2019. augusztus 18. vasárnap
Ma Ilona, Rajnald névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

„Mi csak a saját magunkét követeljük vissza”!

„A kormány és a Restitúciós Ügynökség nagyon lassítja ügyeink intézését”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Arra megállapításra lehet jutni, hogy a vagyonuktól a második világháború után megfosztott délvidéki/vajdasági magyarok csaknem teljesen magunkra vannak hagyva a jogaikért az állammal szemben folytatott egyenlőtlen küzdelemben. Hogyan lehetséges ez? Miért van ez így? Ki ezért a felelős? Őket is feláldozták a pártpolitika érdekében? Bozóki Antal:

Pünkösd vasárnapján (június 9-én) Temerinben megalakult a Restitúció nevű polgárok egyesülete.

Jóllehet Szerbia Képviselőháza még 2011. szeptember 26-án elfogadta az ún. restitúciós, vagyis vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt, „mégsem történt jelentős előrelépés ez ügyben. Főleg a gazdák érzik úgy, hogy labirintusba kerültek, illetve, hogy szélmalomküzdelmet folytatnak a földjeik visszaszármaztatása vagy kárpótlása ügyében” – írja Stanyó Tót Gizella az egyesület elnökével, Szögi Istvánnal készült interjú bevezetőjében. 

A drámainak is mondható szövegből megtudjuk, hogy az alakuló közgyűlésen a csatlakozási szándéknyilatkozatot 57-en írták alá, akikhez időközben újabbak is társultak, a beiratkozott tagok visszaigénylési földterülete pedig meghaladja a 2200 holdat.

– Mi, akik most létrehoztuk a szervezetünket, előtte sokat gondolkodtunk: mit tehetnénk, azért, hogy hozzájuthassunk a jogtalanul elvett, most már a törvény is szavatolta jogos vagyonunk, földjeink visszaszármaztatása érdekében. Bátorított bennünket a közös cél és, hogy „egyedül nem megy”. Megpróbáljuk az érdekeinket a jövőben közösen érvényesíteni. E, gondolom figyelemre méltó szándékunk szülte ezt a csoportosulást – indokolta meg Szögi István az elgondolást, hogy szervezetté tömörüljenek, és hogy egységesen lépjenek föl a vagyonuk, a földjeik visszaszármaztatása, kárpótlása érdekében. – A hatalom is mintha azon lenne, hogy minél jobban „lelaposítsa”, elfektesse ügyeink intézését, és várná, hogy az örökösök meghaljanak vagy érdektelenné váljanak – tette hozzá.

– Köztudott, hogy az oligarchák tulajdonába jutott jogtalanul több százezer hektár földterület. A földalapban is különböző „húzások” vannak, mert, ahova locsolórendszereket terveznek telepíteni, azokat a földterületeket nem lehet visszaadni a jogos tulajdonosuknak, vagy a leszármazottaiknak… A helyzet nagyon-nagyon siralmas. Nem tévedek, ha azt mondom: vészhelyzet van. Nem tapasztaljuk az ország vezetése részéről a hatékony intézkedést, sajnos. Ha utánanézünk, lépten-nyomon falakba ütközünk – sérelmezi Szögi.

– A becsei Mozaik újság megjelentette a restitúciós ügynökség egyik munkatársának nyilatkozatát. Eszerint a 29 ezer kérelemből, 11500 van befejezve, ami 39,65 százalék. A többi mikor lesz megoldva és hogyan? Ettől félünk mi, és emiatt szeretnénk megsürgetni a kérvények elbírálását, és ezért fogunk különböző fórumokhoz fordulni ez ügyben. És a segítségüket várjuk! Az anyaországét is, és ennek az országnak a vezetőségét is jobb belátásra szeretnénk bírni, mert mi is ugyan olyan állampolgárai vagyunk, mint a többiek, és ugyan úgy fizessük az adót, mint a többiek, csak a jogainkat nem tudjuk érvényesíteni – állapította meg az egyesület elnöke.

A restitúció és a kárpótlás nyolc év után sem fejeződött be, annak ellenére, hogy a vonatkozó törvény 46. szakasza szerinti „az Ügynökségnek a teljes kérelemről legkésőbb hat hónapos határidőn belül kell dönteni, kivételesen, a túlságosan bonyolult tárgyak esetében a hiánytalan kérelem átvételétől számított egy éven belül”.

Az állam a vagyon-visszaszármaztatásra saját maga által szabott határidőt is többszörösen túllépte.

Szögi elnök elmondása szerint „a kormány és a Restitúciós Ügynökség nagyon lassítja ügyeink intézését”. Ehhez csak azt lehet hozzáfűzni, hogy a magyar kormány és az anyaországi intézmények sem mutattak eddig szinte semmilyen érdeklődést az iránt, hogy a jogfosztottak és a leszármazottaik érvényesítsék/érvényesíthessék az alkotmányos és törvényes jogaikat.

Az interjúban utalás van arra is, hogy az eljáró ügyvédeknek is változtatni kellene a „hozzáállásukon”, hogy „lelkiismeretesebben végezzék fölvállalt kötelezettségeiket ügyfeleik jogainak érvényesítése érdekében”.

A Vajdasági Magyar Szövetség befolyása/irányítása alatt lévő délvidéki médiák semmivel nem támogatták/támogatják a károsultak jogainak érvényesítését. Jó példa erre a Magyar Szó (párt)napilap, amelyik csak a Magvető nevű melléket „nyúlfarknyi (11 soros – B. A.) – vagy még talán annyi sem – hírt” közölt az egyesület megalakításáról, azt is a 7. oldalon. Pedig Varga Attila, a kis újság szerkesztője a Restitúció egyesület alelnöke! A többi magyar média ezt a fontos eseményt még csak meg sem említette. Ez lenne a magyar érdekvédelem, a szolidaritás a kárvallottakkal?

