Ma Mihály, Gábor, Rafael névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Nincs szó
Szándékosan durva alcím: A kurva anyátok!
Bence Erika
Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji ideológiák, felsőbbrendűségi tudat, mások identitásának tagadása, bármilyen etnikum vagy csoport megalázása bárhova máshova is elvezethet, mint az auschwitz-birkenaui sínpár! Rátok gondolok! Bence Erika:
Öt órája múlt, hogy kiléptem az auschwitz-birkenaui haláltábor kapuján. Nem tudom pontosan leírni, megjelölni a rá vonatkozó pontos kifejezést. Mit érzek most? Nem rendültem meg olyan formán, miként azt többen – akik már jártak itt – elmesélték. Hogy mit fogok érezni. Bizonyára személyiségfüggő. Nem könnyeztem. Nem sírtam. Igaz, a gyerekcipők láttán elszorult a torkom. A több tonna haj látványa valami furcsa mellkasi reakciót váltott ki nálam. Mint amikor hirtelen nagy megterhelésnek tesszük ki valamely szervünket.
Azt mondta a lengyel, de szerbül kiválóan beszélő útvezetőnk, hogy ezek kivétel nélkül női hajak, mert a férfiak rövid frizurája értelemszerűen nem volt alkalmas további hasznosításra. A múzeumi félhomályban majdnem minden szürkének látszik. De lehet, hogy önmagában is az. Megszürkül-e a levágott emberi haj az évtizedek során? Nem tudom. De az jutott eszembe, hogy kinek lehetett dús (még ma is dús) hajfonata hetvenöt-hetvenhét évvel ezelőtt. Kislányoknak. Fiatal lányoknak.
A kurva anyátokat!
Azt nem monda az útvezetőnk, én meg gondolni is alig merek rá, hogy a gázkamra falán mik azok a vájatok. Kaparások.
A kurva anyátokat!
Csak a Magasságos Úristen tudja, hogy mi történt abban a fél órában, húsz percben, amíg az emberek, akiket oda fürdőzni vittek, kiszenvedtek!
A rohadt anyátokat! Bárcsak vissza lehetne menni az időben és a katonasapkás, pökhendi, de gyáva fejeteket be lehetne nyomni azokba a kamrákba! De ne haljatok meg, hanem érezzétek, és éljétek át ezerszeresen! Aztán legyetek hosszú életűek, s minden nap érezzétek ugyanezt!
Útvezetőnk lenyűgöző előadásának fontos tétele volt, amelyben kijelölte – hiszen a huszadik század legnagyobb katasztrófájának ismertek, nagyon is kézzelfoghatóak tanulságai – mi vezet ahhoz az úthoz, amelynek végállomása és örökös szimbóluma Auschwitz: rasszizmus, nacionalizmus, intolerancia és lelkiismerethiány. Az előbbi három szó nagyon is evidens, mit jelent. Az utóbbi pedig az, amikor némán szemléled, hogy embertársaid valamely csoportját életében és holtában is megalázzák a bőrszíne, a vallása, a meggyőződése vagy az identitása miatt. Mert azt gondolod, hogy téged nem érint.
Amikor „kurvaanyázok” itt, nem sajnálom az érintettek drága anyját! Azért nem, mert – kevés kivétellel – nem történhet meg, hogy ilyen szinten szörnyeteg emberek édesanyja, családja emberségre tanította volna a gyermeket!
Azoknak, akik elutasítják ezt a fajta durva beszédet, amivel most kifejezem magam, csak annyit, hogy a szavak önmagukban nem bántanak, jobbára semleges hangokból (írásban: betűkből) állnak. Bizonyos durva szavaink, mint a „kurva” is, más nyelvekben (pl. olasz) teljesen köznapi jelentéssel rendelkeznek. Rossz csak a beszélő és a szavakkal manipuláló ember lehet.
Az emberi tényező és gondolat. Az ember. Ő áll minden haláltábor mögött. Ez Auschwitz legszörnyűbb tanulsága!
Akik a holokauszt ideológiájának, rendszerének és módszereinek kitalálói és végrehajtói voltak, annyi évtized elmúlt már, hogy szinte kivétel nélkül megbűnhődtek, bíróság elé kerültek: sokan még ezen a földön, még többen ama másik világban. Ott biztosan.
Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji ideológiák, felsőbbrendűségi tudat, mások identitásának tagadása, bármilyen etnikum vagy csoport megalázása bárhova máshova is elvezethet, mint az auschwitz-birkenaui sínpár! Rátok gondolok!
A kurva anyátokat!
Következő cikk: Szorul vissza a szólásszabadság, Magyarország az ékes példa
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A rossz közérzet lázadása
Az unokák elégedetlenek az középnemzedéki apák konformizmusával¬; ez még nem rendszerváltás a „szelíd tüntetések” még csupán >
Új szintézis?
Azon töprengve, hogy a memoárokban és a regényekben sokat írtak azokról a hontalanokról, emigránsokról, száműzöttekről, kozmopolitákról, >
„Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány.”
A véemeszes magyar érdekvédelem – a Szerb Haladó Párttal kötött elvtelen szövetség miatt – semmi eredményt >
A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is
Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >
Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén
A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >
Azt hallom, csoda történt Washingtonban
Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >
Osztozkodás a lőporos hordón
A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >
Botrány Újvidéken
Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >
Menekülés a magányból a forradalomba
A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >
Javasasszonyok és politológusok
A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >
Kettős nyomás alatt
Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >
Örömünnep Szerbiában
Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >