2019. július 20. szombat
Ma Illés, Margaréta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Egyszólamúság

Egy emlékéremről a Nemzetközi sajtószabadság napján

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Nem is lehet szabad a magyar nyelvű sajtó a Vajdaságban, amikor a VMSZ politikájának, az egyszólamúságnak a szolgálatában áll, vagyis annak a kiszolgálója. Pásztor Istvánnak múlhatatlan érdemei vannak abban is, hogy a sajtószabadság – Végel László szavaival – „felköltözött az internetre”. Az emlékérem, amit Pásztor kapott, erre is emlékeztet! Bozóki Antal:

Emlékérmet kapott április 23-án Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke a szabadkai Pannon RTV vezetőségétől, „amiért támogatta a médiaház felépítését”.

Könnyebb egy médiaházat megépíteni, főleg akkor, ha más – ez esetben Magyarország – adja a pénzt, mint fenntartani, működtetni és tartalommal is megtölteni. A ház is hiábavalóvá válik, ha nem lesz, aki lakja…

Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója, a Magyar Nemzeti Tanács február 22-ei ülésén elmondta: „Kiépült a médiaház az idén befejezik a nagyobb stúdiót is, s ennek köszönhetően bővíthetik a műsorválasztékot. A digitalizációnak köszönhetően egész Szerbiára ki tudják terjeszteni a műsorsugárzást, s a dél magyarországi nézők is követhetik műsoraikat. Jelenleg körülbelül 150 munkatársuk van, s indokolt ez a magas létszám, mivel két rádiót, egy tévét, egy honlapot is működtetnek, de a magyar közmédiát is tudósítják”.

Az ülésen az is elhangzott, hogy a Pannon RTV-nek Magyarországról 119 millió dinárnyi anyaországi támogatás érkezett. A médiaház további 14 millió dináros hitelt vett fel, „így szeptemberben 15 százalékkal megemelhették a béreket”.

Ebből csupán arra lehet következtetni, hogy a Pannon (másutt Magyar) Médiaház „kiépítését” (akármi mit is jelentsen ez) teljes egészében – és bizonyára térítésmentes – az anyaország állta. A fizetések emelésére pedig kölcsönt vettek fel. Bodzsoni azt viszont már nem mondta el, hogy miből fizetik ezt vissza? Bizonyára újabb magyarországi támogatásból. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy a Pannon RTV nyereséges lesz, amiből ezt megtehetné. A 150 munkatársat alkalmazó médiaház működtetése havonta hatalmas összegbe kerülhet. (A Vajdasági Rádió és Televízió magyar szerkesztősége jelenleg 25 munkatárssal dolgozik.)[4] Kérdés azonban, hogy a magyar adófizetők meddig tudják ezt pénzelni?  

Szabadkán, igaz anyaországi pénzekből, kétségkívül egy erős magyar sajtóközpont alakult ki, amelyhez a Pannon RTV, a Pannon Rádió, a Szabadkai Magyar Rádió és a Hét Nap hetilap is tartozik. tegyük hozzá: a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), pontosabban Pásztor István patronátusa alatt. Ez mellet, a Magyar Szó, az egyetlen délvidéki magyar napilap is a haladó VMSZ befolyása alatt van. Kialakult így az egypárti (véemeszes) vajdasági médiabirodalom.

– Az ország, amelyben élünk, híján van a sajtószabadságnak. A politikai hatalom mindent elkövet, hogy a kritikus hangokat elfojtsa. Az államilag támogatott médiában dívik a propaganda, egy olyan valóságot igyekeznek láttatni, amely szöges ellentétben áll az emberek mindennapi tapasztalatával – áll az Autonómia portálon megjelent közleményében.[5] Nincs ez másként a pártirányítású médiában sem.

Nem csoda, hogy a befolyásolt délvidéki magyar sajtóból is hiányoznak a véleménycikkek, a tényfeltáró, az oknyomozó írások, a tárgyilagos elemzések, kommentárok és riportok a közösségünk lényeges kérdéseiről. Ez pedig csak rontja az itteni magyarok helyzetét, árt a nemzeti kisebbségi jogokért folytatott küzdelemnek.  

