2022. november 30. Szerda
Ma András, Andor, Andrea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Politikai letargia

Megszűnőben a magyar érdekképviselet

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Amennyiben a magyar politikai szervezetek viszonyulása a magyar közösség politikai valamint közéletének szervezéséhez sürgősen és gyökeresen nem változik meg, olyan helyzet teremtődik/alakulhat ki, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség lesz az egyetlen politikai és képviseleti erő. Ez csakis az egyszólamúságba vezethet, ami egyetlen társalomnak sem hozott fejlődést. A következő választásokon minden szinten részt kell venni. Amelyik párt vagy mozgalom erre nem képes, az legyen szíves, válasszon új vezetőséget, vagy oszlassa fel magát! Bozóki Antal:

Szerbiában a legutóbbi háromszintű, szerb parlamenti, vajdasági tartományi parlamenti és önkormányzati választások 2016. április 24-én voltak. Ez azt jelenti, hogy a következő választásokat 2020-ban az említett a dátum előtt meg kell(ene) tartani, mivel a képviselők mandátuma ezen a napon véget ér.

A szerb alkotmány értelmében a nemzeti kisebbségeknek – így a magyar közösség tagjainak is – „a többi polgárral azonos feltételekkel joguk van a közügyek irányításában való részvételre és a közéleti tisztségek betöltésére” (77/1 szakasz).

A alkotmány 75/2 szakasza alapján „a nemzeti kisebbségek tagjai kollektív jogaik által, közvetlenül vagy képviselőik révén részt vesznek a döntéshozatalban”. Ennek a rendelkezésnek kellene biztosítani a nemzeti kisebbségek számára az illető kisebbség számával arányos képviselői helyeket.

Ez a rendelkezés azonban mind a mai napig nem valósult meg a gyakorlatban. „Szerbiában ugyanis a természetes választási küszöb használata van érvényben: annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt.”

Október 9-10-ére bejelentették a hatalmi és az ellenzéki szervezetek párbeszédét a választási feltételekről, amelyben – a sajtóhírek szerint – David McAllister, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke is részt vesz.

Lesz-e egyáltalán olyan szervezet vagy párt, amely felveti a választási törvény olyan módosítását, amely biztosítaná a nemzeti kisebbségek részarányos képviseletét a képviselő testületekben?

A Délvidéken/a Vajdaságban jelenleg hat (a nevében) magyar politikai szervezet, öt párt és egy mozgalom létezik. Ezek (ABC sorrendben) a Magyar Egység Párt (MEP), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Magyar Mozgalom (MM).

Politikai szervezetekben, tehát, nem szűkölködik a magyar közösség. A kérdés az, hogy ezek a szervezetek hogyan működnek, milyen politikai tevékenységet fejtenek ki, hogyan vesznek részt a politikai életben, a magyar érdekképviseletben?

A Magyar Egység Párt (MEP) 2012. április 3-án került bejegyzésre. Az óbecsei székhelyű párt tagjai az induláskor elsősorban a VMDK soraiból kerültek ki. Ekkor Óbecsén, Törökbecsén, Bácsföldváron és Péterrévén rendelkezett tagozattal, de voltak tagjai Temerinben, Adán, Zentán és más vajdasági településeken is. 

A Szmieskó Zoltán vezette párt 2016. március 8-án az egyik aláírója volt az év április 24-én megtartott „választásokon való közös indulásról szóló” három párti (VMSZ-VMDP-MEP) koalíciós szerződésnek.

Az utóbbi több mint három évben a MEP-ről úgyszólván hallani sem lehetett. Honlapja az interneten már nem található meg. Az utolsó bejegyzés – amíg elérhető volt – a 2019. március 15-ei nemzeti ünnepről szólt.

A 2004-ben (másutt 2007-ben),[7] zentai székhellyel alakult Magyar Polgári Szövetségről (MPSZ) az interneten még a legalapvetőbb adatokat sem lehet megtalálni. A korábban jól működő honlapja is eltűnt a világhálóról.

