2025. június 15. vasárnap
Ma Jolán, Vid, Viola névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Adminisztratív autonómia”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Az egykoron baloldali, időközben fideszessé vált biztos ezzel a meghatározással bővítette a nemzeti kisebbségi autonómia fogalmát, amit eddig területi és személyi (perszonális) autonómiának/önkormányzatnak ismertek/neveztek. Ez mindenképpen a délvidéki magyar közösség autonómia törekvésének a leépítését, degradálást jelenti. A szerb hatalom – amelyben a Vajdasági Magyar Szövetség is részes – a nemzeti tanácsok politikamentesítésére irányuló törekvésével összhangban! Bozóki Antal:

Április 5.

Figyelmeztetés Szerbiának

A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának (ECRML) alkalmazásáról, valamint a szerb hatóságoknak korábban tett ajánlások végrehajtását összegző jelentést vitatta meg a strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága (ET MB).

A testület arra szólította fel Szerbiát, hogy segítse és erősítse az ország kisebbségeinek anyanyelvi oktatását. A jelentés szerint aggodalomra ad okot ugyanis a kisebbségi nyelvű osztályok létrehozásának viszonylag magas létszámhoz kötött küszöbértéke (ami ellehetetleníti az anyanyelvű oktatást – B.A.)

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága további Szerbia iránti javaslatait/elvárásait öt pontban fogalmazta meg:

tegye lehetővé a roma és ukrán nyelv megfelelő használatát az iskolai felkészítő oktatásban, az általános és középiskolai képzésben, valamint terjessze ki azt a német, cseh és más nyelvekre is,

tegyen lépéseket a közszolgálati és magán rádiós, valamint televíziós szolgáltatók kisebbségi nyelveken történő műsorsugárzásának megkönnyítésére,

erősítse az összes regionális vagy kisebbségi nyelv használatát az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban,

erősítse a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak kapacitását a nemzeti kisebbségi nyelvek hatékony népszerűsítésének/használatának elősegítése érdekében a közéletben, és

segítse elő a kisebbségek nyelve és kultúrája iránti toleranciát a szerb társadalomban.

Az ET MB jelentése – diplomáciai nyelven fogalmazva – nem túlságosan hízelgő arról, hogyan valósítja meg Szerbia a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájából eredő kötelezettségeket. Egyúttal figyelmeztetés is az országnak, mit kell tennie az észlelt hiányosságok elhárítására. (Szerbia (és Montenegró) számára az ECRML 2006. június 1-jén lépett hatályba.)

Kovács Elvira, a VMSZ alelnöke, nem csak hogy az ET szerbiai küldöttségének tagja, de az esélyegyenlőségi és a megkülönböztetés-mentességi bizottság elnöke is (az ezzel járó bizonyára nem kevés fizetéssel és privilégiumokkal). Kovács tevékenységéről azonban az európai (nyelvi) chartának a gyakorlatba ültetéséről (vagy implementálásáról) is úgyszólván semmi érdemlegeset nem hallottam/olvastam. A figyelmeztetés, tehát neki is szól.

Úgyszintén nincsen tudomásom arról, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a testület Nyelvhasználati Bizottsága bármikor is tárgyalt volna Szerbiának a nyelvi chartából származó kötelezettséginek érvényesítéséről a gyakorlatban. Érthetetlen ez, hiszen olyan nemzetközi jogi eszközről van szó, amely elősegíti/elősegítené a magyar nyelv hivatalos használatát az élet minden területén. 

Az ET állásfoglalása a nemzeti tanácsokat most külön is megnevezte.  Miért nem készít az MNT felmérést a charta alkalmazásáról? Nem tartja szükségesnek, vagy nincsenek szakemberei?

Április 6.

„Adminisztratív autonómia”

„Adminisztratív autonómiának” nevezte Bácsfeketehegyen Szili Katalin, az autonómia ügyek miniszterelnöki biztosa a délvidéki/Vajdasági magyar közösség önkormányzatát.