Kivételt talán csak a Családi Kör hetilap, az „egyedüli független vajdasági magyar újság” (amelyik azonban ritkán foglalkozik a vajdasági magyarságot érintő aktuális témákkal), és két internetes portál, a DélHír és a Szabad Magyar Szó, valamint ez utóbbinak a rádiója képeznek. (A Vajdaság Ma hírportál – a főszerkesztő fogalmazása szerint – „a politikai harcban nem vesz részt”.) Na és, persze, ide tartozik a közszolgálati Vajdasági RTV, amely viszont nem mentes a hatalmi struktúrák és pártok hatásától, nyomásgyakorlásától sem. 

A vajdasági magyar médiaház „kiépülésének” és fejlődésének örülni lehetne, ha – Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szavaival – az „önálló médiák” háza lenne.

– Az erős magyar közösséghez nem csak az oktatási, kulturális és politikai intézményrendszer tartozik hozzá, hanem az erős, önálló média is – hangsúlyozta Potápi április 29-én, a drávaszögi Bellyén a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) médiaházának ünnepélyes átadásán. Vagy ez nem mindegyik határon túli magyar közösségre érvényes?

Melyik média nálunk az „önálló”? A mindenféle hatalmi befolyástól mentes, a pártoktól független és a szakma szabályai alapján működő sajtó nélkül pedig nincsen se demokrácia, se sajtószabadság. Ez utóbbit  Bada István, a vajdasági magyar újságírás, könyvkiadás és terjesztés legendája így fogalmazta meg: „A sajtószabadság nem jelent szabadosságot, hanem elfogulatlan, tárgyilagos tényközlést, a teljes igazság visszatükrözését az írásokban.” Mikor lesz a Vajdaságban egy díj, emlékérem, amelyik az ilyen újságírói hozzáállást jutalmazná?

Nem is lehet szabad a magyar nyelvű sajtó a Vajdaságban, amikor a VMSZ politikájának, az egyszólamúságnak a szolgálatában áll, vagyis annak a kiszolgálója. Pásztor Istvánnak múlhatatlan érdemei vannak abban is, hogy a sajtószabadság – Végel László szavaival – „felköltözött az internetre”. Az emlékérem, amit Pásztor kapott, erre is emlékeztet!

Ternovácz István (VMSZ/MÖ) a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának (MNT VB) tájékoztatással megbízott tagja is ennek a pártnak kötelezte el magát. Nem kell csodálkozni tehát a nyilatkozatán, miszerint „nem hisz a sajtószabadságban”. Megkérdőjelezve ezzel a számos újságírói kitüntetést is, amiben részesült.

Vajdaságban, Pásztor és Ternovácz hozzáállásával, nem lesz se „erős magyar közösség”, se „önálló média”.

 

2019. május 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A szabadkai Houdini

Szemmel látható, hogy Bogdan Laban a szabadkai hatalmi elit (és a szélesebb értelemben vett hatalomgyakorlók) számára >

Tovább

Temetőt győztek

A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >

Tovább

Vége

A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >

Tovább

Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat

Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >

Tovább

SZÓSZEDET

Itt, a szövegeket szövők és lélegzők tengerszemében olyan távolinak tűnnek a kultúra ítészei és szabászai, a >

Tovább

Szavazni vagy bojkottálni?

A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >

Tovább

A hinta

Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >

Tovább

„Meddig jutottunk?”

A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >

Tovább

Srebrenica 24 éve

A srebrenicai a legnagyobb méretű tömegmészárlás, melyet kontinensünk a második világháború óta mindezidáig láthatott. Különösen zavarba >

Tovább

Marosvásárhely jobban teljesít

Kolozsváron egy kisebb székelyföldi város összlakosságát kitevő magyar egyetemista “van jelen” az év tíz hónapjában. Tetszik, >

Tovább

Nemzetközi segédlettel

A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és >

Tovább

Több vagy kevesebb?

A nyilatkozatok és az ígéretek azonban most már – négyévi pereskedés után – nem tűnnek elegendőnek. >

Tovább