2024. március 29. péntek
Ma Auguszta, Bertold névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Politikai letargia

Megszűnőben a magyar érdekképviselet

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Amennyiben a magyar politikai szervezetek viszonyulása a magyar közösség politikai valamint közéletének szervezéséhez sürgősen és gyökeresen nem változik meg, olyan helyzet teremtődik/alakulhat ki, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség lesz az egyetlen politikai és képviseleti erő. Ez csakis az egyszólamúságba vezethet, ami egyetlen társalomnak sem hozott fejlődést. A következő választásokon minden szinten részt kell venni. Amelyik párt vagy mozgalom erre nem képes, az legyen szíves, válasszon új vezetőséget, vagy oszlassa fel magát! Bozóki Antal:

Szerbiában a legutóbbi háromszintű, szerb parlamenti, vajdasági tartományi parlamenti és önkormányzati választások 2016. április 24-én voltak. Ez azt jelenti, hogy a következő választásokat 2020-ban az említett a dátum előtt meg kell(ene) tartani, mivel a képviselők mandátuma ezen a napon véget ér.

A szerb alkotmány értelmében a nemzeti kisebbségeknek – így a magyar közösség tagjainak is – „a többi polgárral azonos feltételekkel joguk van a közügyek irányításában való részvételre és a közéleti tisztségek betöltésére” (77/1 szakasz).

A alkotmány 75/2 szakasza alapján „a nemzeti kisebbségek tagjai kollektív jogaik által, közvetlenül vagy képviselőik révén részt vesznek a döntéshozatalban”. Ennek a rendelkezésnek kellene biztosítani a nemzeti kisebbségek számára az illető kisebbség számával arányos képviselői helyeket.

Ez a rendelkezés azonban mind a mai napig nem valósult meg a gyakorlatban. „Szerbiában ugyanis a természetes választási küszöb használata van érvényben: annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt.”

Október 9-10-ére bejelentették a hatalmi és az ellenzéki szervezetek párbeszédét a választási feltételekről, amelyben – a sajtóhírek szerint – David McAllister, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke is részt vesz.

Lesz-e egyáltalán olyan szervezet vagy párt, amely felveti a választási törvény olyan módosítását, amely biztosítaná a nemzeti kisebbségek részarányos képviseletét a képviselő testületekben?

A Délvidéken/a Vajdaságban jelenleg hat (a nevében) magyar politikai szervezet, öt párt és egy mozgalom létezik. Ezek (ABC sorrendben) a Magyar Egység Párt (MEP), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Magyar Mozgalom (MM).

Politikai szervezetekben, tehát, nem szűkölködik a magyar közösség. A kérdés az, hogy ezek a szervezetek hogyan működnek, milyen politikai tevékenységet fejtenek ki, hogyan vesznek részt a politikai életben, a magyar érdekképviseletben?

A Magyar Egység Párt (MEP) 2012. április 3-án került bejegyzésre. Az óbecsei székhelyű párt tagjai az induláskor elsősorban a VMDK soraiból kerültek ki. Ekkor Óbecsén, Törökbecsén, Bácsföldváron és Péterrévén rendelkezett tagozattal, de voltak tagjai Temerinben, Adán, Zentán és más vajdasági településeken is. 

A Szmieskó Zoltán vezette párt 2016. március 8-án az egyik aláírója volt az év április 24-én megtartott „választásokon való közös indulásról szóló” három párti (VMSZ-VMDP-MEP) koalíciós szerződésnek.

Az utóbbi több mint három évben a MEP-ről úgyszólván hallani sem lehetett. Honlapja az interneten már nem található meg. Az utolsó bejegyzés – amíg elérhető volt – a 2019. március 15-ei nemzeti ünnepről szólt.

A 2004-ben (másutt 2007-ben),[7] zentai székhellyel alakult Magyar Polgári Szövetségről (MPSZ) az interneten még a legalapvetőbb adatokat sem lehet megtalálni. A korábban jól működő honlapja is eltűnt a világhálóról.

A MPSZ – Zenta a zentaiaké frakciónak három képviselője van a Zenta Község Képviselő-testületében (KKT).

