2019. június 20. csütörtök
Ma Rafael, Dina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

A kisebbségi szemét

Szlovákiát (Magyarországot stb.) csakis úgy lehet megmenteni, ha Európa is megmenekül. Európát csak úgy lehet megmenteni, hogy a Földet is megmentjük. Érthető önöknek is, kedves patrióta és nacionalista barátaim? Hunčík Péter (Új Szó):

Arról beszélgettünk a barátaimmal, hogy az EU-választásokon a déli (magyar) járások lakossága milyen arányban vesz majd részt. Én szokás szerint pesszimistább voltam a többieknél, és azt ismételgettem nekik, hogy az elmúlt évek választásai vagy népszavazásai során a magyar kisebbség által lakott területeken mindig alacsonyabb volt a részvétel, mint az országos átlag, s most sem lesz másképp. És ezt a tényt szinte minden szakember normális jelenségnek tartja. A politológusok és a szociológusok azt magyarázzák, hogy a kisebbségi embereket nem érdeklik az országos ügyek, és csak akkor vesznek részt a véleménynyilvánítás valamelyik formájában, ha annak közvetlenül kisebbségi vonatkozása van. A kisebbségben élő magyarok nem cáfolják ezt az állítást, és hozzáteszik azt is, hogy úgyis felesleges lenne minden erőfeszítés, hiszen ezekben a kérdésekben mindig a többség (szlovákok) dönt.

Most vessünk egy pillantást az érem másik oldalára is. Ha elolvassuk a szlovák parlamenti pártok programját, azt látjuk, hogy a kisebbségi kérdésekről alig van mondanivalójuk. Vezetőik szerint felesleges dolog lenne ezekkel az ügyekkel foglalkozni, hiszen a magyarok szavazatait úgyis a Híd/Most és az MKP gyűjti be. Leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy a szlovákiai magyarokat nem érdekelik a szlovákság problémái, a szlovákokat pedig a mi gondjaink hagyják hidegen. Nem avatkozunk egymás ügyeibe, mondják a vezetők, és így nem keletkeznek komolyabb konfliktusok.

Első hallásra szépen hangzik, ám ha komolyabban belegondol az ember, akkor rájön, hogy ez a magatartás komoly buktatókat tartalmaz. Az első gond az, hogy mi, magyarok úgy tekintünk Szlovákiára, mint szlovák belügyre, amelyhez nekünk semmi közünk. Továbbá ez a magatartás szegregációhoz vezet, és a szegregáció elsősorban a kisebbségek számára jelent veszélyt. Az elszigetelt közösséghez kevesebb információ jut el a nagyvilágból, kapcsolatai gyérebbek, reakciói lassabbak. Kialakul egy belterjes világ, amely ellenáll a modernizációs kísérletnek, a jövő kutatása és az új feladatok kitűzése helyett a múltba réved, és képtelen arra, hogy a kor kihívásaira válaszoljon. Az ilyen közösség visszautasítja és ártalmasnak tartja a globalizációt, miközben a globalizáció „termékeit” nap nap után használja. Nem akar olyan jelenségekkel sem foglalkozni, mint a globális felmelegedés vagy a migráció. Pedig ha a klíma változása tovább folytatódik (és tényleg nem tudjuk, mikor fejeződik be), akkor az a veszély is létezik, hogy bolygónk túlmelegszik, ám előfordulhat az is, hogy visszájára fordul a folyamat, és a Föld jelentősen kihűl. Ha ez túl gyors lesz, állatfajok százai halnak majd ki, a tengerek szintje megemelkedik, és nem százezrek indulnak meg felénk az elárasztott területekről, hanem többmilliós csapatok, amelyeket semmiféle kerítés nem tud feltartóztatni. (A Börzsönyben már ma is létezik olyan település, ahol nagy számban élnek az előrelátó hollandok.)

