károlyi Csaba, amikor megjegyzi, hogy a 68-ról az Áttüntetésekben, a Parainézisben írtam, de nem >

Tovább

Vučić: „Az EP képviselők időben és térben is elvesztek”

Pillanat kérdése, hogy mikor fogja az EU-ból valaki nyilvánosan kifejezni a fokozódó elégedetlenséget és irritálást, hogy >

Tovább

A baljós ártatlanság kora után

Kezdődött a végtelennek nevezhető igazságos háborúsdi, a baljós ártatlanság korát felváltotta a győzelmekkel teli kollektív bűnösség >

Tovább

Nem mi vagyunk a mérleg nyelve

Az ellenségképzést nem kifejezetten a politikai szereplők részéről értem, a DK-n kívül nem emlékszem olyan pártra, >

Tovább

VMDK: Az EP Szerbiáról szóló jelentése komoly csapás Vučić autokrata rendszerére

A VMDK ebben a folyamatban különösen visszataszítónak és elfogadhatatlannak tartja a kisebbségi kormánypárt hozzáállását és ténykedését. >

Tovább

Ez a regény igazi, hamvas csoda

És végre feltárul előttem Budapest! A leírások annyira szuggesztívek, hogy olvasás közben lelki szemeimmel szüntelenül fel >

Tovább

Kampányolás az Európai Parlament ellen

Deli az EP – a vita után elfogadott – határozatának 48. pontjáról, amelyik az emberi és >

Tovább