–  Az autonómiatörekvések szempontjából zászlóshajónak tekinthető a Vajdaság – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Bácsfeketehegyen, ahol egy közéleti kérdésekkel foglalkozó konferencián vett részt.

Az előadást követően Szili Katalin a szabadkai Pannon RTV-nek beszélt a Kárpát-medencei autonómiatörekvések jelenlegi helyzetéről is. Kiemelte, hogy Szerbiában minden kisebbségnek megvan a maga nemzeti tanácsa, amely biztosítja a kulturális autonómia területén megszerzett jogokat.

Szili szerint a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) jól működően biztosítja azt, ami a szerbiai magyarságnak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és nyelvhasználat szempontjából fontos, és mindezek anyagi hátterét is megteremti. Hozzátette, hogy az MNT olyan adminisztratív autonómiát valósított meg a magyarság számára, amelyet a magyar kormány 50 milliárd forintos gazdaságfejlesztési programmal támogat, és amely összességében jól működik és példaként felhozható.

Nagyon jól jelzi, hogy mi mindent sikerült megvalósítania a parlamenti képviselettel is rendelkező Vajdasági Magyar Szövetségnek az, hogy az anyaországon kívüli területek gyakran fordulnak a VMSZ-hez tapasztalatokért – magyarázta Szili Katalin. Példaként pedig a részarányos foglalkoztatást nevezte meg, vagyis azt az elvet, hogy minden településen az ott élő magyarság részarányának megfelelően kell a közhivatalokban magyarokat alkalmazni.

Szili Katalin fogalmazása – bizonyára a tájékozatlansága, vagy félretájékozottsága miatt – több sebből is vérzik és pontatlan is.

Az egyetlen dolog, amit a biztos helyesen fogalmazott meg, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), pontosabban a vezetőségének tevékenysége (a haladó véemeszes tagság csak azt szavazza meg, amit Hajnal és társasága javasol) valóban „adminisztratív autonómiának” nevezhető, mivel többnyire csak a magyarországi és a szerbiai pénzek/támogatások elosztásában, a (leginkább) pártlapú kinevezések támogatásban és a különböző közigazgatási ügyek intézésében nyilvánul meg.

Az egykoron baloldali, időközben fideszessé vált biztos ezzel a meghatározással bővítette a nemzeti kisebbségi autonómia fogalmát, amit eddig területi és személyi (perszonális) autonómiának/önkormányzatnak ismertek/neveztek. Ez mindenképpen a délvidéki magyar közösség autonómia törekvésének a leépítését, degradálást jelenti. A szerb hatalom – amelyben a Vajdasági Magyar Szövetség is részes – a nemzeti tanácsok politikamentesítésére irányuló törekvésével összhangban!

A biztos előadásában téves állítás, miszerint az MNT a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és nyelvhasználat „anyagi hátterét is megteremti”. Az MNT éppen semminek az „anyagi hátterét” nem teremi meg, mivel maga is költségvetési pénzekből működik. Emellett, a gazdaságfejlesztési források elosztására se nincs hatása, mivel ezeket a Prosperitati Alapítványra bízták.

Szili információja a részarányos foglalkoztatásról is bizonyára vémeszes forrásból ered, mivel  a  magyarok részvétele a közigazgatásban tovább rosszabbodott.

Hogyan is állunk akkor most a délvidéki/vajdasági magyar autonómiatörekvésekkel? A „zászlóshajó” megfeneklett!

 

2019. április 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A vitustánc folytatódik

Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >

Tovább

PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK

A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >

Tovább

Hét hónappal később

Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >

Tovább

A vereség tudomásulvétele

Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >

Tovább

Politikusok a csendőrök sorfala mögött

Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >

Tovább

Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma

Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >

Tovább

A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek

Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi  ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >

Tovább

A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete

Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >

Tovább

Szerbia májusban

Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >

Tovább

A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye

Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >

Tovább

Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?

A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy >

Tovább

„A nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapvető feltétele annak, hogy Szerbia előre haladjon az európai úton”!

Nem lehet, tehát, azt mondani, hogy a szerb állam vezetősége – köztük Kovács Elvira, a parlament >

Tovább