2020. október 31. szombat
Ma Farkas, Rodrigó, Wolfgang névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Szülőföld-nosztalgia

Végel László
Végel László

Majdnem minden romokban volt, a semmiből indultak el, a kilencvenes években volt ugyan egynéhány ragyogó kísérlet, ami a körülmények hatására összeomlott. Az újaknak nem volt szükség kritikus szellemű distanciára. Semmi és senki ellen nem kellett küzdeniük, vákuumba kerültek, ami megkönnyítette a dolgukat, de veszedelmet is rejtett, mert a vákuum is bénító hatású. Végel László:

2019. július 12. péntek

Ambivalens érzéssekkel indultam a Dombos Fesztre, úgy is tértem vissza. Találkoztam a fiatal vajdasági magyar írónemzedékkel, amely még nem tudja, hogy hova tart, nincs nemzedéki vezéreszméje, csak azt tudja, hogy helyt kell állni, s nem zárom ki, hogy jelenleg az a legfontosabb feladat. Már a kezdet kezdetén rokonszenvvel vettem tudomásul jelentkezésüket, ennek hangot is adtam a naplójegyzeteimben, hiszen már az is megnyugtató volt, hogy a színre léptek. Majdnem minden romokban volt, a semmiből indultak el, a kilencvenes években volt ugyan egynéhány ragyogó kísérlet, ami a körülmények hatására összeomlott. Az újaknak nem volt szükség kritikus szellemű distanciára. Semmi és senki ellen nem kellett küzdeniük, vákuumba kerültek, ami megkönnyítette a dolgukat, de veszedelmet is rejtett, mert a vákuum is bénító hatású. Ahogy látom, alig kapcsolódnak a vajdasági magyar irodalomhoz, a nagy példaképek a budapesti írók és értékrendek. Lehet, hogy ez a dolgok rendje. (…) Vannak vajdasági írók, de kérdés az, hogy lesz-e kisebbségi vajdasági magyar irodalom. A kérdés azért is izgalmas, mert ahogy látom, mindenki ódzkodik a kisebbségi jelzőtől. Talán járható lenne újra definiálni a „kisebbségi irodalom” fogalmát. Gondolok, például, Gilles Deleuze és Félix Guattari elméletére, amelyet a Kafka című könyvében fogalmaztak meg. Érdekes, hogy ez a könyv sem a vajdasági magyar szellemi életben, sem az anyaországiban nem talált visszhangra, pedig ilyen rangos irodalomelméleti művet éppen magyar tudósoknak kellett volna megírni. A két francia szerző nyomán gondolom, hogy nem az a lényeg, hogy hol született az író, az sem elegendő, hogy hol játszódik le a regény története, nem az újabban divatos szülőföld-nosztalgia, hanem az, hogy a szerző idegen nyelvi környezeteben alkot, ami meghatározza az emberi sorsok ábrázolását, szemléletmódját, mondatszerkesztését, látásmódját, narratíváját. Egy budapesti író irhat a vajdasági életről, miért ne, de attól még nem lesz vajdasági író, viszont egy vajdasági író írhat a budapesti világról, de úgy, hogy vajdasági író marad. Ez az utóbbi nagyon érdekes kihívás lenne.

 

 

 

 

2019. szeptember 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az újszerűség lett a dogmává váló uralkodó hagyomány

Napirendre került az autosovinizmus vádja is, amellyel egyébként az establishment rendszeresen „leleplezi” a kritikusan gondolkodókat. “A >

Tovább

A történelem kapuja előtt

Eltávolodva a helyszíntől visszapillantottam: a lánykák még mindig az ablak előtt ácsorogtak. Azt hiszem, így álldogál >

Tovább

A közgáz és a színiakadémia

A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >

Tovább

Szerbiában hanyatlik a demokrácia

A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >

Tovább

Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”

A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >

Tovább

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Tovább

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

Tovább

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Tovább

Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!

Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >

Tovább

A kapitalizmus veszélyes bohóca

Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >

Tovább