2020. június 6. szombat
Ma Norbert, Norberta, Cintia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Bűn és bűnhődés ₋ a Trócsányi-ügy

De miért tette ki e kálváriának egyik leghűségesebb emberét a magyar miniszterelnök, ha amúgy is tudta, hogy bukás lesz a vége? A magyarázat legalább olyan kézenfekvő, mint amilyen embertelen. Azért, mert látványos módon tovább akarta vívni harcát Brüsszellel, s kellett neki egy újabb cirkusz, hogy bizonyítsa: nem adja fel küzdelem nélkül, s ha valahogy mégsem jönne össze a konfliktus, akkor maga teremt okot, hogy azt senki se kerülhesse el. Ara-Kovács Attila:

Orbán Viktor tudta, hogy Trócsányi László az egyik leggyengébb jelölt, akit a biztosi pozícióra jelölhet; bukása egy pillanatra sem lehetett kétséges. Sokan felhívták rá a figyelmet, hogy a volt igazságügyminiszter ₋ és perszer Orbán ₋ nevéhez olyan vállalhatatlan dolgok fűződnek, mint:

az illiberális rendszert megalapozó számos törvény megalkotása;

a hajléktalanok és a menekültek, illetve a nekik segélyt nyújtók kriminalizálása;

a moszkvai érdekekhez igazodó, Európával szembemenő Paks II. szerződés kidolgozása;

menedékjog a bűnözőként körözött macedón Nikola Gruevskinek;

két orosz fegyvercsempész átjátszása Moszkva kezére.

Ezek sorában nyilvánvalóan csak alig valamivel több, mint jelentéktelen ráadás volt ügyvédi irodájának gyanús ügyletei. Pusztán morális szempontból nézve természetesen ezek is vállalhatatlanok, különösen nyugati szemmel nézve, de valódi politikai súlya a felsoroltaknak volt. És csöndben, az ügyvédi irodának juttatott fideszes előjogok emlegetése mellett mindenki tudta Trócsányi meghallgatása előtt és után, hogy az orosz-Fidesz kapcsolatnak van igazán jelentősége. Méghozzá elsősorban az Európai Unió biztonsága szempontjából.

Van némi igazság abban, hogy Trócsányi bizonyos értelemben áldozat. Orbán személyes áldozata. Különösen világosan látszik ez abból, ahogy a román biztosjelölttel állították egy pellengérre. Ezt a Fideszen kívül persze mindenki elfogadta, mert Orbánt és a magyar kormányt akarták büntetni ₋ mindazonáltal volt ebben az egészben egy szemernyi rossz érzés. Trócsányit ugyanis mindenki olyan művelt úriembernek tekintette, aki számtalan ok ₋ feltehetően jellemgyengeség, az autonómiaigény teljes hiánya miatt is ₋ rossz társaságba keveredett és készségesen vált Orbán bábjává. Miközben felmosták vele Brüsszel összes padóját, sokan érzékeltették ₋ főként a Néppártban ₋, hogy a meghurcoltatás nem neki, hanem Orbánnak és a Fidesznek szól.

Nem így a román jelölt, akit személyesen sem igen kedveltek - méghozzá igen széles körben. Ott is pártját, a román szocialistákat akarták büntetni, de a nevéhez fűződő korrupciós ügyek ₋ beleértve a minisztersége alatt lezajlott képtelen, mégis valós visszaéléseket ₋ teljességgel védhetetlenné tették. Nagyobb arányban bukott el a jogi bizottság meghallgatásán, mint Trócsányi, pedig nála biztonsági szempontok egyáltalán nem merültek fel.

De miért tette ki ennek a kálváriának egyik leghűségesebb emberét a magyar miniszterelnök, ha amúgy is tudta, hogy bukás lesz a vége? A magyarázat legalább olyan kézenfekvő, mint amilyen embertelen. Azért, mert látványos módon tovább akarta vívni harcát Brüsszellel, s kellett neki egy újabb cirkusz, hogy bizonyítsa: nem adja fel küzdelem nélkül, s ha valahogy mégsem jönne össze a konfliktus, akkor maga teremt okot, hogy azt senki se kerülhesse el.

Hogy erre ráment nem csak egy ember, hanem a teljes fideszes parlamenti csoport reputációja ₋ ha mára maradt volna abból még egyáltalán valami ₋, hogy Trócsányin kívül minden egyes fideszesben nem csak tisztességtelen anyagi ügyletek szereplőjét látják, sőt „orosz ügynököt”, ez a jelek szerint nem volt Orbán számára szempont.

Van még öt év, amit Trócsányi Brüsszelben tölthet. Öt év egy olyan közegben, mely nem csak megvádolta, de bűnösnek is találta. Nem lesz egyszerű együtt élnie ezzel az örökséggel.

 

 

 

2019. október 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A haza ment el, mert mi nem mentünk sehova – a Vajdaságtól Szombathelyig

A hatalom által üldözött háborúellenes csoport tagjaként, vajdasági magyar újságíróként, kalandos úton került Magyarországra Komáromi Ákos >

Tovább

Húsz éve (5. rész)

A Bódis-cukrászda történetének zárórészét átengedném Tolnai Ottó barátomnak, akit nemcsak az ihletett meg, hogy a cukrászda >

Tovább

Húsz éve (4. rész)

Közgazdasági bravúrjaimról bárki tudomást szerezhetett, ha elolvasta a Bódis-cukrászdáról szóló eddigi élményfoszlányaimat. Az üzleti partnerek megválasztásában >

Tovább

Amiről nem beszélünk...

A kommunikáció először arról szólt, hogy tragédia előtt állunk, egy hónappal később pedig, hogy minden a >

Tovább

Keresik az ajándékot

Eluralkodtak a minden nagyobb szenvedély nélküli, intelligens, művelt és óvatos szeretők. Megcsodálom őket, ám sajnálom, hogy >

Tovább

Húsz éve (3. rész)

Az ünnepélyes megnyitás után azonnal beütött a ménkű: Bogár Laci és neje (a partnerek) úgy gondolták, >

Tovább

Szerbia nem demokratikus ország

Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. >

Tovább

Szabadulás Trianontól

Nincs más a magyar nacionalizmuson kívül. Csak versengő nacionalizmusok vannak. Két kirekesztő diskurzus verseng egymással: az >

Tovább

Az idegen nő

Az idegen nő egyszerre vonz és taszít. Felcsillant a szemem, amikor Tišma-regényben feltűnt Dornstädter kávéház. Ugyanott >

Tovább

Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)

A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >

Tovább

Trianon és a VMSZ

Nem tűnik ki az sem, a Fidesz hogyan tekint arra, hogy stratégiai partnere, a Vajdasági Magyart >

Tovább

Húsz éve (2. rész)

Folytatom a Bódis cukrászda 2.0 történetét. Az első részben arról volt szó, hogy miként került vissza >

Tovább