Ma Bulcsú, Kerény, Kerubin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Tordai „történések” (3.)
Lesz-e itt még egyáltalán javulás?
Bozóki Antal
Feltűnő az is, hogy mindenki hallgat, mintha bele lenne nyugodva a helyzetbe. A jelek szerint, a községi szervekben lévő tordaiak is. Mintha így lenne természetes! Ez pedig már arra utal, hogy a falu vezetősége, de a lakosság körében is eluralkodott a letargia. Nem véletlen, hogy a falu elnéptelenedik, sokan külföldön keresik a jobb megélhetést! Bozóki Antal:
A bánáti (Torontá)tordáról június 21-én írtam, Egy magyar közösség leépítése
címmel. Ekkor már két hetet töltöttem a faluban.
Egyebek között felhívtam a figyelmet, hogy a helyi postán csak az a személy vehet fel pénzt, akinek ennél a közvállalatnál (JP „Pošta Srbije”) van számlája. Így, bankkártyával számlá(ka)t sem fizethet.
A készülék ugyanis, amelyik a bankokkal van kapcsolatban, még az érkezésem előtt meghibásodott. (A postahelység rendezése is időszerű lenne, mivel már a helybeliek sem emlékszenek, hogy mikor meszelték utoljára. Pedig – provízió formájában – elég sok pénzt otthagynak.)
Pénzfelvételért, tehát, csakúgy, mint bármilyen más közigazgatási ügyintézésért, a tordaiaknak a községi központba, Begaszentgyörgyre kell utazni, ami 17 kilométert jelent.
A jobbik eset, ha az embernek van gépkocsija. A községi központba ugyanis eléggé körülményes, költséges és időbe is kerül eljutni, mivel autóbusz-közlekedés csak akkor van, „amikor a tanulók járnak az iskolába”. (A helyi vezetés még azt sem volt képes megoldani, hogy egy délelőtti és egy délutáni – Nagykikindára vagy Nagybecserekre tartó – autóbuszjárat Tordán áthaladva legyen!)
Most augusztus vége felé járunk. A tordai postán továbbra is csak a postai számláról lehet pénzt felvenni, akárcsak júniusban.
Már amikor több, mint két hónappal ezelőtt a faluban tartózkodtam, mivel elképzelhetetlennek tartottam, hogy egy ilyen szerkezet hibáját – a 21. század második évtizedének a végén – 24 óra nem lehet elhárítani, vagy a készüléket kicserélni – felhívtam az újvidéki posta Szolgáltatási, Eladási és Marketing Szolgálatának vezetőjét (név és cím nálam), akinél panaszt tettem.
Azt a választ kaptam, hogy a probléma megoldásában területileg a nagybecsereki posta az illetékes. Annyit azonban megtett, hogy felhívta az ottani illetékest. Rövidesen visszahívott a nagybecskereki posta dolgozója (név, telefonszám nálam), aki tájékoztatott, hogy az egész Szerbi területén „egy vállalat végzi a szükséges javításokat, cseréket, és hogy meg kell várni, amíg Torda is sorra kerül”. Kérdésemre, hogy ez mikor esedékes, azt a választ adta, hogy „uskoro”, vagyis rövidesen. Amikor megkérdeztem, hogy ez az „uskoro” időben mennyit jelent, nem tudta megmondani.
Mivel továbbra sem történt semmi változás, felhívtam az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségének egyik szerkesztőjét (név, telefonszám nálam) és megkértem, hogy foglalkozzanak a témával, hátha a sajtó érdeklődése nagyobb buzgalomra késztetné az illetékeseket.
A szerkesztő asszony előbb azt válaszolta, hogy „más falvakban is van ilyen probléma”, vagyis nem mutatott különösebb érdeklődést.
Inzisztálásomra, mivel éppen szabadságra készült, megígérte, hogy értesíti a témáról Rádió „gazdasági újságíróját”. Nincs tudomásom arról, hogy Rádióból bárki is érdeklődött volna a probléma iránt.
Beszéltem a Magyar Szó bánáti tudósítójával is, aki „most éppen nem ér rá” a témával foglalkozni, mivel „a háztetőt cseréli”, de megígérte, hogy „amit ezt befejezi, utána jár a dolognak”. Szerinte időben ez két hét múlva esedékes.
Az esetről értesítettem az Újvidéki RTV magyar szerkesztőségének is az egyik szerkesztőjét is (név, telefonszám nálam). Jelentkezett is az egyik újságíró, aki megígérte, hogy megkeresi a postát, de még nincsen visszajelzésem, hogy milyen eredménnyel.
Olyan véleményeket is halottam a faluban, azért nem javítják meg a szerkentyűt, mert a posta így akarja rávenni a lakosságot, hogy ennél a vállalatnál nyisson számlát. Mások szerint pedig ezért, mivel (még) zömében magyar lakosságú faluról van szó.
Érdekes, hogy a magyarországi OTP Bankban, amelyiknek több fiókja is van Vajdaság szerte, a közeli Nagybecskereken és Nagykikindán is, de bankot vásárolt Montenegróban, valamint Moldáviában is, enkinek nem jutott eszébe, hogy fiókot nyisson a faluban. Nem igaz, hogy nem fizetődne ki!
Ide tartozik még, hogy a falu problémáinak rendezésével, amelyekből van éppen bőven, a helyi közösség véemeszes elnöke, az egyébként nyugdíjas „polgármester” által „kinevezett” tanácsának kellene törődni. Nem látom azonban az eredményeket, hogy bármilyen téren javulás, jobbulás, előre mozdulás lenne!
Ilyenkor – normális körülmények között – meneszteni kellene a társaságot, a Vajdasági Magyar Szövetségből (VMSZ/BMC) is. Igaz, a „polgármester” a májusi (párt)választáskor kibukott, vagy kibuktatták az Elnökségből.
Mire gondolhat ilyenkor az ember? Ha egy egyszerű, vagy legalábbis annak tűnő műszaki problémát hónapokig nem tudnak megoldani, ami a vállalatnak jövedelem-kiesést, a lakosságnak bosszúságot és többletkiadást jelent, akkor hogyan lehet itt elvárni a javulást, a gazdasági növekedést?
Feltűnő az is, hogy mindenki hallgat, mintha bele lenne nyugodva a helyzetbe. A jelek szerint, a községi szervekben lévő tordaiak is. Mintha így lenne természetes! Ez pedig már arra utal, hogy a falu vezetősége, de a lakosság körében is eluralkodott a letargia. Nem véletlen, hogy a falu elnéptelenedik, sokan külföldön keresik a jobb megélhetést!
Lesz-e itt még egyáltalán javulás? Ilyen érdektelenséggel (többnyire a sajtó részéről is – ez is mutatja a média állapotát!), gazdaságtalan viszonyulással, vezetőséggel, aligha!
Következő cikk: Köves: zsidó érdek együttműködni a kormánnyal
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Keresik az ajándékot
Eluralkodtak a minden nagyobb szenvedély nélküli, intelligens, művelt és óvatos szeretők. Megcsodálom őket, ám sajnálom, hogy >
Húsz éve (3. rész)
Az ünnepélyes megnyitás után azonnal beütött a ménkű: Bogár Laci és neje (a partnerek) úgy gondolták, >
Szerbia nem demokratikus ország
Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. >
Szabadulás Trianontól
Nincs más a magyar nacionalizmuson kívül. Csak versengő nacionalizmusok vannak. Két kirekesztő diskurzus verseng egymással: az >
Az idegen nő
Az idegen nő egyszerre vonz és taszít. Felcsillant a szemem, amikor Tišma-regényben feltűnt Dornstädter kávéház. Ugyanott >
Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)
A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >
Trianon és a VMSZ
Nem tűnik ki az sem, a Fidesz hogyan tekint arra, hogy stratégiai partnere, a Vajdasági Magyart >
Húsz éve (2. rész)
Folytatom a Bódis cukrászda 2.0 történetét. Az első részben arról volt szó, hogy miként került vissza >
Húsz éve (1. rész)
Valami ciklikusság nyavalyog velem az utóbbi néhány évtizedben. Néhány hete volt 30 éve, hogy megszültük a >
Magyarok a Vajdaság „aranyidejében”
A vajdasági magyar nyilvánosságban ma alig akad kritikus hang. Magyarország valójában több tekintetben visszafoglalta a területet, >
Töppedt is, férges is, de a VMSZ-é
A párt egyedül maradt a vajdasági magyar politikai porondon, és immár a polgári opció harmatgyenge ellenzéki >
A hallgatás ideológusai
A pandémia után veszélyes idők következnek, az „óvatos radikálisok” azonban gondtalanul büszkélkednek az önkéntes szellemi karanténjukban. >