2020. szeptember 21. hétfő
Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Szőnyeg alá söprik

Nemzeti kisebbségi jogsértések

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A vezetők azt gondolják, ha ezek az esetek nem kerülnek nyilvánosságra, ha elhallgatják, a szőnyeg alá söprik azokat, akkor nem is léteznek? Akkor jobbak a viszonyok? Nem struccpolitika, a nemzeti közösségi jogok semmibe vétele ez? Bozóki Antal:

Áprilisban is a magyarokat érintő több jogsérelem történt a Délvidéken/Vajdaságban.

Pancsova város képviselő-testületének április 5-i 31. ülésén döntés született a város  alapszabályának változásáról és módosításáról. A határozat a 3. szakaszt módosította, amely felsorolja az egyes településeken hivatalos használatban lévő nyelveket.

A szerb nyelv és a cirill betűs írás minden településen továbbra is hivatalos használatban van. Révújfaluban (szerbül Банатско Ново Село) hivatalos használatban van a román nyelv és írás is, Sándoregyházán (Иваново) a bolgár és a magyar nyelv és írás, Toроntálalmáson (Јабука) és Ferenchalmon (Качарево)  a macedón nyelv és írás is, Hertelendyfalván (Војловица) viszont a magyar nyelv és írás többé nincs hivatalos használatban.

A Hertelendyfalvi magyarok szerzett nyelvi jogának megszüntetésről csak a DélHír internetes portál által értesülhettünk, és csak április 21-én.

Ez nem csupán azt mutatja, hogy Szerbiában a szerzett nemzeti kisebbségi jogokat sem tartják tiszteletben, hanem azt is, hogy milyen a közszolgálati magyar sajtó.

Nincs tudomásom arról, hogy bármelyik magát magyarnak nevező szervezet közigazgatási pert indított, vagy alkotmányjogi felülvizsgálatot kért volna.

Sergej Trifunović, a Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) elnök az április 13-ai belgrádi tiltakozó gyűlésen azt is mondta, hogy „Szerbiából elűzik a fiatalokat, és a helyükre szíreket és magyarokat telepítenek”.

A Magyar Mozgalom (MM) április 14-én nyílt levelet intézett Trifunovićhoz, amelyben nyilvános „magyarázatra és nyilvános elnézéskérésre” szólította fel.

Trifunović másnap este egy Twitter-bejegyzésben, és a Nova S televízió Utisak nedelje [A hét benyomása] című műsorának vendégeként is bocsánatot kért a magyaroktól.[6] Az elhangzott szavait „nyelvbotlásnak minősítette”.

Pásztor és Vučić is elítélték Trifunovićot, a szerb elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől (az április 15-én, a szabadkai látogatása során) is elnézést kért, amiért „az ellenzék sértegeti az itteni magyarokat”.

Két nappal később, Saša Dujin, a Törökbecsei Idegenforgalmi Szervezet igazgatója, Aleksandar Vučić szerb elnöke látogatása során – Pásztor István, a VMSZ elnöke és Vučić jelenlétében – azt mondta, „ebben a községben úgy tartják, ahhoz, hogy jól megtanuljon magyarul, le kell feküdnie egy magyar nővel".

A  VMSZ-ből Kovács Elvirát a párt (fikusz) alelnökét nyilatkoztatták, amit olyan kommentárok is kísérték, miszerint „a VMSZ-es képviselőnő reagálása majdnem olyan megalázó, mint a haladó (CNC -párti – B. A.) fejes kijelentése”. Annak ellenére, hogy esetében bűnvádi feljelentésnek is lenne helye, mivel nemzetiségi csoport nyilvános gyalázásáról van szó (a BTK 174. szakasza).

Dujin – ismereteim szerint – mind a mai napig nem tartotta szükségesnek, hogy nyilvánosan bocsánatot kérjen a magyaroktól, és a szerb elnök reagálása is elmaradt. Talán azért, mivel „haladó káderről” van szó?

A verbászi katolikus és református vallású magyarok számára víz nélkül telt el húsvét másnapja, ugyanis egész Verbászon a sahtokban lévő szelepek cseréje miatt egész nap szünetelt a vízszolgáltatás – írta a DélHír portálnak az egyik elkeseredett helybeli olvasó.