A MPSZ – Zenta a zentaiaké frakciónak három képviselője van a Zenta Község Képviselő-testületében (KKT).

A párt tevékenysége leginkább Rácz Szabó László elnöknek a magyar közösség időszerű kérdéseiről és a zentai KKT működésével kapcsolatban tartott időnkénti sajtókonferenciáin nyilvánul meg.

A (mostani) Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) az 1997. januári közgyűlésétől van jelen a politikai színtéren.

Fennállása óta a párt igyekezett megőrizni politikai önállóságát és a magyar közösség jogaiért való küzdelmének folytonosságát. Tagja a Szövetség Szerbiáért (Savez za Srbiju) ellenzéki tömörülésnek.

A VMDK Tanácsa, a szeptember 17-ei közleményében kiemelte, hogy „a továbbiakban is azon szerbiai politikai erőkkel szeretne együttműködni, amelyek a demokrácia és a jogállamiság helyreállítását tartják a legfontosabb feladatnak térségünkben”.

Az ellenzékinek számító párt a legutóbbi választásokon – a Magyar Mozgalommal közösen – két mandátumot is szerzett a Tartományi Képviselőházban. Tevékenysége a közéletben azonban nem jut érezhetően kifejezésre. Többnyire Csonka Áron pártelnök képviselőházi nyilatkozatiban és a párt elnökségének vagy tanácsának időközönkénti sajtóközleményeiben mutatkozik meg. (Az előző – az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos – közlemény még a május 16-i dátumot viseli.)

A VMDK bojkottálta a tavalyi Magyar Nemzeti Tanácsi (MNT) választásokat. Ennek az „eredménye” az lett, hogy a testületben elvesztette még azt a két mandátumát is, amit az előző (2014. évi) választásokon szerzett.

A honlapján alig néhány eseményről (és egyre ritkábban) tájékoztat, ami arra utal, hogy a VMDP tevékenységében az utóbbi időben mintha törés állt volna be. A közelgő választások bejelentett bojkottálásával pedig egyenesen kizárja magát a politikai életből.

A magyar érdekekért korábban rendszeresen kiálló, „sokáig a VMSZ politikai ősellenségének számító, temerini székhelyű Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) végül odacsapódott Pásztorékhoz”. Politikai egybeolvadásuk utolsó eseménye az említett 2016. évi hárompárti koalíciós szerződés volt. 

A VMDP hivatalos Facebook oldalát utoljára 2015. május 2-án újították, egy Orbán Viktor interjúval, amit három aláírás nélküli fotó követett. A párt egy másik Facebook oldalán a 2017. december 24-i bejegyzés az utolsó, miszerint „Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kíván minden kedves ismerősének”.

A 2017. április 2-ai szerbiai elnökválasztáson a VMDP, akárcsak két koalíciós partnere (a VMSZ és a MEP) Aleksandar Vučić szerbiai kormányfő jelölését támogatta. – A VMDP-ben azt szeretnék, ha az elnökválasztáson Vučić győzne, és abban bíznak, hogy ez a győzelem fölényes lesz – hangsúlyozta pártja sajtótájékoztatóján Csorba Béla elnök.

A VMDP és a MEP a koalíciós szerződéssel nem csak a VMSZ 2016. évi választási partnere lett, hanem – közvetve – a Szerb Haladó Párt (SZHP/CHC) támogatója is. A VMSZ ugyanis (2016. augusztus 14-én) szerződés kötött a hatalmi CHC párttal a „programszintű együttműködésről és a szerb kormányban való részvételről”. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy mindhárom párt elveszítette a magyar érdekvédelmi szerepét, mivel közösséget vállaltak – és ezzel felelősséget is – a haladó szerb elnök és kormány nemzeti kisebbségpolitikai döntéseiért is.

A VMDP, illetve az elnöke, időnként még sajtóközleményt ad ki, amivel bizonyára azt a látszatot kívánja fenntartani, hogy a párt még létezik. (Legutóbb – 2019. augusztus 20-án – közleményben ítélte el a TSC hazatérő szurkolói elleni temerini támadást.)

