2020. december 4. péntek
Ma Borbála, Barbara, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A háborús regényekről

Végel László
Végel László

Azt viszont kevesen tudják, hogy azokat a naplójegyzeteket nem utólag adtam közre, a hullámverések idején, kéthetente jelentek meg szerbül a Borba nevű ellenzéki napilapban Milošević hatalma idején, amikor ez némi kockázattal járt. Végel László:

2019. március 21., csütörtök

Az egyik legjobb XX. századi háborús regényt Acélzivatart Ernst Jünger 1920-ban, vagyis mindössze két évvel a háború befejezése után adta ki. Erich Maria Remarques Nyugaton a helyzet változatlan című regénye 1929-ban jelent meg. Heinrich Böll Ádám hol voltál című műve a II. világháború befejezése után 1949-ban látott napvilágot. Miljenko Jergović a Szarajevói Marlboro 1994-ben szinte a háború végén íródott. A szemtanúk szólaltak meg nagy lenyűgöző művészi erővel. Persze, idővel, vagyis pár évtized múlva, a balkáni háború divatos téma is lett, Miljenko Jergović szerint a háborús visszapillantó tükrök nagy része a Balkán-sztereotípia és misztika jegyében született. Többen faggatnak arról, hogy miért nem írtam regényt az 1991-től 1994-ig tartó balkáni háborúról. Miért csak annak hullámveréseiről írtam a Wittgenstein szövőszéke című naplójegyzetemben? Miért a dolgozószobám magányában rögzítettem azokat a dilemmákat, azt az életérzést, amelyek abban az időszakban kínoztak. A válaszom egyértelmű: azért, mert személyesen nem éltem át azokat az eseményeket, nem éltem az háború epicentrumában, hiszen a Vajdaságban nem volt háború. Azt viszont kevesen tudják, hogy azokat a naplójegyzeteket nem utólag adtam közre, a hullámverések idején, kéthetente jelentek meg szerbül a Borba nevű ellenzéki napilapban Milošević hatalma idején, amikor ez némi kockázattal járt. Magyarul később, 1995-ban jelent meg a budapesti T-Twins Kiadónál. Egészen más a helyzet az Exterritóriummal, annak tanúja voltam. De valójában az már nem is az a típusú háborús regény.  

 

2019. május 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Gonosz demokrata álarcot vett fel

A kilencvenes években a zúgolódókat elkergették a munkahelyükről, manapság a konformizmus könnyebben vállalható. A soft-autokrácia, a >

Tovább

Baljós gyermekbetegség

Napjainkban a baloldal elvesztette régi befolyását, sok országban egészen marginális, ám továbbra is észlelhető, hogy a >

Tovább

November 25. – a gyász napja!

A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De >

Tovább

Isten veled, FüVÉSZ!

Az intelligenciát mérni lehet. A megszerzett tudást viszont nem lehet elvenni az embertől. A képzettségnek pontos >

Tovább

Mesterlövészek

Az 1991-ben kirobbant délszláv testvérháborúkban elkövetett szörnyű rombolás gyászos szimbólumaként maradt meg emlékezetünkben két város neve: >

Tovább

„Sokat elvittek, de sokan jönnek”

Így aztán nem lehet megállapítani, hogy közülük bárki is megkérdezte volna a dupla elnök urat, milyen >

Tovább

Lengyel-magyar párbeszéd

Magyar és lengyel berontanak egy korcsmába, s egy óra múlva magyar és lengyel deli táncra lendül.” >

Tovább

Demokrácia vagy posztfasizmus?

Tudom, sokféle válasz lehetséges: bűnös és kevésbé bűnös, de meggyőződésem szerint a legnagyobb bűn úgy élni, >

Tovább

Nyírő Józsefet olvasva

Kiváló részleteket olvastam, egy megrendült és megtört ember életéről, aki nincs tisztában a saját bűneivel. De >

Tovább

„Tizennyolc hónapig voltam katonaruhában”

Csonoplya vegyes lakosú falu. A háború kitörése előtt nem nagyon foglalkoztunk azzal, hogy ki milyen nemzetiségűnek >

Tovább

„Ich habe alles geprüft und erwogen”

Nem tudom eldönteni, nem is szeretném, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai rádiós interjúját a sötét >

Tovább

„Úgy halok meg, hogy nem is láthatom a fiamat…”

Eddig mindig hazaengedték, amikor kértem, pár napra, ha valamilyen ünnep közeledett, vagy ha nagyon szerettem volna >

Tovább