2020. január 25. szombat
Ma Pál, Henrik névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

A politikamentesítés „eredménye”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Általában jellemző, hogy magyar tisztségviselők az utóbbi időben túlságosan is elfoglaltak a szlovákiai, az erdélyi és a kárpátaljai magyarok kérdéseivel, a délvidéki magyarokra már nem jut idejük. Vagy esetleg azért, mivel „történelmi csúcson” van a magyar-szerb (pontosabban: Orbán-Vučić) barátság, a délvidéki magyarok összes problémája megoldódott? Mindent átengedtek a VMSZ-nek? Más pártok, civil szervezetek itt már nem is nem léteznek? Nem lesz ennek az érdektelenségnek túl nagy az ára? Bozóki Antal:

Szeptember 26-27.

Érdektelenség?

A felvidéken „tovább formálódik az egységes magyar érdekképviselet”.

Pozsonyban, szeptember 26-án „egyeztetéseket kezdtek a közös programalkotásról az egységes felvidéki magyar érdekképviselet megteremtésében érdekelt felvidéki magyar politikai és civil szervezetek”. Ez „leginkább a Szlovákiában jövő februárra kitűzött parlamenti választásokkal összefüggésben vált sürgetővé”.

Szeptember 27-én „közös cselekvési tervről tárgyaltak Kolozsváron az erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői”.

„Amint az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozatban rögzítették: az Európai Unió újonnan felálló intézményrendszerénél kezdeményezik és támogatják a Kalmár Ferenc (a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa) és Szili Katalin által megfogalmazott, az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó öt alapelv elfogadását.”

A megfogalmazók alapelvnek tekintik, hogy „az őshonos nemzeti kisebbségek kérdése nem belügy, hanem európai ügy, hogy védeni kell a nemzeti identitást, és hogy ehhez az egyéni és kollektív jogokat is el kell ismerni, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül jár együtt az állampolgársággal, és hogy az őshonos közösségek az államok alkotó részei kell, hogy legyenek”.

A Vajdaságban – annak ellenére, hogy Szerbiában alig két hónappal a szlovákiai parlamenti választások után – esedékes az általános választások megtartása – a magyar, vagy nevükben magyar politikai pártok körében szinte semmilyen mozgolódást nem tapasztalni. A magyarországi politikai tisztségviselők részéről sem történt kezdeményezés (a szlovákiai vagy romániai egyeztetésekhez hasonlóan) a választásokon való egységes magyar fellépésre.

Általában jellemző, hogy magyar tisztségviselők az utóbbi időben túlságosan is elfoglaltak a szlovákiai, az erdélyi és a kárpátaljai magyarok kérdéseivel, a délvidéki magyarokra már nem jut idejük. Vagy esetleg azért, mivel „történelmi csúcson” van a magyar-szerb (pontosabban: Orbán-Vučić) barátság, a délvidéki magyarok összes problémája megoldódott? Mindent átengedtek a VMSZ-nek? Más pártok, civil szervezetek itt már nem is nem léteznek? Nem lesz ennek az érdektelenségnek túl nagy az ára?

Szeptember 27.

A politikamentesítés „eredménye”

A nemzeti tanácsokról szóló törvény 2018. évi módosításának egyik fő célja a nemzeti tanácsok „depolitizálása”, magyarán „politikamentesítése”/a politikától való mentesítése volt.

– Mindenekelőtt tiszteletben kell tartani a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt, amelyik tiltja a nemzeti tanács tagjainak, hogy politikával foglalkozzanak – üzente Ana Brnabić szerb kormányfő a 2018. július 21-ei washingtoni látogatásakor.

A törvénymódosítás célja valójában a nemzeti kisebbségi önkormányzatok leépítése volt, hogy a nemzeti kisebbségi tanácsok – Ivan Bošnjak, az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium  államtitkára fogalmazása szerint –„a természetüknél fogva (államilag pénzelt – B. A.) civil szervezetekre hasonlítsanak”.

A törvényi beavatkozás olyannyira jól sikerült, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) jobbára adminisztratív és káderügyi kérdésekkel, néha „véleményezéssel”, valamint ajándék- és (magyarországi forrású) pénzelosztással foglalkozik.

