2023. február 7. kedd
Ma Tódor, Rómeó, Richárd névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Szülőföld-nosztalgia

Végel László
Végel László

Majdnem minden romokban volt, a semmiből indultak el, a kilencvenes években volt ugyan egynéhány ragyogó kísérlet, ami a körülmények hatására összeomlott. Az újaknak nem volt szükség kritikus szellemű distanciára. Semmi és senki ellen nem kellett küzdeniük, vákuumba kerültek, ami megkönnyítette a dolgukat, de veszedelmet is rejtett, mert a vákuum is bénító hatású. Végel László:

2019. július 12. péntek

Ambivalens érzéssekkel indultam a Dombos Fesztre, úgy is tértem vissza. Találkoztam a fiatal vajdasági magyar írónemzedékkel, amely még nem tudja, hogy hova tart, nincs nemzedéki vezéreszméje, csak azt tudja, hogy helyt kell állni, s nem zárom ki, hogy jelenleg az a legfontosabb feladat. Már a kezdet kezdetén rokonszenvvel vettem tudomásul jelentkezésüket, ennek hangot is adtam a naplójegyzeteimben, hiszen már az is megnyugtató volt, hogy a színre léptek. Majdnem minden romokban volt, a semmiből indultak el, a kilencvenes években volt ugyan egynéhány ragyogó kísérlet, ami a körülmények hatására összeomlott. Az újaknak nem volt szükség kritikus szellemű distanciára. Semmi és senki ellen nem kellett küzdeniük, vákuumba kerültek, ami megkönnyítette a dolgukat, de veszedelmet is rejtett, mert a vákuum is bénító hatású. Ahogy látom, alig kapcsolódnak a vajdasági magyar irodalomhoz, a nagy példaképek a budapesti írók és értékrendek. Lehet, hogy ez a dolgok rendje. (…) Vannak vajdasági írók, de kérdés az, hogy lesz-e kisebbségi vajdasági magyar irodalom. A kérdés azért is izgalmas, mert ahogy látom, mindenki ódzkodik a kisebbségi jelzőtől. Talán járható lenne újra definiálni a „kisebbségi irodalom” fogalmát. Gondolok, például, Gilles Deleuze és Félix Guattari elméletére, amelyet a Kafka című könyvében fogalmaztak meg. Érdekes, hogy ez a könyv sem a vajdasági magyar szellemi életben, sem az anyaországiban nem talált visszhangra, pedig ilyen rangos irodalomelméleti művet éppen magyar tudósoknak kellett volna megírni. A két francia szerző nyomán gondolom, hogy nem az a lényeg, hogy hol született az író, az sem elegendő, hogy hol játszódik le a regény története, nem az újabban divatos szülőföld-nosztalgia, hanem az, hogy a szerző idegen nyelvi környezeteben alkot, ami meghatározza az emberi sorsok ábrázolását, szemléletmódját, mondatszerkesztését, látásmódját, narratíváját. Egy budapesti író irhat a vajdasági életről, miért ne, de attól még nem lesz vajdasági író, viszont egy vajdasági író írhat a budapesti világról, de úgy, hogy vajdasági író marad. Ez az utóbbi nagyon érdekes kihívás lenne.

 

 

 

 

2019. szeptember 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A jövő cserbenhagyott bennünket

A nyugalmazott tanárnővel abban is szót értettünk, hogy a kilencvenes évek baljósabbak voltak, mint a maiak, >

Tovább

„Razzia-emlékközpont épül Újvidéken”

Az Újvidéken készülő Razzia-emlékközpont ellen senkinek semmi kifogása nem lehet. A természetes azonban az lenne, ha >

Tovább

Balkáni road-movie

„Az élet egy road-movie”, amelyben a „nappalok és éjszakák átmenet nélkül torlódnak egymásba”, miközben „sebességváltó nélkül >

Tovább

Menekülés a politikamentes irodalomba

A kisebbségi író nyelve állandó kettős tükörben létezik, világa ettől lesz hiteles. Ez egyszerre a szegénység >

Tovább

Deli Andor nem támogatta, hogy bíróság vizsgálja ki az orosz háborús bűnöket

A Péterrévéről elszakadt fiatal képviselő, Deli Andor azóta több alkalommal is bizonyította, hogy nem a vajdasági >

Tovább

A Csillag

Manapság túl sok a tévedhetetlen, aki büszkén hirdeti, hogy a nyílegyenes nemzeti úton birtokolja az igazságot. >

Tovább

Nincsenek új megbotránkoztatók

Ritkul körülöttünk a levegő, emlékeztet Anikó. Arra gondolok, hogy az elmúlt egy-két évben sok közeli barátom >

Tovább

„Úgy lesz jó, ahogy lesz”?

Pásztor rádiónyilatkozata két csődöt jelentett be egyszerre: az egyik a szerbiai nemzeti kisebbségi politika csődje, hiszen >

Tovább

Mindig Nyugatra menj...

Nem vagyok Nyugat-imádó, de bevallom: jelenleg sajnos nincs más út, bármennyire is álmodozok arról, hogy legyen. >

Tovább

Senkit nem szabad kényszeríteni más nemzeti és vallási ünnepének ünneplésére, se a vallási szertartásokon való részvételre!

Senki nem vonja kétségbe, nem kérdőjelezi meg, hogy a vallásukat gyakorló pravoszláv szerbek megünnepeljék Szent Száva >

Tovább

„Tordán elégedettek”?

Cikkírónk általában nem veszi magának a fáradtságot, hogy körülnézzen a faluban és elbeszélgessen az emberekkel arról, >

Tovább

A népszámlálási eredményekre várva

Nincs válasz a legfontosabb kérdésre: van-e ellenzéki program? Van-e baloldali vagy liberális alternatíva? Vagy pedig arról >

Tovább