2020. december 3. csütörtök
Ma Ferenc, Olívia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Koszovó és Trianon…

...avagy beszéljünk ismét össze-vissza

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György

Ez a rezsim újjáéledt, a vajdasági magyar pártelit pedig szintet lépett: a hatalomban való részvételért cserébe felmondja a hivatalos szerb mesét Koszovóról, legalábbis annak egy soft változatát, mert odáig azért nem ment, mint a kormányfő, hogy dehumanizálja az albánokat. Szerbhorváth György(Autonómia):

Már megint megy a rinya. Június 4-én, a trianoni döntés 99. évfordulóján, hol másutt is mehetne egyszerre az ömlengős sírva-rívás és lelkendezés, mint a Magyar Szóban – most épp (vagy újra) Fodor Istvánnak jutott a megtisztelő szerep, hogy Egy a nemzet című opusában ugorjon neki a logika lécének, hogy azonmód le is verje azt.

Már a címe is hamis, ti. hogy „egy a nemzet”. Vagyis nem hamis, mert igaz sem lehet. Mert a nemzet, amennyiben a magyar (vagy a szerb, a horvát, az orosz) nemzetről beszélünk, mindig is egy, nincs olyan, hogy kettő vagy három a magyar (stb.) nemzet. Persze, épp a vajdasági magyarok közül akadtak olyanok a hatvanas években, akik elméláztak azon, lehetne ám olyan is, hogy jugoszláviai magyar nemzet (szerb oldalról meg volt olyan is, hogy legyen vajdasági nemzet). De hát ami nem megy, nem megy, ők maguk jöttek rá arra, hogy a magyar nemzet, mint olyan, egységes. Fodornak most persze úgy rémlik, hogy volt idő, amikor nem volt egy a nemzet, mármint a magyar, mert ott volt a határ meg a nemzetgyalázók meg a kommunisták – isten tudja, mire gondol, és annyit azért nem ér a szösszenete, hogy mély hermeneutikai elemzésnek vessük alá.

Az biztos, hogy az effajta kérdésfeltevéseknek értelmük sincs. A magyar az egy nemzet, de nem Orbán, a Fidesz vagy a VMSZ miatt, hanem azért, mert a nemzet eleve olyan, hogy az egy, főleg a magyar. Most ne menjünk bele olyan példák boncolgatásába, hogy a brit nemzetközösség vajon hogyhogy nem egy nemzet, ha brit, mert hát az angolból stb.-ből áll… Vagy hogy egy nemzetnek lehet-e több állama, mint az albánoknak… Vagy hogy az amerikai nemzet (!) hányfajta fajból, etnikumból áll – mégis egy. A nemzetárulózásba se menjünk bele, vagy hogy Fodor szerint léteznek a nemzet ellen gáncsoskodók. Meg a „mi a/ki a magyar” örök témáját se pedzegessük újra, vö. a Németh László-i, híresen elfuserált megkülönböztetést a mély- és hígmagyarokról.

Az azonban feltűnő, hogy miután a szerb elnök mozgósította a hadsereget Koszovó ürügyén, miféle történelmi-politikai párhuzamokkal állt elő a VMSZ. Eleve ilyen párhuzamokat vonni sosem szerencsés, de a VMSZ vezetői először is a vajdasági magyarokat azzal nyugtatgatták, hogy nem kell félni, ez őket nem érinti… Mondjuk, ebben van valami tényszerűség, már ha a mozgósítást vesszük, főként azért, mert alig él ma hadra fogható, 18-50 év közötti vajdasági magyar (férfi) a tartományban. Másfelől meg mégis érinti az ott élőket, mert Szerbia ilyen fegyvercsörtetés közepette soha a büdös életben nem lesz az EU tagja.

De igazán az volt az érdekes, ahogyan Pásztorék elmondták: ha valaki megérti a koszovói szerbek helyzetét, azok éppen a magyarok, mert Trianon… (Micsoda jó pontokat lehet ezzel szerezni Belgrádban! Azt hiszem, semmilyeneket.)

És akkor kezdjük el felsorolni a különbségeket? Próbáljuk megmagyarázni (nem, nem a szerbeknek, hanem a VMSZ-eseknek), hogy micsoda különbségek zongorázhatók végig Trianon meg Koszovó kapcsán? Például az, hogy 1920 után nem egy tartomány vált ki, hanem európai országok sorának határai változtak meg, illetve új, független államok jöttek létre? Vagy hogy a Magyarországtól elcsatolt területeken, úgy általában, nem a magyarok voltak többségben (pontosabban csakis úgy igen, ha éppen kiragadunk körzeteket, régiókat, de összességében nem)?

De nem ez az érdekes. Tudjuk, hogy az I. világháború is brutális volt, iszonyatos áldozatokkal. De azt nem állíthatjuk, hogy a hadviselő felek, így az Osztrák-Magyar Monarchia – ergo a magyarok – úgy akarták volna megnyerni a háborút, hogy az ellenség civiljeinek szisztematikus elűzésére és kiirtására törekedtek.

Trianonban természetesen igazságtalan békediktátum jött létre – meg is lett az ára, lásd a II. világháborút, ahol már a civilek irtása volt az egyik elsődleges cél –, de Koszovóban valami egészen más zajlott le, különösen 1998-99-ben, amit nem lehet Trianonnal párhuzamba állítani.

