2020. január 29. Szerda
Ma Adél, Valér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Tordai „történések” (3.)

Lesz-e itt még egyáltalán javulás?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Feltűnő az is, hogy mindenki hallgat, mintha bele lenne nyugodva a helyzetbe. A jelek szerint, a községi szervekben lévő tordaiak is. Mintha így lenne természetes! Ez pedig már arra utal, hogy a falu vezetősége, de a lakosság körében is eluralkodott a letargia. Nem véletlen, hogy a falu elnéptelenedik, sokan külföldön keresik a jobb megélhetést! Bozóki Antal:

A bánáti (Torontá)tordáról június 21-én írtam, Egy magyar közösség leépítése

címmel. Ekkor már két hetet töltöttem a faluban.

Egyebek között felhívtam a figyelmet, hogy a helyi postán csak az a személy vehet fel pénzt, akinek ennél a közvállalatnál (JP „Pošta Srbije”) van számlája. Így, bankkártyával számlá(ka)t sem fizethet.

A készülék ugyanis, amelyik a bankokkal van kapcsolatban, még az érkezésem előtt meghibásodott. (A postahelység rendezése is időszerű lenne, mivel már a helybeliek sem emlékszenek, hogy mikor meszelték utoljára. Pedig – provízió formájában – elég sok pénzt otthagynak.)

Pénzfelvételért, tehát, csakúgy, mint bármilyen más közigazgatási ügyintézésért, a tordaiaknak a községi központba, Begaszentgyörgyre kell utazni, ami 17 kilométert jelent.

A jobbik eset, ha az embernek van gépkocsija. A községi központba ugyanis eléggé körülményes, költséges és időbe is kerül eljutni, mivel autóbusz-közlekedés csak akkor van, „amikor a tanulók járnak az iskolába”. (A helyi vezetés még azt sem volt képes megoldani, hogy egy délelőtti és egy délutáni – Nagykikindára vagy Nagybecserekre tartó – autóbuszjárat Tordán áthaladva legyen!)

Most augusztus vége felé járunk. A tordai postán továbbra is csak a postai számláról lehet pénzt felvenni, akárcsak júniusban.

Már amikor több, mint két hónappal ezelőtt a faluban tartózkodtam, mivel elképzelhetetlennek tartottam, hogy egy ilyen szerkezet hibáját – a 21. század második évtizedének a végén – 24 óra nem lehet elhárítani, vagy a készüléket kicserélni –  felhívtam az újvidéki posta Szolgáltatási, Eladási és Marketing Szolgálatának vezetőjét (név és cím nálam), akinél panaszt tettem.

Azt a választ kaptam, hogy a probléma megoldásában területileg a nagybecsereki posta az illetékes. Annyit azonban megtett, hogy felhívta az ottani illetékest. Rövidesen visszahívott a nagybecskereki posta dolgozója (név, telefonszám nálam), aki tájékoztatott, hogy az egész Szerbi területén „egy vállalat végzi a szükséges javításokat, cseréket, és hogy meg kell várni, amíg Torda is sorra kerül”. Kérdésemre, hogy ez mikor esedékes, azt a választ adta, hogy „uskoro”, vagyis rövidesen. Amikor megkérdeztem, hogy ez az „uskoro” időben mennyit jelent, nem tudta megmondani.

Mivel továbbra sem történt semmi változás, felhívtam az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségének egyik szerkesztőjét (név, telefonszám nálam) és megkértem, hogy foglalkozzanak a témával, hátha a sajtó érdeklődése nagyobb buzgalomra késztetné az illetékeseket.

A szerkesztő asszony előbb azt válaszolta, hogy „más falvakban is van ilyen probléma”, vagyis nem mutatott különösebb érdeklődést.

Inzisztálásomra, mivel éppen szabadságra készült, megígérte, hogy értesíti a témáról Rádió „gazdasági újságíróját”. Nincs tudomásom arról, hogy Rádióból bárki is érdeklődött volna a probléma iránt.

Beszéltem a Magyar Szó bánáti tudósítójával is, aki „most éppen nem ér rá” a témával foglalkozni, mivel „a háztetőt cseréli”, de megígérte, hogy „amit ezt befejezi, utána jár a dolognak”. Szerinte időben ez két hét múlva esedékes.

Az esetről értesítettem az Újvidéki RTV magyar szerkesztőségének is az egyik szerkesztőjét is (név, telefonszám nálam). Jelentkezett is az egyik újságíró, aki megígérte, hogy megkeresi a postát, de még nincsen visszajelzésem, hogy milyen eredménnyel.

Olyan véleményeket is halottam a faluban, azért nem javítják meg a szerkentyűt, mert a posta így akarja rávenni a lakosságot, hogy ennél a vállalatnál nyisson számlát. Mások szerint pedig ezért, mivel (még) zömében magyar lakosságú faluról van szó.

Érdekes, hogy a magyarországi OTP Bankban, amelyiknek több fiókja is van Vajdaság szerte, a közeli Nagybecskereken és Nagykikindán is, de bankot vásárolt Montenegróban, valamint Moldáviában is, enkinek nem jutott eszébe, hogy fiókot nyisson a faluban. Nem igaz, hogy nem fizetődne ki!

Ide tartozik még, hogy a falu problémáinak rendezésével, amelyekből van éppen bőven, a helyi közösség véemeszes elnöke, az egyébként nyugdíjas „polgármester” által „kinevezett” tanácsának kellene törődni. Nem látom azonban az eredményeket, hogy bármilyen téren javulás, jobbulás, előre mozdulás lenne!

Ilyenkor – normális körülmények között – meneszteni kellene a társaságot, a Vajdasági Magyar Szövetségből (VMSZ/BMC) is. Igaz, a „polgármester” a májusi (párt)választáskor kibukott, vagy kibuktatták az Elnökségből.

Mire gondolhat ilyenkor az ember? Ha egy egyszerű, vagy legalábbis annak tűnő műszaki problémát hónapokig nem tudnak megoldani, ami a vállalatnak jövedelem-kiesést, a lakosságnak bosszúságot és többletkiadást jelent, akkor hogyan lehet itt elvárni a javulást, a gazdasági növekedést?

Feltűnő az is, hogy mindenki hallgat, mintha bele lenne nyugodva a helyzetbe. A jelek szerint, a községi szervekben lévő tordaiak is. Mintha így lenne természetes! Ez pedig már arra utal, hogy a falu vezetősége, de a lakosság körében is eluralkodott a letargia. Nem véletlen, hogy a falu elnéptelenedik, sokan külföldön keresik a jobb megélhetést!

Lesz-e itt még egyáltalán javulás? Ilyen érdektelenséggel (többnyire a sajtó részéről is – ez is mutatja a média állapotát!), gazdaságtalan viszonyulással, vezetőséggel, aligha!

 

2019. augusztus 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A sebek begyógyultak, de a hegek megmaradtak

Felsorakoztattak bennünket a laktanya udvarán és felolvasták a Belgrádban kiadott rendeletet, amely szerint a magyar nemzetiségű >

Tovább

„Azt akarta minap eladni nekünk”

Ez lenne a Varjú Márta főszerkesztő szerinti „magyar szelleműség” és a Ternovácz István, az MNT Végrehajtó >

Tovább

Helyzetjel: A soványság fétise

Ha belegondolok, azért mégiscsak azt érzem, milyen szerencsések vagyunk, hogy az országban jóval több az egészséges >

Tovább

Európai Néppárt és egyéb járási legendák

Teljesen mindegy, mi lesz Orbán Viktor pártjával az európai intézményekben, a hetedik cikkelyt úgyse lehet vele >

Tovább

Nem elég aláírni, cselekedni kell!

Választás előtt állunk és most Pásztor hamarjában elkezdett érdeklődni a magyar közösség problémái iránt. Szüksége van >

Tovább

Öt helyett három százalék?

A magyar közösség ügyeihez való ilyen viszonyulás is a VMSZ (Vučić Magyarjai Szövetségének) a kétszínűségét mutatja >

Tovább

„Vékony léc” a határ?

Egyesek szemében az egykori vajdasági Keresztapa, aki szervezett bűnözésért kilenc évet töltött fegyházban, regényeit százezrek olvassák. >

Tovább

Cigányellenesség most

Az ellenzéki politikai osztály, Parteiwesen és értelmiség rémületes sunyítása a menekült- és a romakérdésben semmi jóval >

Tovább

Én (is) szóltam

A legfélelmetesebb és a legromlottabb mozzanata a Norbi-ügynek az, hogy valójában nem is a kövérek ellen >

Tovább

Tizenhárom behívót kaptam

A fiam nem folytatja az én „mesterségemet”, itt áll az udvarban három traktor meg a teljes >

Tovább

„Orbánnak jó Vučić politikája”

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – ismereteim szerint – ebben az esetben sem hallatta a hangját! >

Tovább

Szempontok a börtönbizniszhez

Mint oly sokszor, engem csak a reformkorunk vigasztal. Wesselényi, a zsibói nagybirtokos ellenezte a jobbágyságot, nem >

Tovább