Ez az eset is a közszolgálati vállalatoknak a nemzeti kisebbségek vallási ünnepei iránti teljes érzéketlenségére utal. Ezt nem lehetne a magyarok zaklatási, jogsérelmeinek esetei közé sorolni? Nem lehetett volna a „szelepek cseréjét” egy-két nappal későbbre halasztani? Az is emlékezetes, hogy tavaly karácsony estéjén „több délvidéki település áram nélkül maradt”.

Január 27-én viszont magyar diákokkal, tanárokkal ünnepeltették a pravoszláv „Szent Száva” ünnepét.

Április 23-ára virradóra horogkeresztekkel firkálták össze Magyarország belgrádi nagykövetségének épületét. Az önkényuralmi jelek mellett a „fasiszták” és a „Tűnés a szögesdrót mögé” feliratok voltak olvashatók.

A következő nap a szerb hatóságok egy 54 éves nőt állítottak elő, aki a gyanú szerint a sértő falfirkákat rajzolta. Azt is közölték, hogy „az első alapfokú ügyészség bűnvádi feljelentést tesz más tulajdonának megsemmisítése és megrongálása miatt”. Arról viszont már érkezett hír, hogy a feljelentés megtörtént-e vagy sem. Amikor sírrongálásokat vagy gyalázásokat követtek el, még a feljelentés is elmaradt, vagy a nyilvánosságot nem értesítették az következményeiről. Nincs információ például arról, történt-e bármi is amikor Nagybecskereken „az I. világháborúban elesett katonák végső nyughelyét átruházták a temetkezési közvállalatra, amely ezt felszámolta és eladta a sírhelyeket”, amiről csak március 6-én szerezhettünk tudomást az internetes portálokon. „A mai napig azonban semmi sem történt az ügy kapcsán”. Arról sem hallottam, hogy magyarországi szervezetek tiltakoztak volna a temető ilyen sorsa ellen.

Az is feltűnő, hogy a magyar szervezetek közül – ismereteim szerint – (ismét) csak a Magyar Mozgalom ítélte el ezt a „vandál cselekedet”. Arról sem olvastam, hogy Magyar Nemzeti Tanács (MNT) ezek közül az esetek közül bármelyikben is hallatta volna a hangját. Hajnal Jenő elnöktől pedig – az eddigi ténykedése alapján – ez túl nagy elvárás lett volna.

Az említett esetek is azt mutatják, hogy Szerbiában még az értelmiségiek között sem tudják (pld. Trifunović), hogy a magyarok a Délvidéken/Vajdaságban őshonos kisebbséget alkotnak. Baj van a másság, a más nemzetiség, a más vallás ismeretével és tiszteletben tartásával, a nemzeti kisebbségi jogok alkalmazásával.  

A korábbi években a hivatalos szervek (a Tartományi Biztonsági Tanács, a Tartományi Ombudsman, a rendőrség, az ügyészség) nyilvánosságra hozták a nemzeti kisebbségi jogsérelmeket, a nemzeti alapú incidenseket és tájékoztattak az eljárásokról is. (Habár – számos okból kifolyólag – ez sem volt mindig teljes.)  

Az utóbbi időben azonban ezekről szinte nem is lehet hallani. Illetve csak akkor, ha azokat már nem lehet takargatni. Talán azért is, mivel Magyarország és Szerbia kormánya között – a politikai vezetők elmondása szerint – „soha nem volt még olyan jó a kapcsolat, mint az utóbbi években”.

A vezetők azt gondolják, ha ezek az esetek nem kerülnek nyilvánosságra, ha elhallgatják, a szőnyeg alá söprik azokat, akkor nem is léteznek? Akkor jobbak a viszonyok? Nem struccpolitika, a nemzeti közösségi jogok semmibe vétele ez?

A két ország kapcsolatait is éppen azzal lehetne fejleszteni/javítani, a nemzeti viszonyokat erősíteni, ha következetesen tiszteletben tartanák a nemzeti közösségi jogokat, a jogsértőkre alkalmaznák a jogszabályokat!

 

2019. május 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább

A Nyugat és Takaró Mihály

Tehát ha azt halljuk: „zsidó, zsidó”, úgy értsük: „amit az elégedetlen magyar gondol” („Protestáló hit s >

Tovább