Persze, tudom, hogy egyes albánok is követtek el háborús bűnöket szerbek ellen, más kisebbségeket is üldöztek, illetve menekülni kényszerültek Koszovóról, s tény, hogy a NATO is ölt civileket. Tudom, hogy a szerbek helyzete ma korántsem rózsás ott, de nekem nem megy ki a fejemből, hogy húsz éve a szerbiai hatalom erőszakszervezetei – a katonaság és a rendőrség, meg a paramilitáris alakulatok is – hogyan estek neki az albánoknak.

A több évtizedes szerb elnyomás szükségszerűen vezetett az albánok – végül fegyveres – lázadásához, a bevadult Milošević-rezsim pedig még rátett egy lapáttal.

S Srebrenica, Szarajevó meg a többi után négy évvel pedig nem volt kétséges, hogy Európa, Amerika, a NATO erre lépni fog. Meg Hága is. Azon lehet rugózni, hogy a nemzetközi bíróság egyoldalú döntéseket hozott-e, a háborús bűnökért elítélt szerb vezetők esetei és büntetései azonban sokatmondóak.

Innentől kezdve más Trianon, a háborús bűnök okán főképpen. Az akkori magyar politikai vezetés(ek) ugyan felelősek azért az útért, ami Trianonhoz vezetett, de mégsem háborús bűnösökként emlékezünk rájuk. Ha már muszáj valami párhuzamot keresgélni, akkor inkább illenek ide a párizsi békeszerződések 1947-ből. És utaljunk az újvidéki razziára, a holokausztra, a magyar hadseregek dicstelen hadjáratára Keleten – és arra, hogy a magyar békeszerződés után megkezdődött a népbíróságok előtt a háborús bűnösök elítélése.

Ha meg még tovább akarunk turkálni a történelem véres szemétdombján, hát tessék: ahogy menekültek az albánok, s távoznak ma Koszovóról a szerbek, úgy távoztak a mai Vajdaság, Románia, Szlovákia stb. területéről 1918 után a magyarok. ITT böngészhetjük át azt a listát, amely az 1918-28 közt Magyarországra menekült mintegy 15 ezer személy nevét tartalmazza (meg hogy honnan érkeztek, kik voltak, milyen döntést hoztak róluk), és ez korántsem a teljes lista – csak a mai Vajdaság területéről több tízezren menekültek el. Döbbenetes nézni a listát, hogyan távozott az egykori elit egy része, miképpen fejeződött le a bácskai, a szabadkai stb. társadalom. S még inkább megdöbbentő egyeseknél látni a megjegyzést, hogy menekültkérelmüket elutasították.

Sosem értettem, hogy a vajdasági magyar politikai elit, az ilyen-olyan pártok – de a többi vajdasági kisebbségi és ellenzéki párt is – anno miért nem fogott össze az albánokkal a Milošević-rezsim ellen.

Ez a rezsim újjáéledt, a vajdasági magyar pártelit pedig szintet lépett: a hatalomban való részvételért cserébe felmondja a hivatalos szerb mesét Koszovóról, legalábbis annak egy soft változatát, mert odáig azért nem ment, mint a kormányfő, hogy dehumanizálja az albánokat.

Ha valamiféle civilizációban élnénk, már csak Ana Brnabić kijelentése miatt ki kellett volna lépni a VMSZ-nek a kormánykoalícióból – a szerb elnök és Vulin hadügyminiszter ámokfutásáról nem is beszélve.

 

2019. június 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Baljós gyermekbetegség

Napjainkban a baloldal elvesztette régi befolyását, sok országban egészen marginális, ám továbbra is észlelhető, hogy a >

Tovább

November 25. – a gyász napja!

A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De >

Tovább

Isten veled, FüVÉSZ!

Az intelligenciát mérni lehet. A megszerzett tudást viszont nem lehet elvenni az embertől. A képzettségnek pontos >

Tovább

Mesterlövészek

Az 1991-ben kirobbant délszláv testvérháborúkban elkövetett szörnyű rombolás gyászos szimbólumaként maradt meg emlékezetünkben két város neve: >

Tovább

„Sokat elvittek, de sokan jönnek”

Így aztán nem lehet megállapítani, hogy közülük bárki is megkérdezte volna a dupla elnök urat, milyen >

Tovább

Lengyel-magyar párbeszéd

Magyar és lengyel berontanak egy korcsmába, s egy óra múlva magyar és lengyel deli táncra lendül.” >

Tovább

Demokrácia vagy posztfasizmus?

Tudom, sokféle válasz lehetséges: bűnös és kevésbé bűnös, de meggyőződésem szerint a legnagyobb bűn úgy élni, >

Tovább

Nyírő Józsefet olvasva

Kiváló részleteket olvastam, egy megrendült és megtört ember életéről, aki nincs tisztában a saját bűneivel. De >

Tovább

„Tizennyolc hónapig voltam katonaruhában”

Csonoplya vegyes lakosú falu. A háború kitörése előtt nem nagyon foglalkoztunk azzal, hogy ki milyen nemzetiségűnek >

Tovább

„Ich habe alles geprüft und erwogen”

Nem tudom eldönteni, nem is szeretném, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai rádiós interjúját a sötét >

Tovább

„Úgy halok meg, hogy nem is láthatom a fiamat…”

Eddig mindig hazaengedték, amikor kértem, pár napra, ha valamilyen ünnep közeledett, vagy ha nagyon szerettem volna >

Tovább

Hiányzik a meghökkentető eredeti eretnekség. A szeszélyes kaland. A melléfogás varázslata

A szocializmusban az apolitikus értelmiségi volt az eszménykép, a posztszocializmusban pedig a valóságból menekülő szűzi pártszimpatizáns. >

Tovább