Ma Zsombor, Kolos, Gottfrid névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„Hanyagolták” a magyar nyelvet
Szabadkai gyakorlat
Bozóki Antal
Az, hogy „nemzetközi fesztiválról” van szó csak növeli ennek a sérelemnek a súlyát, sérti a magyar közösséget és rontja Szerbia országimázsát is. Ha az európai intézményekben egyenrangú használatban van a magyar nyelv, akkor miért nem lehet Szabadkán is? Bozóki Antal:
A (július 18-a és 24-e között megtartott) palicsi filmfesztiválon rosszul érintette, „háborította fel a nyitóceremónián ülő magyar nézőket, hogy idén a műsorvezetők egyike sem szólalt meg magyarul, holott az elmúlt években leginkább jeles szabadkai magyar színésznőket kértek fel erre a feladatra. Szerb és angol nyelven folyt a műsorvezetés a szabadtéri színpadon csak Horváth Tímea alpolgármester szólalt meg, beszélt magyarul. Ez kevés. Ha a rangos nemzetközi fesztivál alapítója Szabadka város, amely területén hivatalos használatban van a magyar nyelv, akkor elvárható lenne, hogy egyenrangúan szerepeljen a magyar szó is az ünnepélyes megnyitón” – írta Mihályi Katalin a nyitóünnepségről szóló írásában.
– Ilyenre, hogy ennyire „hanyagolták” volna a magyar nyelvet, nem volt példa a kilencvenes években sem, amikor gyakran rótták fel, hogy túlságosan „Belgrád-központú” a fesztivál. Akkoriban magától értetődő módon volt magyar ajkú műsorvezető is, akkoriban a fesztiválújságban magyar nyelvű szöveget is lehetett olvasni… ügyeltek arra, hogy a magyar nyelv megkapja a méltó helyét az európai jellegű, szellemiségű fesztiválon, megtisztelték a magyar nézőket ezzel” – kommentálta az írás szerzője.
A palicsi fesztivál esete is mutatja, hogy a kisebbségi jogok területén a kilencvenes évek után milyen nagymértékű visszafejlődés történt. Ez azonban csak egy azon sok (nem csak nyelvi) nemzeti kisebbségi jogsérelem közül, amelyek napjainkban is történnek, és amelyekről a nyilvánosság csak elvétve vagy egyáltalán nem értesül.
A Magyar Szó napilap szerkesztéspolitikáját jellemzi, hogy az írást eldugott helyen, a lap nyolcadik oldalán (a művelődési rovatban) közölte. (Már az is csoda, hogy egyáltalán megjelent!)
Szabadkánál maradva, az interneten például hiába kerestem a város alapszabályának magyar nyelvű szövegét. Ha Szabadka város magyar nyelvű hivatalos honlapján a „Városi alapszabály” feliratra kattintunk, akkor annak csak a szerb nyelvű (egyelőre még latin betűs) szövege jelenik meg. Lehetséges, hogy magyar nyelvre még csak le sem fordították? Nem a városi közigazgatás kötelessége lenne, hogy magyar nyelven is közzé tegye a város legfontosabb okiratát? (Ha jobban belemélyednénk, azon kívül, hogy a város és a községi közigazgatás vezetőségének a nemzeti aránya nem felel meg a lakosság összetételének, ki tudja, mi mindent találnánk még, ami nincs összhangban a nemzeti kisebbségek jogairól és szabadságairól szóló jogszabályokkal.)
Fontos, hogy Mihályi Katalin szóvá tette a palicsi fesztiválon történt nyilvánvaló (anya)nyelvhasználati jogsérelmet. Itt azonban nem csak „jó gyakorlatról, szokásról” van szó, „amelyeket nem kellene sutba dobni, megváltoztatni”, ahogyan Mihályi írja, hanem az alkotmányos és törvényes nemzeti kisebbségi jog gyakorlati alkalmazásról, ami ezúttal (is) elmaradt!
