2023. április 1. szombat
Ma Hugó, Agád névnap van.

Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Napi ajánló

Hol vannak a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok?

Pásztor & fia sajtóértekezlete után

Bozóki Antal

Na, már most, ha így szól a törvény rendelkezése, akkor a jogtudományok újdonsült doktorártól kérdem, hogy lehet azt „körlevéllel” megváltoztatni? Jogállamban sehogy, de mi Szerbiában élünk, ahol minden lehetséges. Talán még ez is. Bozóki Antal:

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) örökös elnöke április 23-án kora reggel a párt szabadkai székházában sajtókonferenciát tartott Bálint fiával hogy „jó hírt ismertessen az újságírókkal”.

A jó hír pedig az volt, hogy „napokon belül igényelhetők a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok”. Az államigazgatási és közigazgatási minisztérium ezzel kapcsolatosan – Pásztor István állítása szerint – körlevelet küldött azon önkormányzatoknak, amelyekben valamelyik kisebbségi nyelv hivatalos használatban van – közölte a rezsimhű, de a többi média is.

– Elhárultak azok a technikai akadályok, vagy technikai-jogi akadályok, amik az elmúlt hónapokban ezt a lehetőséget nem tették realitássá – mutatott rá a VMSZ elnöke.

Az ifjabbik Pásztor – most már a jogtudományok doktora – azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy „a nemzeti hovatartozás az anyakönyvek részévé vált önkéntes alapon, tehát mindenki megvallhatja a nemzeti hovatartozását. Ez az adat az anyakönyvek részévé, így az anyakönyvi kivonatok részévé is válik, aminek köszönhetően a részarányos foglalkoztatás gyakorlati megvalósítása egyszerűbbé válik, hiszen világos lesz, hogy ki milyen nemzetiségűnek vallja magát, abban az esetben a magyarsághoz tartozás ilyen ügyben is előnynek számít”.

Nos, ezzel a kora reggeli sajtókonferenciával kapcsolatosan több észrevételem is van, de most csak néhányat említek:

Pásztor István a sajtókonferenciát – legalábbis az írásokban erre vonatkozó utalást nem találtam – nem mutatta fel és osztotta szét az újságírók között az államigazgatási és közigazgatási minisztérium általa említett „körlevelét”/„kötelező érvényű utasítását”. Ez nélkül pedig fabatkát sem ér a sajtókonferenciája és a nyilatkozata is.

Csodálkozok, hogy ennyi újságíró közül – ahányan a Pásztorok sajtótájékoztatójáról írtak – egynek sem jutott eszébe, hogy kérje ezt. Az elmúlt csaknem három hét alatt sem járt utána senki, hogy a körlevél valójában mit is tartalmaz, és hogy megérkezett-e az önkormányzatokba. Pedig fontos lenne a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése szempontjából. Az elhíresült „kötlevelet” kerestem ugyan az említett minisztérium honlapján, de talán mondanom sem kell, nem sikerült megtalálnom.

„Az anyakönyvekről szóló törvény módosításának eredményeképpen 2019. január 1-jétől megszűntek Szerbiában a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok”. A (látszólag) „hivatalos kétnyelvű űrlapot csak szerb nyelven, cirill betűkkel tölthetik ki, azaz a születési helyre, az állampolgárságra, a lakhelyre stb. vonatkozó adatokat magyar nyelven nem tüntethetik fel” – írta a Magyar Mozgalom a témával kapcsolatos közleményében.

Az ifjú doktor maga is elismerte a sajtókonferencián: „Az is tény, hogy az anyakönyvekről és a nyelvhasználatról szóló törvények rendelkezései nincsenek teljesen egészen összhangban egymással”. (Amikor a politikus azt mondják, hogy „nincsenek teljesen egészen összhangban egymással” ez azt jelenti, hogy egyáltalán nincsenek összhangban egymással). Akkor most az anyakönyvvezetők melyiket is alkalmazzák? Tetszés szerint választhatnak? Vagy az „utasítás” szerint járjanak el? Ez lenne a jogállam? Vagy inkább a jogi káosz?

Az igazság talán valahol ott kereshető, hogy amikor az anyakönyvekről szóló törvény módosítása a parlamenti eljárásban volt, az ifj. Pásztor a doktori tézisével vagy esetleg félmaraton futással volt elfoglalva, így a kisebbségi ügyekre már nem tudott odafigyelni/nem jutott ideje. Mivel a magyar közösség felzúdult, valahogy helyre kellene hozni ezt a dolgot. De lehet-e ezt „körlevéllel” elintézni?

Az id. Pásztor (aki képzettsége szerint ugyancsak jogász) ebben se nem teljesen határozott, mivel a kétnyelvű anyakönyvek kiadása kapcsán „technikai akadályokról”, illetve „technikai-jogi akadályokról” beszélt. Ezeket az akadályokat viszont a törvény meghozatala előtt a képviselő fiának ismerni kellett volna.

Az igazság viszont az, hogy a Szerbiában folyamatban lévő központosítás (ez esetben az anyakönyvek egy hálózatba való kötése) és a cirill betűs írásmód erőszakolása „nem tette lehetővé a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadását”. Ebből is látszik, hogy a nemzeti kisebbségi jogok további nyirbálása történt/történik. Ez viszont már nem nevezhető csupán „technikai akadálynak”, ahogyan a haladó vémeszes politikusok próbálják ezt beállítani, hanem politikai kérdésnek!

Akárhogy is van, Pásztor & fia sajtóértekezlete után a sajtóban nem akadtam egyetlen írásra sem arról, hogy akkor most megkezdték volna kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadását, esetleg be is/fel is mutatták volna ezeket, hiszen arról volt szó, hogy arra „napokon belül” sor kerül. Sajnos, úgy látszik, hogy most már olyan újságírónk se nincsen, aki a politikusi nyilatkozatoknak utána járjon. Nincs már vérbeli újságírónk sem? Mindannyian egy akolba kerültek volna?

– Az említett ügy kapcsán újfent bebizonyosodott, miért fontos kormánykoalícióból politizálni” – próbálkozott a magyarázattal az ifjú Pásztor az újságírók előtt. Azt viszont már nem mondta, hogy miért nem a törvény megszavazása előtt „politizált”. Egyébként is elfogadhatatlan, hogy a nemzeti kisebbségi jogok és a törvények alkalmazása politikai alku tárgyát képezzék!

Dr. Pásztor nyilatkozatával kapcsolatban még csak annyi észrevételem lenne – ha valamilyen hatalmam lenne –, megtiltanám, hogy a részarányos foglalkozással kapcsolatban mindaddig nyilatkozzon, amíg fel nem tudja mutatni/amíg dokumentálni nem tudja, hogy a tartományi közigazgatásban javult a magyarok részanyára.

A feltételes módban elhangzott nyilatkozataival ugyanis, hogy ennek „a gyakorlati megvalósítása egyszerűbbé válik”, meg hogy „a magyarsághoz tartozás ilyen ügyben is előnynek számít”, a már tele van a padlás, miközben a magyarok részaránya a közigazgatásban folyamatosan csökken.

Az egész ügyben talán a leaggasztóbb mégis az, hogy a nemzeti kisebbségi jogok terén is egyre nagyobb a jogbizonytalanság. Módosították az anyakönyvekről szóló törvényt, amiről aztán kitudódott, hogy „nincs teljesen összhangban a nyelvhasználati törvénnyel”. Ezt aztán – bizonyára politikai alku alapján – miniszteri „körlevéllel”/„kötelező érvényű utasítással” próbálják javítani. A Pásztorok pedig ezt a saját sikerüknek igyekeztek bemutatni a haladó VMSZ május 4-ei tisztújító értekezlete előtt, amelyen Pásztor Istvánt újraválasztották, aki viszont Bálint fiát alelnöknek léptette elő. A sajtókonferencia is ezt a célt szolgálta.