A belgrádi – a Nemzeti tanácsok a törvény és a politika között témában tartott – kerekasztal-beszélgetésen a nemzeti tanácsok képviselői hangoztatták elhangzott, hogy „a depolitizálással megnehezítik a nemzeti tanácsok munkáját,” hogy „a nemzeti kisebbségeket alkotmányos jogától fosztja meg”, és hogy „a törvény által megszabott korlátozásokkal csorbulnak a nemzeti kisebbségek jogai”. Ez lett a politikamentesítés „eredménye”!

Dušan Janjić, az Etnikai Viszonyok Fóruma civil szervezet igazgatóbizottságának elnöke szerint „fontos lenne, ha a törvényhozó pontosan definiálná, mi a nemzeti tanácsok szerepe a közéletben".

A beszélgetésem részt vett a már említett államtitkár is, aki szerint „a múlt évben kieszközölt (valójában illetékesség szűkítő – B. A.) törvénymódosítással jelentős előrelépést sikerült elérni az egy személyben aggregálódó funkciók kizárása terén [...]. Számos intézmény megnyitotta kapuit a nemzeti tanácsok előtt. így lehetőség nyílt, hogy ők is részt vállaljanak a közéletben”.

A tudósításból csupán azt lehet kihámozni, hogy a nemzeti tanácsok, az illetékes minisztérium és az említett civil szervezet képviselői között továbbra se nincsen még csak minimális egyetértés sem a nemzeti tanácsok fogalma, társadalmi helye és illetékessége témájában, de a közéletben betöltött szerepéről sem.

Az elhangzottakból csak azt lehet megállapítani, hogy a nemzeti tanácsok jelenlegi (depolitizált) helyzete nem fele meg a nemzeti kisebbségeknek. Az állam képviselője viszont a változásokat „jelentős előrelépésnek” tartja!

Arra is következtetni lehet, hogy Belgrádban a nemzeti tanácsok képviselői nem fogalmaztak meg közös állásponto(ka)t a tanácsok társadalmi helye és szerepe, a valós nemzeti kisebbségi autonómia érdekében, pedig jó alkalom volt ez erre. 

Amíg Szerbiában a fekete-vörös koalíció lesz hatalmon (aminek, sajnos, a Vajdasági Magyar Szövetség is a részese), a nemzeti kisebbségi jogok területén nem is várható semmilyen előrelépés!

 

 

2019. október 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Öt helyett három százalék?

A magyar közösség ügyeihez való ilyen viszonyulás is a VMSZ (Vučić Magyarjai Szövetségének) a kétszínűségét mutatja >

Tovább

„Vékony léc” a határ?

Egyesek szemében az egykori vajdasági Keresztapa, aki szervezett bűnözésért kilenc évet töltött fegyházban, regényeit százezrek olvassák. >

Tovább

Cigányellenesség most

Az ellenzéki politikai osztály, Parteiwesen és értelmiség rémületes sunyítása a menekült- és a romakérdésben semmi jóval >

Tovább

Én (is) szóltam

A legfélelmetesebb és a legromlottabb mozzanata a Norbi-ügynek az, hogy valójában nem is a kövérek ellen >

Tovább

Tizenhárom behívót kaptam

A fiam nem folytatja az én „mesterségemet”, itt áll az udvarban három traktor meg a teljes >

Tovább

„Orbánnak jó Vučić politikája”

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – ismereteim szerint – ebben az esetben sem hallatta a hangját! >

Tovább

Szempontok a börtönbizniszhez

Mint oly sokszor, engem csak a reformkorunk vigasztal. Wesselényi, a zsibói nagybirtokos ellenezte a jobbágyságot, nem >

Tovább

Izzó türelmetlenség

Ha valaki a Marsról figyelné országunkat, úgy vélhetné, érdektelen, tunya társaság népesíti be. E látszat alatt >

Tovább

A szuperkapitalizmus kora

Én azonban csak gyors feledésre ítélt mostohafia lehetek, a magyar nemzetállamnak is, meg a szerbnek is. >

Tovább

Gombos a „megszállás” idején

Amikor megjöttek egy-egy rabló hadjáratról, mutogatták egymásnak a megszerzett zsákmányt. Marékszámra volt náluk arany ékszer, de >

Tovább

A hatalmon maradás kísértései

Ha a módosítások nyomán jelentősen csökkenne az elnöki jogkör, annak az is lehet az oka, hogy >

Tovább

Milyen támogatást élvez a szerb csatlós párt?

A VMSZ – amióta Pásztor István az elnöke – magyar pártként és érdekvédelmi szervezetként megszűnt létezni. >

Tovább