A párt tevékenysége leginkább Rácz Szabó László elnöknek a magyar közösség időszerű kérdéseiről és a zentai KKT működésével kapcsolatban tartott időnkénti sajtókonferenciáin nyilvánul meg.

A (mostani) Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) az 1997. januári közgyűlésétől van jelen a politikai színtéren.

Fennállása óta a párt igyekezett megőrizni politikai önállóságát és a magyar közösség jogaiért való küzdelmének folytonosságát. Tagja a Szövetség Szerbiáért (Savez za Srbiju) ellenzéki tömörülésnek.

A VMDK Tanácsa, a szeptember 17-ei közleményében kiemelte, hogy „a továbbiakban is azon szerbiai politikai erőkkel szeretne együttműködni, amelyek a demokrácia és a jogállamiság helyreállítását tartják a legfontosabb feladatnak térségünkben”.

Az ellenzékinek számító párt a legutóbbi választásokon – a Magyar Mozgalommal közösen – két mandátumot is szerzett a Tartományi Képviselőházban. Tevékenysége a közéletben azonban nem jut érezhetően kifejezésre. Többnyire Csonka Áron pártelnök képviselőházi nyilatkozatiban és a párt elnökségének vagy tanácsának időközönkénti sajtóközleményeiben mutatkozik meg. (Az előző – az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos – közlemény még a május 16-i dátumot viseli.)

A VMDK bojkottálta a tavalyi Magyar Nemzeti Tanácsi (MNT) választásokat. Ennek az „eredménye” az lett, hogy a testületben elvesztette még azt a két mandátumát is, amit az előző (2014. évi) választásokon szerzett.

A honlapján alig néhány eseményről (és egyre ritkábban) tájékoztat, ami arra utal, hogy a VMDP tevékenységében az utóbbi időben mintha törés állt volna be. A közelgő választások bejelentett bojkottálásával pedig egyenesen kizárja magát a politikai életből.

A magyar érdekekért korábban rendszeresen kiálló, „sokáig a VMSZ politikai ősellenségének számító, temerini székhelyű Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) végül odacsapódott Pásztorékhoz”. Politikai egybeolvadásuk utolsó eseménye az említett 2016. évi hárompárti koalíciós szerződés volt. 

A VMDP hivatalos Facebook oldalát utoljára 2015. május 2-án újították, egy Orbán Viktor interjúval, amit három aláírás nélküli fotó követett. A párt egy másik Facebook oldalán a 2017. december 24-i bejegyzés az utolsó, miszerint „Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kíván minden kedves ismerősének”.

A 2017. április 2-ai szerbiai elnökválasztáson a VMDP, akárcsak két koalíciós partnere (a VMSZ és a MEP) Aleksandar Vučić szerbiai kormányfő jelölését támogatta. – A VMDP-ben azt szeretnék, ha az elnökválasztáson Vučić győzne, és abban bíznak, hogy ez a győzelem fölényes lesz – hangsúlyozta pártja sajtótájékoztatóján Csorba Béla elnök.

A VMDP és a MEP a koalíciós szerződéssel nem csak a VMSZ 2016. évi választási partnere lett, hanem – közvetve – a Szerb Haladó Párt (SZHP/CHC) támogatója is. A VMSZ ugyanis (2016. augusztus 14-én) szerződés kötött a hatalmi CHC párttal a „programszintű együttműködésről és a szerb kormányban való részvételről”. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy mindhárom párt elveszítette a magyar érdekvédelmi szerepét, mivel közösséget vállaltak – és ezzel felelősséget is – a haladó szerb elnök és kormány nemzeti kisebbségpolitikai döntéseiért is.

A VMDP, illetve az elnöke, időnként még sajtóközleményt ad ki, amivel bizonyára azt a látszatot kívánja fenntartani, hogy a párt még létezik. (Legutóbb – 2019. augusztus 20-án – közleményben ítélte el a TSC hazatérő szurkolói elleni temerini támadást.)

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) „politikai párttá 1995. június 17-én Szabadkán alakult át, azzal az elsődleges céllal, hogy nagyobb részt vállaljon a vajdasági magyarság politikai érdekképviseletében”.

A VMSZ „Atlasz-hegységnyi (magyarországi – B. A.) pénzről diszponál, a magyarországi és a szerbiai hatalmi struktúrába is bebetonozott, kiterjedt infrastruktúrával és mindenkor mozgósítható káderállománnyal rendelkezik”.

Pásztor István 2007 óta tartó pártelnöksége alatt a VMSZ oda „fejlődött”, hogy már „a saját programját sem tartja tiszteletben”. 2016. augusztus 14-én koalíciós szerződést írt alá „a délvidéki magyarságnak (is) a kilencvenes években mérhetetlen szenvedést okozó (haladókká átvedlett) volt radikálisokkal”, a Szerb Haladó Párttal.

A szerződés után kiteljesült a szerb párttal minden szinten való összeolvadása. Olyan vélemények is vannak, hogy a VMSZ „immár magyar szervezetnek is nehezen minősíthető”.

A párt négy államtitkárral képviselteti magát a szerb kormányban, a szerb parlamentben négy, a Tartományi Képviselőházban pedig hat képviselője van, valamint hat „tartományi tisztségviselője”. AZ MNT-ben hivatalosan 17 személy tartozik a párthoz (a 35-ből), valójában pedig összesen 30, akik a VMSZ Magyar Összefogás listájáról kerültek a testületbe. A párt elnöke egyúttal a Tartományi Képviselőház elnöke is. A VMSZ-nek az Európai Parlamentben is lett egy képviselője – a Fidesz jóvoltából.

A VMSZ tevékenységét – a DélHír portál írása alapján – így lehet(ne) összefoglalni: „Igazából sohasem működött délvidéki magyar politikai pártként, mindig is amolyan érdekcsoportot alkotott”, „a létezése óta egy konkrét lépést sem tett az itteni magyarság területi autonómiája megvalósítása irányában”, és „asszisztált a szerb rezsimnek a magyarságot megalázó megmozdulásaihoz”.

A Magyar Mozgalom (MM) 2015. augusztus 20-án alakult, a VMSZ-ből kizárt vagy a pártot elhagyó „kiábrándultak”, és „elégedetlenkedők” kezdeményezésére.

A MM megalakulása után „egy ideig úgy tűnt, hogy […] akár Pásztorék komoly ellenzékét is képezheti, ám Korhecz Tamás elnök gyors és hirtelen távozása után, egyértelművé vált – az MNT-ben szerzett öt mandátum ellenére –, hogy az új mechanizmus csikorog”.

A Mozgalom, több más párttal együtt, bojkottálta a július 7-ei szabadkai helyi közösségi tanácsválasztásokat.

Az MM-nek volt több hasznos politikai kezdeményezése is, állásfoglalása, mint például a szerbiai tüntetések támogatása, Pásztor István „elmúlt tizenegy évének értékelése”, a levél, amelyben a nemzeti tanácsokról szólótörvényre és Vajdaság napjának meghatározására hívta fel Áder János magyar köztársasági elnök figyelmét, illetve a levél, amelyben a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának közvitán levő tervezetére, illetve a vagyon-visszaszármaztatás körüli, a magyar embereket  hátrányosan érintő visszásságokra – hívja fel Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökének figyelmét stb.

Ezek az akciók új erőt adtak a délvidéki/vajdasági magyar érdekvédelemnek. Az utóbbi időben azonban mintha kifulladt volna a mozgalom. A „Hírfolyam” internetes oldalán az utolsó bejegyzés a május 9-i felhívás található, miszerint „Támogassa adója 1%-val a Magyar Mozgalmat”, Tevékenységét az is bénítja, hogy három „társelnök”, illetve triumvirátus irányítja.

Alig több mint fél évvel a szerbiai parlamenti választások előtt, siralmas állapotban vannak a magyar politikai pártok és a -közélet. Nevezhető ez akár politikai letargiának is.

A hat politikai szervezet közül a VMSZ teljesen összeborult a radikálisokból lett haladókkal, a MEP és a VMDP formálisan talán még létezik, a VMDK és a MPSZ pedig egyre jobban kirekeszti magát a közéletből. A MM is mintha „a passzivitásba süllyedt volna”.

