2020. január 21. kedd
Ma Ágnes, Agnéta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Nincs szó

Szándékosan durva alcím: A kurva anyátok!

Bence Erika
Bence Erika

Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji ideológiák, felsőbbrendűségi tudat, mások identitásának tagadása, bármilyen etnikum vagy csoport megalázása bárhova máshova is elvezethet, mint az auschwitz-birkenaui sínpár! Rátok gondolok! Bence Erika:

Öt órája múlt, hogy kiléptem az auschwitz-birkenaui haláltábor kapuján. Nem tudom pontosan leírni, megjelölni a rá vonatkozó pontos kifejezést. Mit érzek most? Nem rendültem meg olyan formán, miként azt többen – akik már jártak itt – elmesélték. Hogy mit fogok érezni. Bizonyára személyiségfüggő. Nem könnyeztem. Nem sírtam. Igaz, a gyerekcipők láttán elszorult a torkom. A több tonna haj látványa valami furcsa mellkasi reakciót váltott ki nálam. Mint amikor hirtelen nagy megterhelésnek tesszük ki valamely szervünket.

Azt mondta a lengyel, de szerbül kiválóan beszélő útvezetőnk, hogy ezek kivétel nélkül női hajak, mert a férfiak rövid frizurája értelemszerűen nem volt alkalmas további hasznosításra. A múzeumi félhomályban majdnem minden szürkének látszik. De lehet, hogy önmagában is az. Megszürkül-e a levágott emberi haj az évtizedek során? Nem tudom. De az jutott eszembe, hogy kinek lehetett dús (még ma is dús) hajfonata hetvenöt-hetvenhét évvel ezelőtt. Kislányoknak. Fiatal lányoknak.

A kurva anyátokat!

Azt nem monda az útvezetőnk, én meg gondolni is alig merek rá, hogy a gázkamra falán mik azok a vájatok. Kaparások.

A kurva anyátokat!

Csak a Magasságos Úristen tudja, hogy mi történt abban a fél órában, húsz percben, amíg az emberek, akiket oda fürdőzni vittek, kiszenvedtek!

A rohadt anyátokat! Bárcsak vissza lehetne menni az időben és a katonasapkás, pökhendi, de gyáva fejeteket be lehetne nyomni azokba a kamrákba! De ne haljatok meg, hanem érezzétek, és éljétek át ezerszeresen! Aztán legyetek hosszú életűek, s minden nap érezzétek ugyanezt!

Útvezetőnk lenyűgöző előadásának fontos tétele volt, amelyben kijelölte – hiszen a huszadik század legnagyobb katasztrófájának ismertek, nagyon is kézzelfoghatóak tanulságai – mi vezet ahhoz az úthoz, amelynek végállomása és örökös szimbóluma Auschwitz: rasszizmus, nacionalizmus, intolerancia és lelkiismerethiány. Az előbbi három szó nagyon is evidens, mit jelent. Az utóbbi pedig az, amikor némán szemléled, hogy embertársaid valamely csoportját életében és holtában is megalázzák a bőrszíne, a vallása, a meggyőződése vagy az identitása miatt. Mert azt gondolod, hogy téged nem érint.

Amikor „kurvaanyázok” itt, nem sajnálom az érintettek drága anyját! Azért nem, mert – kevés kivétellel – nem történhet meg, hogy ilyen szinten szörnyeteg emberek édesanyja, családja emberségre tanította volna a gyermeket!

Azoknak, akik elutasítják ezt a fajta durva beszédet, amivel most kifejezem magam, csak annyit, hogy a szavak önmagukban nem bántanak, jobbára semleges hangokból (írásban: betűkből) állnak. Bizonyos durva szavaink, mint a „kurva” is, más nyelvekben (pl. olasz) teljesen köznapi jelentéssel rendelkeznek. Rossz csak a beszélő és a szavakkal manipuláló ember lehet.

Az emberi tényező és gondolat. Az ember. Ő áll minden haláltábor mögött. Ez Auschwitz legszörnyűbb tanulsága!

Akik a holokauszt ideológiájának, rendszerének és módszereinek kitalálói és végrehajtói voltak, annyi évtized elmúlt már, hogy szinte kivétel nélkül megbűnhődtek, bíróság elé kerültek: sokan még ezen a földön, még többen ama másik világban. Ott biztosan.

Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji ideológiák, felsőbbrendűségi tudat, mások identitásának tagadása, bármilyen etnikum vagy csoport megalázása bárhova máshova is elvezethet, mint az auschwitz-birkenaui sínpár! Rátok gondolok!

A kurva anyátokat!

 

2019. augusztus 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tizenhárom behívót kaptam

A fiam nem folytatja az én „mesterségemet”, itt áll az udvarban három traktor meg a teljes >

Tovább

„Orbánnak jó Vučić politikája”

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – ismereteim szerint – ebben az esetben sem hallatta a hangját! >

Tovább

Szempontok a börtönbizniszhez

Mint oly sokszor, engem csak a reformkorunk vigasztal. Wesselényi, a zsibói nagybirtokos ellenezte a jobbágyságot, nem >

Tovább

Izzó türelmetlenség

Ha valaki a Marsról figyelné országunkat, úgy vélhetné, érdektelen, tunya társaság népesíti be. E látszat alatt >

Tovább

A szuperkapitalizmus kora

Én azonban csak gyors feledésre ítélt mostohafia lehetek, a magyar nemzetállamnak is, meg a szerbnek is. >

Tovább

Gombos a „megszállás” idején

Amikor megjöttek egy-egy rabló hadjáratról, mutogatták egymásnak a megszerzett zsákmányt. Marékszámra volt náluk arany ékszer, de >

Tovább

A hatalmon maradás kísértései

Ha a módosítások nyomán jelentősen csökkenne az elnöki jogkör, annak az is lehet az oka, hogy >

Tovább

Milyen támogatást élvez a szerb csatlós párt?

A VMSZ – amióta Pásztor István az elnöke – magyar pártként és érdekvédelmi szervezetként megszűnt létezni. >

Tovább

Eldöntöttem, hogy maradok

Decemberben két díjjal is elismerte a hazai irodalmi élet a Kossuth-díjas Végel László vajdasági író eddigi >

Tovább

Vallásháború Montenegróban

A füst amúgy már átszállt Belgrádba is, a tüntetők tűzijáték-rakétákkal lőttek célba a montenegrói nagykövetség zászlajára. >

Tovább

Hajnalban jönnek érted…

„Kilátástalannak látom (a helyzetet Csókán), itt már mindennek vége van, a fiatalok külföldre mentek. Azt mondja >

Tovább

Ez már úgyis történelem – és egy rossz emlék

Egy nevét nem vállaló dél-bácskai férfi pedig azt mondta nekem: Az akkori történésekről nem szívesen beszélek, >

Tovább