2019. június 20. csütörtök
Ma Rafael, Dina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Vasárnap délután, Gyálán

Csorba Zoltán
Csorba Zoltán

Lassan a 225 éves templom közelébe értem, már láthattam a toronyórát. Valamikor, talán egy vasárnap délután háromnegyed öt előtt négy perccel megállt. És azóta nem mozdul az idő Gyálán. Csorba Zoltán:

A tanulság: sajnos el kell jönni Vajdaságból a vasárnapi ebéd előtt. Mert aki ebéd után indul, az a határon bedugul. Minél később és tovább ebédel annál nagyobb a veszély a hosszadalmas várakozásra.

A gyálai határátkelőhelyet mindeddig jól járhatónak tartottam. Valószínűleg a gyorsabb átjárhatóságnak híre ment és sokan, akik korábban más határátkelőhelyet vettek igénybe, áttértek erre az észak-bánáti lehetőségre. Vasárnap délután (ebéd után, persze) 15.47-kor érkeztünk a faluba, a sor vége közelebb volt a falu széléhez, mint a központhoz. Fél óra várakozás és araszoló haladás után elsétáltam egészen az átkelőhelyig és megszámoltam az autókat. Száznyolc jármű sorakozott előttünk.

Sétáltam egyet. A faluban igazi falusi „sunday lazy afternoon” hangulat honolt. Falusi szokás szerint bárkivel találkoztam, mindenki köszönt. Az egyik udvarban egy család vasárnapi ebédjét fogyasztotta. Az asztalon ott voltak a tányérok, tálak, de már a kalácsnál tartottak. Ők is rámköszöntek, az ismeretlen járókelőre. Visszaköszöntem és jó étvágyat kívántam. „Izvolte!” – hívott meg a családfő. Megköszöntem az invitálást és közöltem, hogy már elfogyasztottam az ebédet. (Ezért várakozok most itt a sorban).

Az autósor ekkor már végigért a falun, lehet, hogy a kanyaron is túl.  Egyszeriben több helybeli, KI rendszámtáblás autó elkezdte előzni a várakozó kocsisort. A sorból kiugrott egy német rendszámtáblás Audi is és a nyomukba eredt, gondolván, hogy ezek a helybeliek biztosan tudnak valami megoldást, gyorsított eljárást, ismernek valami kiskaput, esetleg nekik eltitkolt külön határátkelőhelyük létezik valahol, egy felüljáró a kerítésen át... Az öt autóból álló karaván (plusz a „gastarbeiter” család) befordult a szélső utcába balra. „Igen, körbemennek a párhuzamos utcán és a templomnál majd a sor elé vágnak” – feltételeztem tervüket.

Nem az történt. A szélső utca végén a KI jelzésű autók egymás után leparkoltak egy épület előtt. Ekkor láttam, hogy a libalegelőnek gondolt zöld terület két végén hálóval ellátott foci kapuk állnak, magyarán: ez a helyi stadion, pontosabban focipálya. Az öt autóval pedig a vendégcsapat érkezett meg a gyálai Anfield Road-on. A német rendszámtáblás Audi is ekkor belátta, hogy elb...altázta. Visszafordult, megtalálta azt az autót, aki mögött állt és megpróbált oda visszasorakozni. Nem tudom mire jutottak, nem vártam meg az egyezkedés végét, mert váltottam Emma feleségemet a kormánykeréknél (ő sétál, én araszolok).

Lassan a 225 éves templom közelébe értem, már láthattam a toronyórát. Valamikor, talán egy vasárnap délután háromnegyed öt előtt négy perccel megállt. És azóta nem mozdul az idő Gyálán.

 

2019. május 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Drámai demográfiai viszonyok fenyegetnek: tízezrek hagyják el Szerbiát

Egyre súlyosabb helyzet alakul ki Szerbiában a szakképzett munkaerő elvándorlása miatt. Évente 50 és 70 ezer >

Tovább

Troppauer Hümér a szalaggyárban

Nem sok jóval kecsegtet, ha az évtizedek óta jól működő irodalmi műhelyeket és szervezeteket kihagyják a >

Tovább

A hontalan lokálpatrióta

A család- és mikrotörténetből ott lépünk át a személyes történelembe, amikor a diák Végel Újvidékre kerül. >

Tovább

„Nekem hisztek, vagy a saját szemeteknek?!” (trumpizmusok)

A CNN hírtelevízió meg nem nevezett forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Trump már napok óta dühöng, mert >

Tovább

Brexit: új helyzet, minden a régi

A hangos brexit-pártiak külön zárványként vannak Brüsszelben jelen. Nem nagyon érintkeznek senkivel, de - szemben a >

Tovább

LÉTJOGOSULTSÁG A REZSIMNEK

A VMSZ/BMC megszűnt, mint magyar párt és magyar érdekvédelmi szervezet. A szabadkai polgároknak ezt mindenképpen figyelembe >

Tovább

Végel László: Temetetlen múltunk (Részlet az önéletrajzi regényből)

A Temetetlen múltunk három nemzedék hiánytörténetét felölelő önéletrajzi regény. Egy vidéki, kisebbségi, plebejusi világba vezet, ahol >

Tovább

Szerbia nem teljesít!

Deli Andor (valójában kinevezett képviselő) köszönő viszonyban  sincsen a valósággal és a politikával.  Nem azt mondja >

Tovább

Vabank 30 éve: Orbán a Műcsarnok lépcsőjén – a Nagy Imre-újratemetés sajtófőnöke voltam

Orbán vabankra ment: mindent, vagy semmit, kockázat nem számít, ha meg kell fizetni az árát, majd >

Tovább

Undorodom tőletek

Előbb hátba szúrták Bajnai Gordont. Aztán hátba szúrták Botka Lászlót. Aztán hátba szúrták Karácsony Gergelyt. Tamás >

Tovább

Állandó háborús félelemben élünk!

Lehet, hogy az ifjú Pásztornak bizalmas értesülései vannak a koszovói helyzettel és a szerb hadsereg „teljes >

Tovább

Koszovó és Trianon…

Ez a rezsim újjáéledt, a vajdasági magyar pártelit pedig szintet lépett: a hatalomban való részvételért cserébe >

Tovább