2019. december 10. kedd
Ma Judit, Loretta, Eulália névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Egy agónia tanúja

Végel László
Végel László

Mivel magyarázható, hogy a fiatalok egyszerűen tudomásul vették az agóniát? Talán azért, mert nem vesztették el vele az ifjúságukat. Csak egy jel árulkodik arról, hogy mégis tudomásul veszik: Budapest felé gravitálnak. Vajdasági-magyar írók vannak, de nagy kérdés, hogy létezik-e még vajdasági magyar irodalom. Bori Imre forog a sírjában. Végel László:

2019. május 11., szombat

Anikóval Szenttamásra utaztunk, hogy rendbe hozzuk szüleim és nagyszüleim sírját. Néhány szót váltottunk K. É. férjével, aki elmesélte, hogy a szülőfalumból is tömegesen távoznak, nem csak egzisztenciális kényszerből menekülnek, hanem azért is, mert nem érzik magukat többé otthon. Ezekkel a mondatokkal szinte naponta találkozom. Kénytelen vagyok elismerni, hogy egy közösség agóniájának vagyok tanúja. Újvidéken ez nem annyira érzékelhető, lehet, hogy Szabadkán sem. Nem mondhatok egy rossz szót sem a távozókról, nincsenek többé érveim miért kell maradni. Ülök a lakásom egyik szobájában és hontalanabbnak érzem magam, mint a távozók. Elmagányosodott értelmiségi lettem, mert nem alkalmazkodtam a sanyarú viszonyokhoz. Nem siránkozom, hiszen ezt az utat én választottam. 1971-ban, beköltöztem az újvidéki panellakásba, Fehér Kálmán segített a könyveket felcipelni a VII. emeletre. A bivalyerős Kálmán az egyik nehéz dobozt cipelve nagyokat nyögve megjegyezte: Beköltözünk a lakásokba, ahol majd meghalunk. Kálmán elment Csókára meghalni. Bosnyák István, akinek a rögeszméje volt, hogy Sinkó Ervin megtalálta a hazáját, Magyarországra távozott meghalni. Utasi Csaba itt halt meg, egy kilométerrel a lakásomtól odébb. Egy pap rossz magyarsággal búcsúztatta az újvidéki temetőben. Ez lesz sokunk sorsa: rossz magyarsággal fognak tőlünk búcsúzni. Mivel magyarázható, hogy a fiatalok egyszerűen tudomásul vették az agóniát? Talán azért, mert nem vesztették el vele az ifjúságukat. Csak egy jel árulkodik arról, hogy mégis tudomásul veszik: Budapest felé gravitálnak. Vajdasági-magyar írók vannak, de nagy kérdés, hogy létezik-e még vajdasági magyar irodalom. Bori Imre forog a sírjában.

Este Gregor Mayerrel, a DPA tudósítójával találkozom. Végigpásztázzuk az Európai helyzetet, a Nyugat még valahogy kihúzza, de Kelet-Európára nehéz idők várnak. Igaz, a Nyugat is sérülékeny, Európa soha többé nem lesz a régi, én azonban azzal vigasztalom magam, hogy tanúja voltam Európa legszebb korszakának, amikor azzal a jelszóval ébredtünk és tértünk nyugovóra, hogy: Európát – azonnal.

 

2019. július 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább