2022. október 7. péntek
Ma Amália, Bekény névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

„Hanyagolták” a magyar nyelvet

Szabadkai gyakorlat

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Az, hogy „nemzetközi fesztiválról” van szó csak növeli ennek a sérelemnek a súlyát, sérti a magyar közösséget és rontja Szerbia országimázsát is. Ha az európai intézményekben egyenrangú használatban van a magyar nyelv, akkor miért nem lehet Szabadkán is? Bozóki Antal:

A (július 18-a és 24-e között megtartott) palicsi filmfesztiválon rosszul érintette, „háborította fel a nyitóceremónián ülő magyar nézőket, hogy idén a műsorvezetők egyike sem szólalt meg magyarul, holott az elmúlt években leginkább jeles szabadkai magyar színésznőket kértek fel erre a feladatra. Szerb és angol nyelven folyt a műsorvezetés a szabadtéri színpadon csak Horváth Tímea alpolgármester szólalt meg, beszélt magyarul. Ez kevés. Ha a rangos nemzetközi fesztivál alapítója Szabadka város, amely területén hivatalos használatban van a magyar nyelv, akkor elvárható lenne, hogy egyenrangúan szerepeljen a magyar szó is az ünnepélyes megnyitón” – írta Mihályi Katalin a nyitóünnepségről szóló írásában.

– Ilyenre, hogy ennyire „hanyagolták” volna a magyar nyelvet, nem volt példa a kilencvenes években sem, amikor gyakran rótták fel, hogy túlságosan „Belgrád-központú” a fesztivál. Akkoriban magától értetődő módon volt magyar ajkú műsorvezető is, akkoriban a fesztiválújságban magyar nyelvű szöveget is lehetett olvasni… ügyeltek arra, hogy a magyar nyelv megkapja a méltó helyét az európai jellegű, szellemiségű fesztiválon, megtisztelték a magyar nézőket ezzel” – kommentálta az írás szerzője.

A palicsi fesztivál esete is mutatja, hogy a kisebbségi jogok területén a kilencvenes évek után milyen nagymértékű visszafejlődés történt. Ez azonban csak egy azon sok (nem csak nyelvi) nemzeti kisebbségi jogsérelem közül, amelyek napjainkban is történnek, és amelyekről a nyilvánosság csak elvétve vagy egyáltalán nem értesül.

A Magyar Szó napilap szerkesztéspolitikáját jellemzi, hogy az írást eldugott helyen, a lap nyolcadik oldalán (a művelődési rovatban) közölte. (Már az is csoda, hogy egyáltalán megjelent!)

Szabadkánál maradva, az interneten például hiába kerestem a város alapszabályának magyar nyelvű szövegét. Ha Szabadka város magyar nyelvű hivatalos honlapján a „Városi alapszabály” feliratra kattintunk, akkor annak csak a szerb nyelvű (egyelőre még latin betűs) szövege jelenik meg. Lehetséges, hogy magyar nyelvre még csak le sem fordították? Nem a városi közigazgatás kötelessége lenne, hogy magyar nyelven is közzé tegye a város legfontosabb okiratát? (Ha jobban belemélyednénk, azon kívül, hogy a város és a községi közigazgatás vezetőségének a nemzeti aránya nem felel meg a lakosság összetételének, ki tudja, mi mindent találnánk még, ami nincs összhangban a nemzeti kisebbségek jogairól és szabadságairól szóló jogszabályokkal.)

Fontos, hogy Mihályi Katalin szóvá tette a palicsi fesztiválon történt nyilvánvaló (anya)nyelvhasználati jogsérelmet. Itt azonban nem csak „jó gyakorlatról, szokásról” van szó, „amelyeket nem kellene sutba dobni, megváltoztatni”, ahogyan Mihályi írja, hanem az alkotmányos és törvényes nemzeti kisebbségi jog gyakorlati alkalmazásról, ami ezúttal (is) elmaradt!

Az, hogy „nemzetközi fesztiválról” van szó csak növeli ennek a sérelemnek a súlyát, sérti a magyar közösséget és rontja Szerbia országimázsát is. Ha az európai intézményekben egyenrangú használatban van a magyar nyelv, akkor miért nem lehet Szabadkán is? (Most már sajnálom, hogy Brüsszelben és Strasbourgban – több alkalommal is – angol nyelven beszéltem az itteni magyarok helyzetéről, habár megtehettem volna az anyanyelvemen is.)

A nyelvhasználati és egyéb kisebbségjogi sérelmeknek a sajtóban való közzététele azonban nem elegendő. Ezt vagy elolvassa valaki, vagy nem/figyelembe veszik vagy nem. [„A kutya ugat, a karaván halad = a dolgok mennek tovább ugyanúgy (a karaván halad), hiába tiltakoznak pl. közben olyanok, akiknek nincs beleszólásuk (a kutya ugat)].

Ezért, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) és a Nyelvhasználati Bizottságának (amelynek a munkájáról szinte semmit nem hallani) a térfelén pattog a labda. Nem-e az lenne a feladtuk, hogy napirendre tűzzék és állást foglaljanak az ilyen és hasonló esetekben? Vagy ez nem tartozik az MNT hatáskörébe? (A testület általában arról tárgyal, amit Hajnal Jenőnek felülről megmondanak/-súgnak/ jóváhagynak. Lásd: Birkózóakadémia.)

 

2019. augusztus 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Hármas osztályzat az MNT négy évére”? (2.)

Az Autonómia portálon elhangzott beszélgetés részvevői a Magyar Nemzeti Tanácson munkáját  „közepes eredménnyel”, mondhatni ajándékjeggyel értékelték.  >

Tovább

Holt lelkek kifosztása, avagy apámat visszahozta a sírból a bank

Oké, mindenkinek van valami hasonló esete a bürokráciával, az örökösödés kapcsán is biztosan. Hogy ez kell, >

Tovább

„Hármas osztályzat az MNT négy évére”?

Az MNT működésére rányomta bélyegét a Pásztor István által meghirdetett nemzeti kisebbségi politika, amit a „konfrontáció >

Tovább

Putyin totális háborúja

Oroszországban ugyanaz az egydimenziós nacionalista világszemlélet működik, mint a száz évvel korábbi Szovjetunióban, globális felelősségről, józan >

Tovább

Az államnak fizetni kell a migránsok okozta károkért!

A Hangadó Szerda műsorában elhangzott hírt, miszerint a szerb államnak kárpótlást kell fizetni a migránsok által >

Tovább

Legitim lesz-e az egypárti MNT?

Amennyiben csak egy magyar lista indul a november 13-ai választásokon, felállhat egy csupán Véemeszes és a >

Tovább

Szabadságra ítéltek

Azóta sem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy akit az állam kebelére emel, attól ellenszolgáltatásokat követel. >

Tovább

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább