Ma Hajnalka, Lídia, Auguszta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Nemzetközi segédlettel
Bozóki Antal
A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és háztartási gépek, stb. beszerzésére – a Délvidék/Vajdaság lakossága etnikai összetételének megváltoztatása. Bozóki Antal:
Július 5.
Nemzetközi segédlettel
A regionális lakhatási program negyedik alprojektumának keretében összesen 21 falusi ház vásárlásának szerződését adta át a Szerb Köztársaság Menekült- és Migrációügyi Biztossága a szabadkai Városháza dísztermében. Azok a bosznia-hercegovinai, illetve horvátországi menekült családok részesültek ebben a támogatásban, akik állandó lakcímmel rendelkeznek Szabadka Város területén.
2016 óta 160 családnak biztosítottak Szabadkán lakhatást ebből a projektumból. – Nehéz megállapítani, hány menekült családnak lenne még erre szüksége – nyilatkozta a sajtónak Ivan Gerginov, a Menekültügyi és Migrációs Főbiztosság képviselője.
– Bogdan Laban, Szabadka Város polgármestere az ünnepélyes átadón elmondta, összesen mintegy 13 600, a volt Jugoszlávia területéről származó menekültet regisztráltak a város területén az eddigiek folyamán. Kiemelte, hogy ezek az emberek nemcsak a házukat veszítették el a háborúban, hanem sokan családtagjaikat is. A polgármester emlékeztette a jelenlévőket, hogy tavaly már 30 családnak biztosítottak állandó lakhatást, és ígéretükhöz híven most teljesítik annak folytatását – közli a véemesz befolyású a Magyar Szó.
Az írásból megtudjuk azt is, hogy a „regionális lakhatási program” nemzetközi támogatással valósul meg, amelyhez „a legtöbb pénzt az Európai Unió adja, de a donációhoz az Egyesült Államok, Németország, Norvégia, Dánia, Törökország, Luxemburg, Spanyolország, Olaszország, Románia, Ciprus, Szlovákia, Magyarország és Svájc is hozzájárul bizonyos összeggel”.
A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és háztartási gépek, stb. beszerzésére – a Délvidék/Vajdaság lakossága etnikai összetételének megváltoztatása.
Szabadkának – a 2011. évi összeíráskor 141 554 lakosa volt. A magyarok száma 50 469 (35,65%), a szerbeké 38 254 (27,02%) volt. A 13 600 menekült az összlakosság csaknem 10 százaléka. Ha figyelembe vesszük a magyarok jelentős számú elköltözését is, akkor a nemzeti arányok bizony jelentősen megváltoztak.
Péterrévén „pár éven belül – a jóslatok szerint – az őshonos és a betelepült polgárok aránya eléri az 50:50 százalékot”. A „regionális lakhatási program” persze kiterjed más, többségében (még) magyarok lakta községre is.
Történik mindez az Európa Tanács, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye (ETS No. 157) 16. cikkével ellentétben, miszerint:
„A Felek tartózkodnak az olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat, és szabadságokat, amelyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak.”
„A folyamatos betelepítések egyre több esetben kezdik érzékeltetni negatív hatásukat, több helyen például a romló közbiztonság formájában” (is).
Pontos adatokat az utóbbi 20-30 évben tartósan betelepültek számáról nem volt alkalmam látni. A Menekültügyi és Migrációs Főbiztosságnak bizonyára vannak ilyen adatai és arról is, hogy Szerbia és Vajdaság, illetve a nemzetközi közösség milyen összeggel járult hozzá az etnikai arányok megváltoztatáshoz.
Folyik mindez a Vajdasági Magyar Szövetség (SZVM/CBM) támogatásával, hiszen a Szerb Haladó Párttal (CHC) közösen vesz rész hatalom gyakorlásában. Szabadkán is.
Július 6.
Se nem magyar, se nem Makovecz
Az újvidéki városi képviselő-testület tavaly augusztusban szavazattöbbséggel elfogadta a testület keretében működő művelődésügyi bizottság határozatjavaslatát, hogy „a székvárosban a közeljövőben állítsanak fel egy olyan emlékművet, amely az 1944-ben és 1945-ben kivégzett, ártatlan újvidéki polgárokra emlékeztet majd. Az emlékmű állításának ötlete az újvidéki polgároktól ered, és a Vajdasági Magyar Szövetség székvárosi szervezetében fogalmazták meg indítvány formájában még 2014-ben”.