Az, hogy „nemzetközi fesztiválról” van szó csak növeli ennek a sérelemnek a súlyát, sérti a magyar közösséget és rontja Szerbia országimázsát is. Ha az európai intézményekben egyenrangú használatban van a magyar nyelv, akkor miért nem lehet Szabadkán is? (Most már sajnálom, hogy Brüsszelben és Strasbourgban – több alkalommal is – angol nyelven beszéltem az itteni magyarok helyzetéről, habár megtehettem volna az anyanyelvemen is.)
A nyelvhasználati és egyéb kisebbségjogi sérelmeknek a sajtóban való közzététele azonban nem elegendő. Ezt vagy elolvassa valaki, vagy nem/figyelembe veszik vagy nem. [„A kutya ugat, a karaván halad = a dolgok mennek tovább ugyanúgy (a karaván halad), hiába tiltakoznak pl. közben olyanok, akiknek nincs beleszólásuk (a kutya ugat)].
Ezért, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) és a Nyelvhasználati Bizottságának (amelynek a munkájáról szinte semmit nem hallani) a térfelén pattog a labda. Nem-e az lenne a feladtuk, hogy napirendre tűzzék és állást foglaljanak az ilyen és hasonló esetekben? Vagy ez nem tartozik az MNT hatáskörébe? (A testület általában arról tárgyal, amit Hajnal Jenőnek felülről megmondanak/-súgnak/ jóváhagynak. Lásd: Birkózóakadémia.)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Halottak napja
De a gonosz szellemeket egy év alatt sem sikerült elűzni. Ami maradt, a gyász. És a >
Mit köszönhetünk néhai Pásztor Istvánnak?
A pásztor-éra arról marad híres, hogy Pásztor István a tényleges szakmai érvényesülés rendjét a vajdasági magyar >
A magyarok lélekszáma a Vajdaságban 30 százalékkal csökkent
Pásztor István Alapítvány igazgatóbizottsága közzétette, hogy az idei Pásztor István-díjat Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, valamint Aleksandar >
MEGOSZTOTTSÁG ÉS ELNYOMÁS
A vajdasági magyar közösség a szerb társadalom része, és mint ilyen, érdekelt az ország fejlődésében, a >
Vicsek & Kovács – szemben a magyar közösséggel és az Európai Unióval
Mindkettőjüknek megvolt a lehetősége, hogy a vajdasági magyar közösség jogai és helyzete javításáért dolgozzanak, ehelyett Vučić >
Aztán felemelte a sétabotját
Tegyük fel, hogy sikerül legyűrni az egyetemista idealizmust. Ez esetben az ifjú nemzedékek tömegesen fogják a >
AZ ÖNDICSÉRET BÜDÖS! (a Vajdaságban / Délvidéken leginkább elterjedt magyar szólás)
Kérdésem: a dicsekvésének tárgya mennyire felel meg mondjuk a Zenta és Szabadka, Horgos és Újvidék, Horgos >
Kafkai történetek
A nagyvilág egyre inkább tele van minden írói képzeletvilágot felülmúló történetekkel. A valóság gyanúsan emlékeztet az >
Miért nem lehet a vajdasági magyar közösségnek egy tisztességes napilapja?
Pesevszkit nem szakmai teljesítménye, hanem kapcsolatai kvalifikálták a posztra: az, hogy Pásztor Bálintnál járt (magán)egyetemre, hogy >
A múlt elárvul jövőkép nélkül
A jövőképpel együtt száműztük az utópiákat is, mert úgy véljük, hogy azok megvalósíthatatlanok. Szerintem éppen azért >
Az Unió nem hisz többé Vučićnak
Úgy érzem, hogy az elmúlt majd 40 évben ennél nagyobb kárt még egy magyar párt sem >
Bocsánatot kértek-e a károgók?
A beszélgetés végére egyértelművé vált, hogy sem Vataščin, sem Gyulai nem kér bocsánatot azért, mert tíz >