A VMSZ és a VMDK honlapján kívül a többi politikai szervezet honlapja vagy eltűnt az internetről, vagy nem újítják azt. Hogyan lehetséges így komoly politikai tevékenységet kifejteni? Milyen párt vagy mozgalom az, amelyik még a honlapját sem képes működtetni?

Nem kell szem elől téveszteni azt sem, hogy a VMSZ uralja/irányítja szinte csaknem egészében a délvidéki/vajdasági magyar sajtót és a szellemi életet, de a Magyar Nemzeti Tanácsot is, ami csak fokozza a tehetetlenséget, az érdektelenséget és a kiábrándultságot.

Az utóbbi időben – ismereteim szerint – egyetlen magyar politikai szervezet sem tartotta szükségesnek/érdemesnek, hogy a magyar közösség helyzetéről vagy időszerű kérdéseiről valamiféle szakmai-politikai tanácskozást, vitaestet, vitatribünt stb. rendezzen. Mindez a tömegekkel való kapcsolatok megszűnéséhez vezet(het). Pedig ez a tömegek mozgatásának a rugója, a választópolgárok megszerzésének egyik módja lehetne.

Azt sem lehet elhallgatni, hogy – még ha a magyar közösségnek 160 ezer tagja maradt is – a Délvidéken/a Vajdaságban jelenleg nincsen egyetlen tevékeny civil/polgári szervezet sem, amelyik a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésért való küzdelmet tűzte volna ki céljául. Mindenre jutott, csak éppen a civil szerveződés támogatására – az esetleges kritikus hang miatt – apadt el a „forrás”.

Amennyiben a magyar politikai szervezetek viszonyulása a magyar közösség politikai valamint közéletének szervezéséhez sürgősen és gyökeresen nem változik meg, olyan helyzet teremtődik/alakulhat ki, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség lesz az egyetlen politikai és képviseleti erő. Ez csakis az egyszólamúságba vezethet, ami egyetlen társalomnak sem hozott fejlődést.

A következő választásokon minden szinten részt kell venni. Amelyik párt vagy mozgalom erre nem képes, az legyen szíves, válasszon új vezetőséget, vagy oszlassa fel magát!

 

2019. szeptember 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább

Deli Andor, a megtollasodott pártkatona

Már most el lehet mondani, hogy Deli Andor vajdasági fideszes/vémeszes EP képviselő tíz évig ott volt >

Tovább

Mindenütt átutazó

Felidéztem egyik régi írását, amelyben arról számolt be, hogy Budapesten sem érzi magát se jobban, sem >

Tovább

Pásztor-kultusz építés

Pásztor István kitalált és érdemtelen személyi kultuszának építése, emlékművek emelése, kirakatünnepségek rendezése, alapítvány alapítása és díjosztogatás >

Tovább

Amikor jön a vonat

Ebből a történetből persze senki nem fog jól kijönni. Nem fogják megszólaltatni az olyan, Lovas és >

Tovább

Mindenki feleljen a saját tetteiért!

A fotón (Nyilas) mögött jól látszik,  a KJI molinója piros betűkkel hirdeti (az intézmény közösségi oldalán a >

Tovább

Hátha nem lesz csendes

Nem tehetek róla, az utóbbi időben nem a lúdtoll, nem is a kard jut eszembe, ha >

Tovább

Magyar alkotók szerepe a szerb avantgárdban

Annak ellenére, hogy a magyar avantgárd egyik vidéki centruma lehetett Újvidék és azon belül is az >

Tovább

Vigyázz, jön a vonat!

De kedvet kap-e egyetlen komoly ember is az újabb vezér személyi kultuszának az építésére, egy irányvesztett >

Tovább

Hátha!

Valójában a közép-európai fuvallatok egyre gyengébbek, az északról érkező orosz sztyeppe vonzereje egyre inkább elhatalmasodik. A >

Tovább

Pásztort választott magának a VMSZ nyája!

Pásztor Bálint a tisztújító közgyűlésen egyetlen szóval nem mondta, hogy számára a magyar közösség érdeke a >

Tovább

Szerbiában 10 éve csorbítják a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat!

A Freedom House szakértője azt is mondta, hogy „most Szerbiában fennáll a valós félelem attól, hogy  valamiféle >

Tovább