A vémeszhez közeli Magyar Szó (szerző nélküli) írásából megtudjuk, hogy a munkaügyi minisztérium bizottságának – „amely elbírálja, hogy egy bizonyos emlékmű felavatása elfogadható-e” – pozitív véleményezése most, „féléves késéssel megérkezett”.
– A Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt (CHC) között megkötött együttműködési-megállapodási szerződés egyik pontja a nemzetek közötti viszonyok javításáért, a Szerb Köztársaság és Magyarország között megvalósult együttműködés szellemében a szóban forgó emlékmű felállítására vonatkozó megegyezés volt. Az emlékmű felállítása az áldozatok nemzeti hovatartozására való tekintet nélkül történik – olvasható az írásban.
Újvidéken, a Futaki úti temetőben mindeddig nem engedélyezték a(z időközben elhunyt) Makovecz Imre által sok éve megálmodott és (meg)tervezett emléktorony megépítését, amit a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) is határozottan támogatott.
Ugyanitt az áldozatok megközelítőleges számát nem sikerült megállapítani, mivel a „vonatkozó állambiztonsági iratok mindmáig nem kerültek elő”. A Magyar Szó idézett írása szerint, Újvidéken az 1944/45-ös vérengzések áldozatait tekintve „nagyjából 1300 nevet lehetett azonosítani”.
Az írásból az is kitűnik, hogy a Kiss Gyula vémeszes városi képviselő által említett emlékmű felállítására a VMSZ/BMC SZHP/CHS „megegyezése” alapján kerül sor. Most azt mondják, hogy (az emlékműállítás) „ötlete az újvidéki polgároktól ered”, amit „a VMSZ székvárosi szervezetében fogalmaztak meg”. El akarják magukról hárítani az ötletgazda szerepét?
A kivégzettekről való megemlékezés formájáról és helyéről a magyar pártok és közéleti szereplők között nem alakult ki egységes elképzelés.
Csorba Béla, a VMDP elnöke még a 2016. augusztus 30. nyilatkozatában megállapította: „A VMSZ indítványa nincs összhangban a hárompárti (VMSZ-VMDP-MEP 2016. március 8-án aláírt – B.A.) választási programnak az újvidéki magyar áldozatok emlékművére vonatkozó kitételével, ezért nagy a veszélye annak, hogy a későbbiekben akadályává válik a közös cél megvalósításának”.
A VMSZ azonban „simán átlépett, és a Makovecz Imre által a magyar áldozatoknak tervezett emlékmű helyett […] olyan emlékhelyet állítana, amelyről lehagynák a magyar előjelet”.
Kis Gyula elmondása szerint „első lépésként szerződtetik Szilágyi László szobrászművészt, ő fogja márványból kifaragni az emlékművet”.
Hogyan reagál most az időközben a politikai tevékenységét szinte felfüggesztő VMDP a tervezett emlékműállításra?
A Duna menti svábok 2017. május 6-án felavatott és megszentelt emlékműve, de még csak emléktábla sem jelezte a magyar áldozatokat Járekon (Tiszaistvánfalván). Igaz, a márványkereszthez tartozó felirat – a német és a szerb nyelv mellett – magyar nyelven is felkerült. Ez lenne a csúrogi, zsablyai és mozsori magyar áldozatokra való megemlékezés?
Újvidéken úgy állnak a dolgok, hogy az 1944/45 ártatlanul kivégzett magyarok emlékműve nem lesz se magyar, se Makovecz.
Következő cikk: Marosvásárhely jobban teljesít
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Amikor már késő elutasítani a cinkosságot
El is utasíthatja, teszi hozzá „jóságos” arckifejezéssel, miután tudtára adta, hogy zsarolható. Ekkor már késő elutasítani >
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >
Leszegett fejjel bandukolunk a féligazság-autokráciába
Ahogy hallom, a mai gyerekeknek nincs ilyesféle gondjuk, mert a csukamájolajat ízesítik, édesítik. Hasonlóképpen vagyunk az >
„Nem lehet az, hogy egy politikai párt alakítsa a kultúrát”!
A számadatok, az események és az értékelések is arra utalnak, hogy spirális lejtőre került a vajdasági >