2024. április 20. szombat
Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Nemzetközi segédlettel

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és háztartási gépek, stb. beszerzésére – a Délvidék/Vajdaság lakossága etnikai összetételének megváltoztatása. Bozóki Antal:

Július 5.

Nemzetközi segédlettel

A regionális lakhatási program negyedik alprojektumának keretében összesen 21 falusi ház vásárlásának szerződését adta át a Szerb Köztársaság Menekült- és Migrációügyi Biztossága a szabadkai Városháza dísztermében. Azok a bosznia-hercegovinai, illetve horvátországi menekült családok részesültek ebben a támogatásban, akik állandó lakcímmel rendelkeznek Szabadka Város területén.

2016 óta 160 családnak biztosítottak Szabadkán lakhatást ebből a projektumból. – Nehéz megállapítani, hány menekült családnak lenne még erre szüksége – nyilatkozta a sajtónak Ivan Gerginov, a Menekültügyi és Migrációs Főbiztosság képviselője.

– Bogdan Laban, Szabadka Város polgármestere az ünnepélyes átadón elmondta, összesen mintegy 13 600, a volt Jugoszlávia területéről származó menekültet regisztráltak a város területén az eddigiek folyamán. Kiemelte, hogy ezek az emberek nemcsak a házukat veszítették el a háborúban, hanem sokan családtagjaikat is. A polgármester emlékeztette a jelenlévőket, hogy tavaly már 30 családnak biztosítottak állandó lakhatást, és ígéretükhöz híven most teljesítik annak folytatását – közli a véemesz befolyású a Magyar Szó.

Az írásból megtudjuk azt is, hogy a „regionális lakhatási program” nemzetközi támogatással valósul meg, amelyhez „a legtöbb pénzt az Európai Unió adja, de a donációhoz az Egyesült Államok, Németország, Norvégia, Dánia, Törökország, Luxemburg, Spanyolország, Olaszország, Románia, Ciprus, Szlovákia, Magyarország és Svájc is hozzájárul bizonyos összeggel”.

A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és háztartási gépek, stb. beszerzésére – a Délvidék/Vajdaság lakossága etnikai összetételének megváltoztatása.

Szabadkának – a 2011. évi összeíráskor 141 554 lakosa volt. A magyarok száma 50 469 (35,65%), a szerbeké 38 254 (27,02%) volt.  A 13 600 menekült az összlakosság csaknem 10 százaléka. Ha figyelembe vesszük a magyarok jelentős számú elköltözését is, akkor a nemzeti arányok bizony jelentősen megváltoztak.

Péterrévén „pár éven belül – a jóslatok szerint – az őshonos és a betelepült polgárok aránya eléri az 50:50 százalékot”. A „regionális lakhatási program” persze kiterjed más, többségében (még) magyarok lakta községre is.

Történik mindez az Európa Tanács, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye (ETS No. 157) 16. cikkével ellentétben, miszerint:

„A Felek tartózkodnak az olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat, és szabadságokat, amelyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak.”

„A folyamatos betelepítések egyre több esetben kezdik érzékeltetni negatív hatásukat, több helyen például a romló közbiztonság formájában” (is).

Pontos adatokat az utóbbi 20-30 évben tartósan betelepültek számáról nem volt alkalmam látni. A Menekültügyi és Migrációs Főbiztosságnak bizonyára vannak ilyen adatai és arról is, hogy Szerbia és Vajdaság, illetve a nemzetközi közösség milyen összeggel járult hozzá az etnikai arányok megváltoztatáshoz.

Folyik mindez a Vajdasági Magyar Szövetség (SZVM/CBM) támogatásával, hiszen a Szerb Haladó Párttal (CHC) közösen vesz rész hatalom gyakorlásában. Szabadkán is.

Július 6.