A Magyar Mozgalom társelnökei még 2017. december 19-én levelet intéztek Orbán Viktorhoz, amelyben felívják a magyar miniszterelnök figyelmét, hogy a magyar közösség tagjaitól a második világháború után elvett vagyon visszaszármaztatásának folyamatában „a vajdasági magyar kérelmezők többsége esetében,  kevés kivételtől eltekintve a bírósági rehabilitációs eljárásokban  kedvező ítéletek születtek ugyan,  ugyanakkor, a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség sorra utasítja el a jogerős bírósági ítéletekkel rehabilitált magyar igénylők kérelmeit, azokra a hét évtizeddel ezelőtti katonai közigazgatási és államvédelmi dokumentumokra hivatkozva, amelyek alapján a második világháborút követően megállapították a kérelmezők felmenőinek bűnösségét [...] tehát sorra bírálja felül a jogerős rehabilitációs bírósági ítéleteket, ami homlokegyenest ellentétes a jogállamiság alapelveivel, másrészről mélyen igazságtalan a magyar közösséggel szemben. […] Mondvacsinált  dilemmák okán, ugyanakkor halogatja a magyarországi illetőségű magyar állampolgárok kérelmeinek elbírálását is.”

Csonka Áron, a Tartományi Képviselőház tagja, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke  szerint a gyakorlatban a hivatalos szervek mindent megtesznek, hogy a visszaszerzési jogoknak az érvényesülését meghiúsítsák, vagy legalábbis minél jobban elodázzák: „Ez egy szándékos ügyeskedés, aminek a lényege az időhúzás. Minél kevesebben maradjanak az élők soraiban, akik igényelhetik a vagyon-visszaszármaztatást. Bár ez a jog, ha az eljárás elkezdődött, egyenes ágon örökölhető”.

 Az Európai Parlament a Szerbiáról szóló 2015. évi jelentéssel kapcsolatos (2015/2892(RSP)), 2016. február 4-i állásfoglalásában (9. pont)  „emlékezteti a szerb kormányt a rehabilitációs törvény teljes körű, megkülönböztetéstől mentes végrehajtására; a szerb kormánynak a kárpótlási törvény további módosítását javasolja annak érdekében, hogy a természetbeni kárpótlással kapcsolatban felszámoljanak minden eljárási és jogi akadályt”.

Arra megállapításra lehet jutni, hogy a vagyonuktól a második világháború után megfosztott délvidéki/vajdasági magyarok csaknem teljesen magunkra vannak hagyva a jogaikért az állammal szemben folytatott egyenlőtlen küzdelemben. Hogyan lehetséges ez? Miért van ez így? Ki ezért a felelős? Őket is feláldozták a pártpolitika érdekében?

Az egyesületbe tömörült egykori tulajdonosokat és leszármazottaikat „az erkölcsi kötelességérzet késztette” az egyesület létrehozására, hogy „tömörülve, egységesen álljanak ki jogaik érvényesítéséért”. Ha egységesek lesznek, több eredményt érhetnek el. Ehhez azonban  Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a magyar pártok és az ügyvédek hatékony segítsége is szükséges!

Szögi István figyelmeztetett: „Ha föld nem lesz, akkor pakolhatunk, s földönfutóvá válhatunk, és valakinek a szolgái lehetünk, ha már nem vagyunk azok.”![11]

Az egyesületnek és a tagjainak is most minden jogi segítségre és egyéb támogatásra szükségük van. Hogy érvényt szerezzenek a törvény adta jogaiknak, és a történelmi igazságtétel is előbbre jusson.

 

2019. június 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?

Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >

Tovább

Nincs szó

Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >

Tovább

Nem ismerem a magyar vidéket...

Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >

Tovább

Egy csókoltatás népies diplomáciája

Persze a fővadász és főnöke még biztonságban van, jól bélelt bundákban és terepjárókkal járnak ők vadászni, >

Tovább

Ólomévek

Az egyik napról a másikra, meséli Tolnai, a hatalom jó és rossz fiúkra osztott fel bennünket. >

Tovább

„Út a keresztény szabadság korszakába”?

A haladó VMSZ képviselőinek tusványosi – minden valós elemzést és politikai meglátást nélkülöző – felszólalásai is >

Tovább

Száz év vendégszeretet

Hiszen mi másról is tanúskodik majd a száz esztendővel utánunk élőknek Jinglak Sinavatra egykori thaiföldi miniszterelnök-asszony >

Tovább

Az úri Magyarország visszatérése

A pesti centralizmus maga alá gyűrte a felvidéki autonómia eszméjét. Amig a Felvidék Csehszlovákiához tartozott, kívánatos >

Tovább

A demokráciákat a szavazófülkékben verik szét

Évtizedeken át reménykedtem a demokráciában, most belátom, hogy az autoriter rendszerekhez szabad választásokkal kikövezett út vezet. >

Tovább

A kisebbségek pápája is...

Elismerem, hogy a pokolba vezető út is hamis keresztekkel van szegélyezve, ám ezúttal nem a pártpapokra, >

Tovább

Hívd fel egy barátod

Az, hogy „A korrupció öl” (ez volt a Colectiv tűzesetet követő országos tüntetések és tiltakozások központi >

Tovább

Az új osztály és a múltgyalázás

A múltgyalázás az új kleptokapitalista osztály politikai terméke, az új osztály ezzel kompromittálja az egyébként is >

Tovább