2021. május 12. Szerda
Ma Pongrác névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Szülőföld-nosztalgia

Végel László
Végel László

Majdnem minden romokban volt, a semmiből indultak el, a kilencvenes években volt ugyan egynéhány ragyogó kísérlet, ami a körülmények hatására összeomlott. Az újaknak nem volt szükség kritikus szellemű distanciára. Semmi és senki ellen nem kellett küzdeniük, vákuumba kerültek, ami megkönnyítette a dolgukat, de veszedelmet is rejtett, mert a vákuum is bénító hatású. Végel László:

2019. július 12. péntek

Ambivalens érzéssekkel indultam a Dombos Fesztre, úgy is tértem vissza. Találkoztam a fiatal vajdasági magyar írónemzedékkel, amely még nem tudja, hogy hova tart, nincs nemzedéki vezéreszméje, csak azt tudja, hogy helyt kell állni, s nem zárom ki, hogy jelenleg az a legfontosabb feladat. Már a kezdet kezdetén rokonszenvvel vettem tudomásul jelentkezésüket, ennek hangot is adtam a naplójegyzeteimben, hiszen már az is megnyugtató volt, hogy a színre léptek. Majdnem minden romokban volt, a semmiből indultak el, a kilencvenes években volt ugyan egynéhány ragyogó kísérlet, ami a körülmények hatására összeomlott. Az újaknak nem volt szükség kritikus szellemű distanciára. Semmi és senki ellen nem kellett küzdeniük, vákuumba kerültek, ami megkönnyítette a dolgukat, de veszedelmet is rejtett, mert a vákuum is bénító hatású. Ahogy látom, alig kapcsolódnak a vajdasági magyar irodalomhoz, a nagy példaképek a budapesti írók és értékrendek. Lehet, hogy ez a dolgok rendje. (…) Vannak vajdasági írók, de kérdés az, hogy lesz-e kisebbségi vajdasági magyar irodalom. A kérdés azért is izgalmas, mert ahogy látom, mindenki ódzkodik a kisebbségi jelzőtől. Talán járható lenne újra definiálni a „kisebbségi irodalom” fogalmát. Gondolok, például, Gilles Deleuze és Félix Guattari elméletére, amelyet a Kafka című könyvében fogalmaztak meg. Érdekes, hogy ez a könyv sem a vajdasági magyar szellemi életben, sem az anyaországiban nem talált visszhangra, pedig ilyen rangos irodalomelméleti művet éppen magyar tudósoknak kellett volna megírni. A két francia szerző nyomán gondolom, hogy nem az a lényeg, hogy hol született az író, az sem elegendő, hogy hol játszódik le a regény története, nem az újabban divatos szülőföld-nosztalgia, hanem az, hogy a szerző idegen nyelvi környezeteben alkot, ami meghatározza az emberi sorsok ábrázolását, szemléletmódját, mondatszerkesztését, látásmódját, narratíváját. Egy budapesti író irhat a vajdasági életről, miért ne, de attól még nem lesz vajdasági író, viszont egy vajdasági író írhat a budapesti világról, de úgy, hogy vajdasági író marad. Ez az utóbbi nagyon érdekes kihívás lenne.

 

 

 

 

2019. szeptember 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Joga van-e a fiamnak a kórházi kezelésre?”

Elkeseredésemben már Vučić elnöknek is írtam. Kétszer is. Az Egészségügyi Minisztériumhoz utasított. Onnan az egészségügyi felügyelőséghez >

Tovább

Mit tartalmaz a „Kovács-jelentés”?

A jegyzetből is látható, hogy „Szerbia legdrágább képviselőjének” jelentése a nemzeti kisebbségek európai védelmével kapcsolatosan szinte >

Tovább

Ariszteidész és a cserépdarab

Egy írástudatlan görög polgár nem tudva, hogy kiről van szó, Ariszteidészhez lépett és megkérte: írja fel >

Tovább

Határszabászat a Balkánon

Noha bő két hét alatt végül a legtöbb érintett megszólalt az elhíresült balkáni non-paper kapcsán, és >

Tovább

A nagy poszttranziciós szexuális forradalom

Úgy látszik, ezek a szexskandalumok egyre inkább lábra kapnak az új poszttranziciós elitben. A győri polgármester >

Tovább

A vírus politikai fegyver lett

„Azok az értelmiségiek, akik csak titokban cinkoskodtak a diktatúrával, főleg azzal, hogy bölcsen hallgattak a színe >

Tovább

Levél a Klubrádiónak

Az ATV vezetőinek joguk van megváltoztatni politikai nézeteiket, elkötelezettségüket, szövetségeseiket. Ez csak rájuk tartozik. De együttműködni >

Tovább

„Búcsú előtt”

Olyan (IPA és egyéb) projektumokkal kellene pályázni (a falunapi ünnepségek és különböző eszem-iszom fesztiválok helyett), amelyek >

Tovább

A gyomorforgató antikommunizmus

Milyen nemzet az, amelynek csak egy disszidense akad, kérdezte, majd előrelátóan – 1971-ben történt az eset >

Tovább

Az elit játszmája

Késve kapom kézbe a Magyar Hangot, a postás csak ma kézbesítette, átböngészem és egy nagyon fontos >

Tovább

A vírus leple alatt a nagytőke készül a háborúra

A médiában folyik a gyalázkodás, a közéletben egyre hangosabbak az Új Messiások, akik arra esküsznek, hogy >

Tovább

A vírus leple alatt a nagytőke készül a háborúra

A médiában folyik a gyalázkodás, a közéletben egyre hangosabbak az Új Messiások, akik arra esküsznek, hogy >

Tovább