Se nem magyar, se nem Makovecz

Az újvidéki városi képviselő-testület tavaly augusztusban szavazattöbbséggel elfogadta a testület keretében működő művelődésügyi bizottság határozatjavaslatát, hogy „a székvárosban a közeljövőben állítsanak fel egy olyan emlékművet, amely az 1944-ben és 1945-ben kivégzett, ártatlan újvidéki polgárokra emlékeztet majd. Az emlékmű állításának ötlete az újvidéki polgároktól ered, és a Vajdasági Magyar Szövetség székvárosi szervezetében fogalmazták meg indítvány formájában még 2014-ben”.

A vémeszhez közeli Magyar Szó  (szerző nélküli) írásából megtudjuk, hogy a munkaügyi minisztérium bizottságának – „amely elbírálja, hogy egy bizonyos emlékmű felavatása elfogadható-e” – pozitív véleményezése most, „féléves késéssel megérkezett”.

– A Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt (CHC) között megkötött együttműködési-megállapodási szerződés egyik pontja a nemzetek közötti viszonyok javításáért, a Szerb Köztársaság és Magyarország között megvalósult együttműködés szellemében a szóban forgó emlékmű felállítására vonatkozó megegyezés volt. Az emlékmű felállítása az áldozatok nemzeti hovatartozására való tekintet nélkül történik – olvasható az írásban.

Újvidéken, a Futaki úti temetőben mindeddig nem engedélyezték a(z időközben elhunyt)  Makovecz Imre által  sok éve megálmodott és (meg)tervezett emléktorony megépítését, amit a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP)  is határozottan támogatott.

Ugyanitt az áldozatok megközelítőleges számát nem sikerült megállapítani, mivel a „vonatkozó állambiztonsági iratok mindmáig nem kerültek elő”. A Magyar Szó idézett írása szerint, Újvidéken az 1944/45-ös vérengzések áldozatait tekintve „nagyjából 1300 nevet lehetett azonosítani”.

Az írásból az is kitűnik, hogy a Kiss Gyula vémeszes városi képviselő által említett emlékmű felállítására a VMSZ/BMC SZHP/CHS „megegyezése” alapján kerül sor. Most azt mondják, hogy (az emlékműállítás) „ötlete az újvidéki polgároktól ered”, amit  „a VMSZ székvárosi szervezetében fogalmaztak meg”. El akarják magukról hárítani az ötletgazda szerepét? 

A kivégzettekről való megemlékezés formájáról és helyéről a magyar pártok és közéleti szereplők között nem alakult ki egységes elképzelés.

Csorba Béla, a VMDP elnöke még a 2016. augusztus 30. nyilatkozatában megállapította: „A VMSZ indítványa nincs összhangban a hárompárti (VMSZ-VMDP-MEP 2016. március 8-án aláírt – B.A.) választási programnak az újvidéki magyar áldozatok emlékművére vonatkozó kitételével, ezért nagy a veszélye annak, hogy a későbbiekben akadályává válik a közös cél megvalósításának”.

A VMSZ azonban „simán átlépett, és a Makovecz Imre által a magyar áldozatoknak tervezett emlékmű helyett […] olyan emlékhelyet állítana, amelyről lehagynák a magyar előjelet”.

Kis Gyula elmondása szerint „első lépésként szerződtetik Szilágyi László szobrászművészt, ő fogja márványból kifaragni az emlékművet”.

Hogyan reagál most az időközben a politikai tevékenységét szinte felfüggesztő VMDP a tervezett emlékműállításra?

A Duna menti svábok 2017. május 6-án felavatott és megszentelt emlékműve, de még csak emléktábla sem jelezte a magyar áldozatokat Járekon (Tiszaistvánfalván). Igaz, a márványkereszthez tartozó felirat – a német és a szerb nyelv mellett – magyar nyelven is felkerült. Ez lenne a csúrogi, zsablyai és mozsori magyar áldozatokra való megemlékezés?

Újvidéken úgy állnak a dolgok, hogy az 1944/45 ártatlanul kivégzett magyarok emlékműve nem lesz se magyar, se Makovecz.

 

 

2019. július 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >

Tovább

A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL

A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >

Tovább

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább