Ma Irén, írisz, Lúcia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Hol vannak a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok? (2.)
„Nem engedi a dvojezično-t”
Bozóki Antal
Külön aggodalomra ad okot, hogy a Magyar Nemzeti Tanács vezetősége, köztük Losoncz Dávid, a Végrehajtó Bizottság nyelvhasználattal megbízott tagja, és ifj. Kovács Károly, a Nyelvhasználati Bizottság elnöke még csak a hangját sem hallatta ez ügyben. Lapulnak, mint az a bizonyos nyuszi a főben. Pedig erre aztán már nem lehet mondani, hogy nem tartozik a testület hatáskörébe! Vagy a fizetés a semmittevésért is jár? Bozóki Antal:
A Szabad Magyar Szónak a kétnyelvű anyakönyvi kivonatokkal kapcsolatos írásaiból és Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere, valamint Sarnyai Rózsa Edit a községi közigazgatási hivatal vezetőjének május 15-i sajtótájékoztatója után már jobban látható a valós helyzet ebben a témában. Szélesebb értelemben pedig azt is, hogyan is viszonyul Szerbia, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a nemzeti kisebbségi jogokhoz.
Május 13-án Pásztor Bálint, a VMSZ/BMC új alelnöke (akit éppen Czegledi helyére nevezett ki Pásztor István, a VMSZ elnöke, vagyis Bálint apja), a Facebookon osztotta meg a születési anyakönyvi kivonatát a szöveggel: „De, hol vannak a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok?” – tette föl a kérdést szombati (május 11-ei – B. A.) írásában mgr. Bozóki Antal, kígyót-békát összehordva a VMSZ elnökéről, meg rólam. Tessék, Anti bácsi, itt egy mai kétnyelvű! Önnek jó egészséget kívánok, a hasonló – frusztrációtól fröcsögő – írásokat közlő portáloknak meg azt javaslom, legyenek körültekintőbbek, nehogy a végén drágább legyen a leves, mint a hús!”
„Hatalmas vihart váltott ki” a Magyar Mozgalom január 14-ei közleménye, amelyből kiderült, hogy „Szerbiában az úgynevezett kétnyelvű anyakönyvi kivonatok még enyhe jóindulattal sem nevezhetők kétnyelvűeknek, ugyanis azokon a családi és a keresztnéven kívül semmilyen más adat nem szerepel magyar nyelven, minden cirill betűkkel van feltüntetve”.
Az anyakönyvekről szóló törvény módosításának eredményeképpen ugyanis 2019. január 1-jétől megszűntek Szerbiában a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok”. Újabb sérelem érte ezzel a magyar nyelv hivatalos használatát.
Pásztor Bálint köztársasági képviselő a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok ügyében január 16-án ezt a (ködös) választ írta a Facebookon: „Rajta vagyunk az ügyön január 9. óta”.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) örökös elnöke és fia Bálint végül április 23-án kora reggel, a párt szabadkai székházában sajtókonferenciát tartott, hogy „jó hírt ismertessen az újságírókkal”. A jó hír pedig az volt, hogy „napokon belül igényelhetők a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok”.
Május 13-án aztán az ifj. Pásztor be is mutatta a Facebookon a Szabadkán az napi keltezéssel kiadott kétnyelvű születési anyakönyvi kivonatát.
A május 15-ei zentai sajtókonferencián beszámoltak arról is, hogy „az önkormányzat 2019 április végén kapta meg azt a hivatalos dokumentumot a minisztériumtól, amely tartalmazza azokat az utasításokat, hogyan lehet kiadni olyan kétnyelvű anyakönyvi kivonatot, amelyben a néven kívül a többi adat is szerepel magyar nyelven”. Itt jegyzem meg, hogy ezt a (Pásztor Bálint által) „kötelező érvényű utasításnak” nevezet iratot mindeddig még nem hozták nyilvánosságra.
Pásztor Bálint az április 23-ai sajtókonferencián elismerte: „Az is tény, hogy az anyakönyvekről és a nyelvhasználatról szóló törvények rendelkezései nincsenek teljesen egészen összhangban egymással”.
Milyen törvényhozás az, ahol törvényeket hoznak, módosítanak, de nem hangolják azokat össze egymással? Milyen képviselők azok, akik ezt megszavazzák? És milyen jogrendszer az, ahol nem törvénnyel, hanem (nyilvánosságra nem hozott) „kötelező érvényű utasítással” próbálják rendezni a nemzeti kisebbségi jogokat?
Az eddigi információkból azt lehet kihámozni, hogy a Szerbiában folyamatban lévő központosítás (ez esetben az anyakönyvek egy hálózatba való kötése) és a cirill betűs írásmód erőszakolása „nem tette lehetővé (nem teszi lehetővé – B.A.) a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadását”.
– Arra az újságírói kérdésre, hogy elektronikus módon lehet-e igényelni kétnyelvű anyakönyvi kivonatot, a közigazgatás vezetője annyit mondott, hogy eddig lehetett igényelni (csak éppen azok nem voltak kétnyelvűek, leszámítva a nevet – a szerz. megj.), amiből arra lehet következtetni, hogy a kétnyelvű anyakönyvi kivonat igénylése elektronikusan jelenleg nem működik – írta Tőke János a zentai sajtókonferenciáról szóló írásában. Ha viszont az „igénylés” nem működik, akkor a rendszer sem működik!
Óbecsén is hiába kérték a kétnyelvű anyakönyvi kivonatot, azt a választ kapták, hogy „nem engedi a dvojezično-t, hibát ír ki”. El tudom képzelni, hogy hogyan néz ki ez a gyakorlatban a többi községben, vagy olyan településen/faluban ahol hivatalos használatban van ugyan a magyar nyelv, de még állandó anyakönyvvezető se nincsen. Vagy ha netán van is, nem ismeri a magyar nyelvet. Ezt próbálták most „kötelező érvényű utasítással” áthidalni?
Két komment a Vajdaság Ma erre vonatkozó cikkére:
//Garai László
2019. MÁJUS 15. [14:27]
Ha „nem oldották meg a kétnyelvű példányok kiadását” – idézem az utolsó sort, akkor nem ér az egész semmit. Nemrég Szabadkán a pultnál választhattam űrlapot, hogy milyet akarok. A kétnyelvűből az lett, hogy A-tól Z-ig minden cirill betűs rajta, kivéve a keresztnevem (László). Szívélyes üdvözletem a hivatal igyekezetének Ferenc Jóska káundkás többnyelvűsége nevében.//
//Béla
2019. MÁJUS 16. [18:54]
Most verik a mellüket, hogy visszaállítottak valamit... Akkor hol voltak, mikor megszüntették ezt a lehetőséget?//
A kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadása, tehát, a gyakorlatban – Pásztor Bálintnak a Szerb Haladó Párt (CNC) iránti megfelelési kényszere ellenére – továbbra se nincsen megoldva. Nem működik, nem működőképes!
Egyébként is, felelős politikus nem a Facebookon üzenget, és azt vagy olvassa valaki, vagy nem, hanem kiáll az újságírók elé és adatokra, tényekre hivatkozva beszámol a helyzetről és a munkájáról. A vémeszes káderek azonban erről a kötelességükről már régen megfeledkeztek. Az lett volna a tisztességes, ha elmondja, itt bizony problémák vannak.
Külön aggodalomra ad okot, hogy a Magyar Nemzeti Tanács vezetősége, köztük Losoncz Dávid, a Végrehajtó Bizottság nyelvhasználattal megbízott tagja, és ifj. Kovács Károly, a Nyelvhasználati Bizottság elnöke még csak a hangját sem hallatta ez ügyben. Lapulnak, mint az a bizonyos nyuszi a főben. Pedig erre aztán már nem lehet mondani, hogy nem tartozik a testület hatáskörébe! Vagy a fizetés a semmittevésért is jár?
A Szabad Magyar Szónak fontos szerep jutott ennek a témának a részletes és tárgyilagos feltárása által. A sajtó csak ilyen módon tudja megvalósítani a hatalom feletti ellenőrzési szerepét. A politikusokat rá kell kényszeríteni, hogy elszámoljanak a tevékenységükkel, vagy távozzanak a közéletből!
A kétnyelvű anyakönyvi kivonatok esete is azt mutatja, hogy a haladó szerb hatalom nem képes, de lehet, hogy nem is szándékozik a gyakorlatban alkalmazni a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatát. Akkor hogyan fogja biztosítani a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatását a közigazgatásban, a többi kisebbségi jogot nem is említve?
A haladó Vajdasági Magyar Szövetség kádereinek sem ereje, sem akarata nincsen, hogy szembesüljenek a valósággal, hogy kiálljanak a nyelvhasználati és a többi nemzeti kisebbségi jog érvényesítéséért.
De, hol vannak a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >
Leszegett fejjel bandukolunk a féligazság-autokráciába
Ahogy hallom, a mai gyerekeknek nincs ilyesféle gondjuk, mert a csukamájolajat ízesítik, édesítik. Hasonlóképpen vagyunk az >
„Nem lehet az, hogy egy politikai párt alakítsa a kultúrát”!
A számadatok, az események és az értékelések is arra utalnak, hogy spirális lejtőre került a vajdasági >
„Vannak igazi újságírók – minden nyomás ellenére”!
A szerepeket kiosztották. A médiák sötétséget árasztanak, a halom félelmet. Slobodan Simić A Gyurkovics Virág által vállalt feladat >