2019. szeptember 18. Szerda
Ma Diána, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Végel László: Temetetlen múltunk

A „szocialista burokban” nevelkedett fia pedig lázadó hűséggel hitt a szocializmusban, „saját képzeletbeli szocializmusának foglyaként”, míg az emberarcú szocializmus utópiájából bele nem esett „mint béka a moslékba, az embertelen arcú kapitalizmusba”.

A Mozgó Világ nyári dupla számában írja a Szerbiában honos-hontalan Végel László, milyen rossz közérzettel csiszolgatta ezt az önéletrajzi regényt. Lopakodik a fasizmus, erősödik a háborús előérzet, és – ez már a könyvben olvasható – „nincs mersz tudomásul venni, hogy ismét komolyra fordultak a dolgok”. Európa egyre nagyobb részére átterjed a nemzeti populizmus kórja, amely szétvetette és vérbe borította Jugoszláviát. A bársonyos forradalmak után a demokratikus választásokon győznek a bársonyos diktátorok. A polgárok többsége lelkesen beleveti magát a „nemzeti érdek” nevében az önkéntes szolgaságba, s elemi igény támad a „nemzeti érzelmű” diktátorokra. A nemzeti homogenitás szószólóinak szónoklataiból kiérződik a felszólítás: „iszlám vagy fasizmus, ez itt a kérdés”. És nem kétséges, hogy mit választ a többségi hallgatóság. Nagyszüleitől önmagáig három nemzedék történelemjárását követi nyomon a szerző. Az anyai nagyapa, akit megrótt a család, mert nem tudta befogni a száját, és ezért mindig baja volt a rendőrséggel. A németből elmagyarosodott apai nagyapa, aki Kossuth-dalokat énekelve esküdött fel Ferenc Józsefre, és 1941-ben, mikor íróvá lett unokája megszületett, úgy várta a betegágyában a magyar honvédeket, hogy meghalni sem tudott, amíg meg nem érkeztek. Az apa, aki 1941-ben is lelkesen rohant ki Horthy Miklós honvédjei elé, és akit 1956-ban is felvillanyozott a remény, hogy a szovjet kiengedi a magyart a markából. Aztán a forradalom bukása után soha többé nem hallgatta a Himnuszt, és nem mondta többé, hogy „mi, magyarok”. Járta tovább a konformizmus útját Jugoszláviában. A „szocialista burokban” nevelkedett fia pedig lázadó hűséggel hitt a szocializmusban, „saját képzeletbeli szocializmusának foglyaként”, míg az emberarcú szocializmus utópiájából bele nem esett „mint béka a moslékba, az embertelen arcú kapitalizmusba”.

(hvg.hu)

 

2019. szeptember 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerelmünk volt és mostohánk lett

Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >

Tovább

Requiem a vajdmagy sajtószabadságért

Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >

Tovább

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább

A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett

Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >

Tovább

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >

Tovább

Az abszurd, "amiben élsz"

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >

Tovább

A miniszterelnök nem magánember

Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >

Tovább

Topolya, Tanyaszínház, VMSZ

Mindenesetre undorítónak tartom, amit a párt tesz ezzel a picinyke megmaradt vajdasági magyarsággal! Szurkolok, hogy minél >

Tovább

Az új osztály nem bocsájtja meg a kormánynak, ha megtűri a békétlenkedést

A melósok örüljenek, ha egyáltalán kapnak munkát. Az engedetlen értelmiségiek nem olyan fontosak, többségük könnyen megvásárolható. >

Tovább

Az erőszak megtévesztően észrevétlenül, alattomoson lopakodik be a közéletbe

A polgárok a valóságtól megundorodva a gondtalan szórakozásba menekülnek. A teraszokon vidám a fiatalok kávéznak, és >

Tovább