Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Polgár és plebejus
Máshonnan indultunk, de ugyanabba a falba ütköztünk, lehet, hogy az enyém – a jugoszláviai – rugalmasabb fal volt, ami egzisztenciálisan megkönnyítette a helyzetemet, de morálisan megnehezítette. Mindketten 1968-ban értük meg a nagy és végleges csalódást. A kudarcot, ahogy Sándor írja. A jelen baljós: megszűnt az antifasiszta konszenzus - írja Radnóti Sándor. Ezzel fejeződik be a Temetetlen múltunk című regényem is. Végel László:
2019. június 22., szombat
Az új fiatal és elégedett nemzedékeknek csak egy vigaszuk maradt: a jövő már régen elmúlt. Ez jutott eszembe, miután újra elolvastam Radnóti Sándor egy évvel ezelőtti interjúját a Literán. (Komolyan vettem az íróasztalomat, I – II. 2018. július 28.) Én is meglepődtem, hogy a Temetetlen múltunk megjelenése után más gondolatok ébredtek fel bennem, mint az írás közben. Úgy látszik, egy-egy mű a szerző életét és gondolkodásmódját is alapvetően befolyásolja. Sok dolgot másként gondolok a regény megírása előtt és másként utána. Radnóti ama nagypolgári családból származó értelmiségiek közé tartozik, amely nagypolgárként akart élni és gondolkodni, ami azt is jelentette, hogy vívódott a nagypolgári mivolttal. Vívódott, mert az élet valahol máshol rejtezett, amellyel szemben a nagypolgári distinkció nem jelentett semmit. El kellett merülni a szocializmusban, hogy az kritikus ésszel kiláboljon belőle. Én máshonnan indultam, mint ő. Plebejusi utat jártam, a fuvaros, a kendergyári munkás, a raktáros fiaként predesztinálva voltam a szocializmusra, ösztönösen afelé vitt az utam. Házunkban nem voltak könyvek, sem a rokonságban, de a szenttamási Zöld utca lakói sem tartottak könyvet a tiszta szobában. Radnóti Sándor apja orvos, az anyja tanárnő, akik igazi nagypolgári életet éltek. A konzervatív liberális apa könyvtárában Nietzsche, Fichte. könyvei… Azonban gyenge magyarországi polgárságnak nem volt erős ideológiai töltete és fegyverzete, ezért a polgári ellenállást csak kevesen tudták a polgári hagyományból meríteni. Esetleg Esterházy, vagy Szegedy-Maszák Mihály? Az új felé vezető út csakis a szocializmus lehetett, ezzel kellett megbirkóznia Radnóti Sándornak. Máshonnan indultunk, de ugyanabba a falba ütköztünk, lehet, hogy az enyém – a jugoszláviai – rugalmasabb fal volt, ami egzisztenciálisan megkönnyítette a helyzetemet, de morálisan megnehezítette. Mindketten 1968-ban értük meg a nagy és végleges csalódást. A kudarcot, ahogy Sándor írja. A jelen baljós: megszűnt az antifasiszta konszenzus - írja Radnóti Sándor. Ezzel fejeződik be a Temetetlen múltunk című regényem is.
Következő cikk: Merkel és a történelemhamisítók
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mítoszok alkonya
A nagyhatalmak győzhetnek, de mítoszuk lassan omladozik. Két mítosz omladozik szinte egy időben. Az egyik Oroszország >
VMDK: Újabb felújítás, újabb milliók: ki a felelős a mulasztásokért?
A közvéleménynek joga van tudni, hogyan lehetséges, hogy a nagy állami beruházások és a modernizáció jelképeként >
A jelenség túl baljóslatú ahhoz, hogy csak a politikusokra bízzuk
Tarr Zoltán a Társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, a Tisza párt alelnöke saját posztjában kérdezte: >
A kollektív konformizmus kora
Ebben a beszédmódban a poetizált tárgyvilág szimbolikus-metaforikus jellege uralja a verset és a prózát, amelyben kitüntetett >
KEREKASZTAL, PÁRBESZÉD? – DE KIVEL, MIRŐL?
Még nincs túl késő egy új választási koalíció létrehozására. Ha valóban létrejönne egy hiteles alternatíva, annak >
VMDK: A párbeszédhez nem elég egy nyilatkozat – hitelesség is kell
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a Szabadkai Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában a vajdasági magyar politikai szereplők >
A neheze csak ezután következik
Most új helyzet állt elő, amelyben mindenkinek meg kell találni a saját helyét. A kormánypártnak is, >
VMDK: A vajdasági magyarság támogatásáról közösen kell gondolkodni
A vajdasági magyarságnak szánt támogatások megőrzése, valamint azok átláthatóbbá, igazságosabbá és hatékonyabbá tétele közös ügy. Minél >
ROSSZ POLITIKAI ÜZENET
A magyar miniszterelnök és a miniszterek nyilatkozatai, illetve közösségi bejegyzései a kormány hivatalos álláspontját fejezik ki, >
Az ismétlődő közelmúlt
Nem tudom, hogy a vajdasági magyarok küldöttségét a vörössapkások biztosították-e, amikor a szocialistákkal és a radikálisokkal >
Pásztor Bálint, Kovács Elvira és társaik nem értik
Pásztor Bálint és Kovács Elvira és társaik túl rég óta megélhetési politikusok, akik belekényelmesedtek a hatalomba. >
Kisebbségi kerekasztalt!
A tennivaló nem egyszerű, nyilván a NER eddigi kedvezményezettjei ragaszkodnak a kiváltságokhoz, a bebetonozott régi gárda >