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) „politikai párttá 1995. június 17-én Szabadkán alakult át, azzal az elsődleges céllal, hogy nagyobb részt vállaljon a vajdasági magyarság politikai érdekképviseletében”.

A VMSZ „Atlasz-hegységnyi (magyarországi – B. A.) pénzről diszponál, a magyarországi és a szerbiai hatalmi struktúrába is bebetonozott, kiterjedt infrastruktúrával és mindenkor mozgósítható káderállománnyal rendelkezik”.

Pásztor István 2007 óta tartó pártelnöksége alatt a VMSZ oda „fejlődött”, hogy már „a saját programját sem tartja tiszteletben”. 2016. augusztus 14-én koalíciós szerződést írt alá „a délvidéki magyarságnak (is) a kilencvenes években mérhetetlen szenvedést okozó (haladókká átvedlett) volt radikálisokkal”, a Szerb Haladó Párttal.

A szerződés után kiteljesült a szerb párttal minden szinten való összeolvadása. Olyan vélemények is vannak, hogy a VMSZ „immár magyar szervezetnek is nehezen minősíthető”.

A párt négy államtitkárral képviselteti magát a szerb kormányban, a szerb parlamentben négy, a Tartományi Képviselőházban pedig hat képviselője van, valamint hat „tartományi tisztségviselője”. AZ MNT-ben hivatalosan 17 személy tartozik a párthoz (a 35-ből), valójában pedig összesen 30, akik a VMSZ Magyar Összefogás listájáról kerültek a testületbe. A párt elnöke egyúttal a Tartományi Képviselőház elnöke is. A VMSZ-nek az Európai Parlamentben is lett egy képviselője – a Fidesz jóvoltából.

A VMSZ tevékenységét – a DélHír portál írása alapján – így lehet(ne) összefoglalni: „Igazából sohasem működött délvidéki magyar politikai pártként, mindig is amolyan érdekcsoportot alkotott”, „a létezése óta egy konkrét lépést sem tett az itteni magyarság területi autonómiája megvalósítása irányában”, és „asszisztált a szerb rezsimnek a magyarságot megalázó megmozdulásaihoz”.

A Magyar Mozgalom (MM) 2015. augusztus 20-án alakult, a VMSZ-ből kizárt vagy a pártot elhagyó „kiábrándultak”, és „elégedetlenkedők” kezdeményezésére.

A MM megalakulása után „egy ideig úgy tűnt, hogy […] akár Pásztorék komoly ellenzékét is képezheti, ám Korhecz Tamás elnök gyors és hirtelen távozása után, egyértelművé vált – az MNT-ben szerzett öt mandátum ellenére –, hogy az új mechanizmus csikorog”.

A Mozgalom, több más párttal együtt, bojkottálta a július 7-ei szabadkai helyi közösségi tanácsválasztásokat.

Az MM-nek volt több hasznos politikai kezdeményezése is, állásfoglalása, mint például a szerbiai tüntetések támogatása, Pásztor István „elmúlt tizenegy évének értékelése”, a levél, amelyben a nemzeti tanácsokról szólótörvényre és Vajdaság napjának meghatározására hívta fel Áder János magyar köztársasági elnök figyelmét, illetve a levél, amelyben a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának közvitán levő tervezetére, illetve a vagyon-visszaszármaztatás körüli, a magyar embereket  hátrányosan érintő visszásságokra – hívja fel Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökének figyelmét stb.

Ezek az akciók új erőt adtak a délvidéki/vajdasági magyar érdekvédelemnek. Az utóbbi időben azonban mintha kifulladt volna a mozgalom. A „Hírfolyam” internetes oldalán az utolsó bejegyzés a május 9-i felhívás található, miszerint „Támogassa adója 1%-val a Magyar Mozgalmat”, Tevékenységét az is bénítja, hogy három „társelnök”, illetve triumvirátus irányítja.

