Ma Antal, Antónia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Hol vannak a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok? (2.)
„Nem engedi a dvojezično-t”
Bozóki Antal
Külön aggodalomra ad okot, hogy a Magyar Nemzeti Tanács vezetősége, köztük Losoncz Dávid, a Végrehajtó Bizottság nyelvhasználattal megbízott tagja, és ifj. Kovács Károly, a Nyelvhasználati Bizottság elnöke még csak a hangját sem hallatta ez ügyben. Lapulnak, mint az a bizonyos nyuszi a főben. Pedig erre aztán már nem lehet mondani, hogy nem tartozik a testület hatáskörébe! Vagy a fizetés a semmittevésért is jár? Bozóki Antal:
A Szabad Magyar Szónak a kétnyelvű anyakönyvi kivonatokkal kapcsolatos írásaiból és Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere, valamint Sarnyai Rózsa Edit a községi közigazgatási hivatal vezetőjének május 15-i sajtótájékoztatója után már jobban látható a valós helyzet ebben a témában. Szélesebb értelemben pedig azt is, hogyan is viszonyul Szerbia, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a nemzeti kisebbségi jogokhoz.
Május 13-án Pásztor Bálint, a VMSZ/BMC új alelnöke (akit éppen Czegledi helyére nevezett ki Pásztor István, a VMSZ elnöke, vagyis Bálint apja), a Facebookon osztotta meg a születési anyakönyvi kivonatát a szöveggel: „De, hol vannak a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok?” – tette föl a kérdést szombati (május 11-ei – B. A.) írásában mgr. Bozóki Antal, kígyót-békát összehordva a VMSZ elnökéről, meg rólam. Tessék, Anti bácsi, itt egy mai kétnyelvű! Önnek jó egészséget kívánok, a hasonló – frusztrációtól fröcsögő – írásokat közlő portáloknak meg azt javaslom, legyenek körültekintőbbek, nehogy a végén drágább legyen a leves, mint a hús!”
„Hatalmas vihart váltott ki” a Magyar Mozgalom január 14-ei közleménye, amelyből kiderült, hogy „Szerbiában az úgynevezett kétnyelvű anyakönyvi kivonatok még enyhe jóindulattal sem nevezhetők kétnyelvűeknek, ugyanis azokon a családi és a keresztnéven kívül semmilyen más adat nem szerepel magyar nyelven, minden cirill betűkkel van feltüntetve”.
Az anyakönyvekről szóló törvény módosításának eredményeképpen ugyanis 2019. január 1-jétől megszűntek Szerbiában a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok”. Újabb sérelem érte ezzel a magyar nyelv hivatalos használatát.
Pásztor Bálint köztársasági képviselő a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok ügyében január 16-án ezt a (ködös) választ írta a Facebookon: „Rajta vagyunk az ügyön január 9. óta”.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) örökös elnöke és fia Bálint végül április 23-án kora reggel, a párt szabadkai székházában sajtókonferenciát tartott, hogy „jó hírt ismertessen az újságírókkal”. A jó hír pedig az volt, hogy „napokon belül igényelhetők a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok”.
Május 13-án aztán az ifj. Pásztor be is mutatta a Facebookon a Szabadkán az napi keltezéssel kiadott kétnyelvű születési anyakönyvi kivonatát.
A május 15-ei zentai sajtókonferencián beszámoltak arról is, hogy „az önkormányzat 2019 április végén kapta meg azt a hivatalos dokumentumot a minisztériumtól, amely tartalmazza azokat az utasításokat, hogyan lehet kiadni olyan kétnyelvű anyakönyvi kivonatot, amelyben a néven kívül a többi adat is szerepel magyar nyelven”. Itt jegyzem meg, hogy ezt a (Pásztor Bálint által) „kötelező érvényű utasításnak” nevezet iratot mindeddig még nem hozták nyilvánosságra.
Pásztor Bálint az április 23-ai sajtókonferencián elismerte: „Az is tény, hogy az anyakönyvekről és a nyelvhasználatról szóló törvények rendelkezései nincsenek teljesen egészen összhangban egymással”.
Milyen törvényhozás az, ahol törvényeket hoznak, módosítanak, de nem hangolják azokat össze egymással? Milyen képviselők azok, akik ezt megszavazzák? És milyen jogrendszer az, ahol nem törvénnyel, hanem (nyilvánosságra nem hozott) „kötelező érvényű utasítással” próbálják rendezni a nemzeti kisebbségi jogokat?
Az eddigi információkból azt lehet kihámozni, hogy a Szerbiában folyamatban lévő központosítás (ez esetben az anyakönyvek egy hálózatba való kötése) és a cirill betűs írásmód erőszakolása „nem tette lehetővé (nem teszi lehetővé – B.A.) a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadását”.
– Arra az újságírói kérdésre, hogy elektronikus módon lehet-e igényelni kétnyelvű anyakönyvi kivonatot, a közigazgatás vezetője annyit mondott, hogy eddig lehetett igényelni (csak éppen azok nem voltak kétnyelvűek, leszámítva a nevet – a szerz. megj.), amiből arra lehet következtetni, hogy a kétnyelvű anyakönyvi kivonat igénylése elektronikusan jelenleg nem működik – írta Tőke János a zentai sajtókonferenciáról szóló írásában. Ha viszont az „igénylés” nem működik, akkor a rendszer sem működik!
Óbecsén is hiába kérték a kétnyelvű anyakönyvi kivonatot, azt a választ kapták, hogy „nem engedi a dvojezično-t, hibát ír ki”. El tudom képzelni, hogy hogyan néz ki ez a gyakorlatban a többi községben, vagy olyan településen/faluban ahol hivatalos használatban van ugyan a magyar nyelv, de még állandó anyakönyvvezető se nincsen. Vagy ha netán van is, nem ismeri a magyar nyelvet. Ezt próbálták most „kötelező érvényű utasítással” áthidalni?
Két komment a Vajdaság Ma erre vonatkozó cikkére:
//Garai László
2019. MÁJUS 15. [14:27]
Ha „nem oldották meg a kétnyelvű példányok kiadását” – idézem az utolsó sort, akkor nem ér az egész semmit. Nemrég Szabadkán a pultnál választhattam űrlapot, hogy milyet akarok. A kétnyelvűből az lett, hogy A-tól Z-ig minden cirill betűs rajta, kivéve a keresztnevem (László). Szívélyes üdvözletem a hivatal igyekezetének Ferenc Jóska káundkás többnyelvűsége nevében.//
//Béla
2019. MÁJUS 16. [18:54]
Most verik a mellüket, hogy visszaállítottak valamit... Akkor hol voltak, mikor megszüntették ezt a lehetőséget?//
A kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadása, tehát, a gyakorlatban – Pásztor Bálintnak a Szerb Haladó Párt (CNC) iránti megfelelési kényszere ellenére – továbbra se nincsen megoldva. Nem működik, nem működőképes!
Egyébként is, felelős politikus nem a Facebookon üzenget, és azt vagy olvassa valaki, vagy nem, hanem kiáll az újságírók elé és adatokra, tényekre hivatkozva beszámol a helyzetről és a munkájáról. A vémeszes káderek azonban erről a kötelességükről már régen megfeledkeztek. Az lett volna a tisztességes, ha elmondja, itt bizony problémák vannak.
Külön aggodalomra ad okot, hogy a Magyar Nemzeti Tanács vezetősége, köztük Losoncz Dávid, a Végrehajtó Bizottság nyelvhasználattal megbízott tagja, és ifj. Kovács Károly, a Nyelvhasználati Bizottság elnöke még csak a hangját sem hallatta ez ügyben. Lapulnak, mint az a bizonyos nyuszi a főben. Pedig erre aztán már nem lehet mondani, hogy nem tartozik a testület hatáskörébe! Vagy a fizetés a semmittevésért is jár?
A Szabad Magyar Szónak fontos szerep jutott ennek a témának a részletes és tárgyilagos feltárása által. A sajtó csak ilyen módon tudja megvalósítani a hatalom feletti ellenőrzési szerepét. A politikusokat rá kell kényszeríteni, hogy elszámoljanak a tevékenységükkel, vagy távozzanak a közéletből!
A kétnyelvű anyakönyvi kivonatok esete is azt mutatja, hogy a haladó szerb hatalom nem képes, de lehet, hogy nem is szándékozik a gyakorlatban alkalmazni a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatát. Akkor hogyan fogja biztosítani a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatását a közigazgatásban, a többi kisebbségi jogot nem is említve?
A haladó Vajdasági Magyar Szövetség kádereinek sem ereje, sem akarata nincsen, hogy szembesüljenek a valósággal, hogy kiálljanak a nyelvhasználati és a többi nemzeti kisebbségi jog érvényesítéséért.
De, hol vannak a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A legnagyobb távozott
Kihalt a bosszú vágya, csak romlott kompromisszumok léteznek, magyarázta. A társadalom manapság megveti Elektrát, aki itt >
Az ég dörög, de a zivatar elmarad
Anikóval a teraszon ácsorogva szkeptikusan bámultuk az újvidéki mesterséges boldogságot és fényáradatot. Szabó Lőrinc verssorát ismételgettem: >
Biztosítani a médiaszabadságot!
Az MNT alapította médiák az adófizetők pénzéből valójában nem az anyanyelvű közszolgálati tájékoztatás, hanem a VMSZ >
Hajnal Jenő ellenzi a sajtó függetlenségét!
Az MN elnöke szükségesnek tartotta, hogy külön kommentálja a szerbiai tájékoztatási stratégiát és ezzel kapcsolatosan kifejtse >
Övék az ország, maguknak építik (by Kenedi János)
Mindannak, ami ma a kultúrában és az oktatásban történik, semmi köze az értékteremtéshez, a hagyományok ápolásához >
A Trump-puccs és honi recepciója
Kevés dologra vagyok kíváncsibb, mint az Orbán-rezsim végének hogyanjára, fel vagyok készülve meglepetésekre, idő előttiségre, időn >
„Szerencsésnek mondhatom magam”
Maga a tisztogatás úgy nézett ki, hogy megálltak a járművek kb. 20 kilométerre a falu előtt >
„Én magyar vagyok!”
Ott történt az is, hogy rám szállt egy háborút megjárt önkéntes. Állandóan macerált, nem fért a >
A csalhatatlanokról és a tévedhetetlenekről
Megtanultam, hogy legjobban a csalhatatlan értelmiségiektől tartsak, hiszen ezek a tévedhetetlenek veszélyesek azok számára, akik szüntelenül >
Fennállása óta a legnagyobb összeggel rendelkezik az MNT?
Nagy kérdés viszont, hogy ezt az összeget mennyire költik célszerűen, ésszerűen és főleg milyen eredménnyel? Ugyancsak >
“Idegen eszmék”
Gömbös Gyula sem marad le.1928 februárjában óva int: „helytelen volt, mikor becsempésztek ide nyugatról különböző eszméket, >
A megbeszélt háború
Azokat a gaztetteket, amiket elkövettek a mi katonáink is, józan ésszel talán nem is lehetett volna >