Ideje lenne már ezekről a lehetőségeinkről elkezdeni diskurálni. Csakhogy az emberi természet olyan, hogy inkább rövid távon gondolkozik. A hosszú távú problémák esetén legyintünk csupán, és azt szoktuk mondani, hogy utánunk a vízözön. A politikusok is négy-öt éves időtartamban gondolkodnak, az átlagpolgár meg elfogadja ezt a hibás stratégiát, amely kizárólag szemfényvesztésre jó, megoldást nem kínál. A rövid távú gondoskodásba nem „férnek” be az olyan jelenségek, mint a földgolyó szennyezettsége. Lassan elborít bennünket a műanyag, mégsem foglalkozunk behatóan azzal, hogy miképp csökkentsük legalább a saját magunk hulladékát. Itt is a bevezetőben említett logika szerint gondolkozunk. De értsük meg végre, hogy nincs különbség a kisebbségi és a többségi szemét között. Mind a kettő szennyezi a földet, és ezt a problémát csak együtt tudjuk megoldani, mert a Föld sorsának alakulása mindegyikünkre hatással lesz. Arról is beszélnünk kellene, miként lesz képes a Föld arra, hogy eltartson 8 milliárd embert. Ezeknél a kérdéseknél sincs kisebbségi és többségi hozzáállás, egyformán vagyunk felelősek az emberiség megmentésében. Úgy, ahogy Pál apostol mondja a Galatákhoz írt levelében. „Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok Krisztus Jézusban.” A kereszténység a legrégebbi globális jelenség. Mi pedig sokat beszélünk a keresztény Európa megmentéséről. Kérdezzük meg hát önmagunktól, képesek vagyunk-e Pál apostol intelme szerint cselekedni, vagy továbbra is maradunk a saját kis világunkban. Szlovákiát (Magyarországot stb.) csakis úgy lehet megmenteni, ha Európa is megmenekül. Európát csak úgy lehet megmenteni, hogy a Földet is megmentjük. Érthető önöknek is, kedves patrióta és nacionalista barátaim?

 

 

 

2019. június 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Drámai demográfiai viszonyok fenyegetnek: tízezrek hagyják el Szerbiát

Egyre súlyosabb helyzet alakul ki Szerbiában a szakképzett munkaerő elvándorlása miatt. Évente 50 és 70 ezer >

Tovább

Troppauer Hümér a szalaggyárban

Nem sok jóval kecsegtet, ha az évtizedek óta jól működő irodalmi műhelyeket és szervezeteket kihagyják a >

Tovább

A hontalan lokálpatrióta

A család- és mikrotörténetből ott lépünk át a személyes történelembe, amikor a diák Végel Újvidékre kerül. >

Tovább

„Nekem hisztek, vagy a saját szemeteknek?!” (trumpizmusok)

A CNN hírtelevízió meg nem nevezett forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Trump már napok óta dühöng, mert >

Tovább

Brexit: új helyzet, minden a régi

A hangos brexit-pártiak külön zárványként vannak Brüsszelben jelen. Nem nagyon érintkeznek senkivel, de - szemben a >

Tovább

LÉTJOGOSULTSÁG A REZSIMNEK

A VMSZ/BMC megszűnt, mint magyar párt és magyar érdekvédelmi szervezet. A szabadkai polgároknak ezt mindenképpen figyelembe >

Tovább

Végel László: Temetetlen múltunk (Részlet az önéletrajzi regényből)

A Temetetlen múltunk három nemzedék hiánytörténetét felölelő önéletrajzi regény. Egy vidéki, kisebbségi, plebejusi világba vezet, ahol >

Tovább

Szerbia nem teljesít!

Deli Andor (valójában kinevezett képviselő) köszönő viszonyban  sincsen a valósággal és a politikával.  Nem azt mondja >

Tovább

Vabank 30 éve: Orbán a Műcsarnok lépcsőjén – a Nagy Imre-újratemetés sajtófőnöke voltam

Orbán vabankra ment: mindent, vagy semmit, kockázat nem számít, ha meg kell fizetni az árát, majd >

Tovább

Undorodom tőletek

Előbb hátba szúrták Bajnai Gordont. Aztán hátba szúrták Botka Lászlót. Aztán hátba szúrták Karácsony Gergelyt. Tamás >

Tovább

Állandó háborús félelemben élünk!

Lehet, hogy az ifjú Pásztornak bizalmas értesülései vannak a koszovói helyzettel és a szerb hadsereg „teljes >

Tovább

Koszovó és Trianon…

Ez a rezsim újjáéledt, a vajdasági magyar pártelit pedig szintet lépett: a hatalomban való részvételért cserébe >

Tovább