Alig több mint fél évvel a szerbiai parlamenti választások előtt, siralmas állapotban vannak a magyar politikai pártok és a -közélet. Nevezhető ez akár politikai letargiának is.

A hat politikai szervezet közül a VMSZ teljesen összeborult a radikálisokból lett haladókkal, a MEP és a VMDP formálisan talán még létezik, a VMDK és a MPSZ pedig egyre jobban kirekeszti magát a közéletből. A MM is mintha „a passzivitásba süllyedt volna”.

A VMSZ és a VMDK honlapján kívül a többi politikai szervezet honlapja vagy eltűnt az internetről, vagy nem újítják azt. Hogyan lehetséges így komoly politikai tevékenységet kifejteni? Milyen párt vagy mozgalom az, amelyik még a honlapját sem képes működtetni?

Nem kell szem elől téveszteni azt sem, hogy a VMSZ uralja/irányítja szinte csaknem egészében a délvidéki/vajdasági magyar sajtót és a szellemi életet, de a Magyar Nemzeti Tanácsot is, ami csak fokozza a tehetetlenséget, az érdektelenséget és a kiábrándultságot.

Az utóbbi időben – ismereteim szerint – egyetlen magyar politikai szervezet sem tartotta szükségesnek/érdemesnek, hogy a magyar közösség helyzetéről vagy időszerű kérdéseiről valamiféle szakmai-politikai tanácskozást, vitaestet, vitatribünt stb. rendezzen. Mindez a tömegekkel való kapcsolatok megszűnéséhez vezet(het). Pedig ez a tömegek mozgatásának a rugója, a választópolgárok megszerzésének egyik módja lehetne.

Azt sem lehet elhallgatni, hogy – még ha a magyar közösségnek 160 ezer tagja maradt is – a Délvidéken/a Vajdaságban jelenleg nincsen egyetlen tevékeny civil/polgári szervezet sem, amelyik a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésért való küzdelmet tűzte volna ki céljául. Mindenre jutott, csak éppen a civil szerveződés támogatására – az esetleges kritikus hang miatt – apadt el a „forrás”.

Amennyiben a magyar politikai szervezetek viszonyulása a magyar közösség politikai valamint közéletének szervezéséhez sürgősen és gyökeresen nem változik meg, olyan helyzet teremtődik/alakulhat ki, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség lesz az egyetlen politikai és képviseleti erő. Ez csakis az egyszólamúságba vezethet, ami egyetlen társalomnak sem hozott fejlődést.

A következő választásokon minden szinten részt kell venni. Amelyik párt vagy mozgalom erre nem képes, az legyen szíves, válasszon új vezetőséget, vagy oszlassa fel magát!

 

2019. szeptember 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az egyház közösségteremtő esélye

Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >

Tovább

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >

Tovább

Novemberi tézisek

A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >

Tovább

Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·

„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >

Tovább

Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük

Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >

Tovább

Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >

Tovább

A listára fel sem kerülhettek volna!

A választási gyakorlat szerint az lista 1. számú jelöltje Fremond Árpád lehet az MNT új elnöke. >

Tovább

A „győztes” Pásztor/Lovas-lista (2.)

Akármilyen határozatot is hoz a Köztársasági Választási Bizottság, a 2022. évi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokat az >

Tovább

„Győzött” a Pásztor/Lovas-lista

Ami a nemzeti tanácsi választással történik az most egy időre meghatározhatja a közösség helyzetének alakulásét, fejlődését, >

Tovább

Kompromisszumok egyszeri használatra

Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, >

Tovább

Pásztor Bálint: „A VMSZ nem kért magának túl sokat”

A VMSZ, tehát, „nem kért magának túl sokat”, a közösségnek pedig éppen semmit. A Szerb Haladó >

Tovább

Ljubomir Simonović: „Az államot mindenható dilettánsok irányítják”!

Mit tettek Vajdaság AT szervei „a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek hivatalos nyelv és íráshasználatának törvénnyel >

Tovább