2022. január 21. péntek
Ma Ágnes, Agnéta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Közpénzekből pártsajtó

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A délvidéki/vajdasági magyar közösség helyzete, őshonos kisebbségi jogai csak akkor érvényesül(het)nek, ha az itteni magyar nyelvű sajtó felszabadul a pártalapú „támogatásoktól”, a „közbenjáróktól” és a pártvezetőktől. Bozóki Antal:

Február 12.

„Lesújtó helyzetben a sajtószabadság”

Előbb az amerikai Freedom House civil szervezet hívta fel a figyelmet február elején, a Szabadság a világban 2019 című jelentésében, arra, hogy Szerbiában „a médiaszabadság is nagyon nehéz helyzetbe került”. Az Európa Tanács (ET) február 12-én közzétett jelentésében az áll, hogy „a II. világháború vége óta nem volt ilyen lesújtó helyzetben a sajtószabadság Európában”. Ezzel kapcsolatban, „egy belgrádi értekezleten többen leszögezték, valamennyi balkáni államban a helyzet hasonló, vagy még rosszabb”.

Mindkét értékelést a Magyar Szó úgy közli, mintha azok Szerbiára, magára a lapra és az ott dolgozó újságírókra nem is vonatkozna/mintha róluk nem is szólna. Vagy nem maguknak az újságíróknak kellene rendet tenni a saját lapjukban?

David McAllister, ez Európai Parlament (EP) szerbiai jelentéstevője a Danas c. belgrádi napilapnak nyilatkozva elmondta: „Elolvastam a Freedom House jelentését. Az értékelések többségét megtalálják az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament jelentéseiben. Amikor a médiaszabadságról van szó, az Európai Parlament nagyon világosan fogalmaz: A sajtószabadság kulcsfontosságú indikátora egy állam felkészültségének az EU tagságra. […] A sajtó szabadsága a legnagyobb fontosságú minden demokrácia számára és még nagyon sok mindent kell tenni ezen a területen a Nyugat-Balkán mind a hat országában”. Beleértve Szerbiát is! Ebből arra lehet következtetni, hogy szabad sajtó nélkül nincs uniós tagság!

Február 14.

Közpénzekből pártsajtó

Csonka Áron, a Vajdasági Demokratikus Közösség (VMDK) elnöke, a Tartományi Képviselőház tagja, a médiának elmondta, hogy „végre lesznek szabályok arra vonatkozóan, hogyan pénzelik majd az egyes kisebbségi tájékoztatási eszközöket, amelyek működése így megoldódik”. Feltette azonban a kérdést, hogy „ezeknek a tájékoztatási eszközöknek a finanszírozásánál miért nem lehetett olyan mechanizmusokat bevezetni, amelyek nem engedélyezik, hogy az igazgatóbizottságban ott üljön egy pártnak az alelnöke, valamint a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke is. Ezzel a közösségünk egyetlen napilapját pártpropagandára használják közpénzekből.”

A Szabad Magyar Szó a képviselő nyilatkozatához hozzátette: „Csonka nem mondta ki a neveket, de a Magyar Szó esetében Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, valamint Erdődi Edvina (VMSZ), a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke is tagja az igazgatóbizottságnak (Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület), míg a Hét Nap esetében Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnökét delegálta a Magyar Nemzeti Tanács az igazgatóbizottságba.

Ehhez még csak azt kell hozzátenni, hogy mindkét lap igazgatójának és főszerkesztőjének a kinevezését a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) irányította MNT hagyja jóvá. A Magyar Szó Kft. igazgatója arról is ismert, hogy „korábban többször indult már a választásokon a VMSZ színeiben, így például 2014-ben a párt köztársasági képviselőjelöltjei között is szerepelt”)

Vajdaságban az idei 312 millió dináros keretből, összesen kilenc nemzeti kisebbségi kiadóház 22 lapja részesül dotációban a tartománytól. Ez az összeg 12 százalékkal nagyobb, mint 2018-ban. A Magyar Szó ebből az összegből „105 millió dinárt”, a Hét Nap pedig „csaknem 31 millió dinárt” kapott.

A tartományi kormány – a 2018. január 10-i ülésén – a költségvetési tartalékból „tízmillió dinárt hagyott jóvá a Szerbiában megjelenő egyetlen magyar napilap számára”. A „bürokratikusan homályos indoklás” szerint „a tervezett elégtelen eszközök megvalósításának, a működés pénzügyi támogatásának céljára – magyar nyelvű újságkiadásra”.   

A Magyar Szó 2018-ban további 94 millió, a Hét Nap 27 millió támogatást kapott.

„Pásztor István a VMSZ elnökének közbenjárására”, 2018-ban sor került a Magyar Szó székházának „25,8 millió dináros felújítására”.

Magyarország kormánya 2019. január 23-án „öt nagy vajdasági magyar beruházás további finanszírozásáról döntött”. Ezek között van a Magyar Szó Lapkiadó Vállalat „másfél éve indult jelentős beruházásának befejezéséhez 100 millió forint biztosítása” is.

Ha összeadjuk a támogatási összegeket, amelyekről tudunk, 2018-ban és 2019-ben a Magyar Szó (Kft., vagy lap egyre megy), ha jól számoltam, 334,8 millió dinárt, a Hét Nap pedig 58 milliót, vagyis összesen 392,8 millió dinárt kaptak!!

Rengeteg pénz! Mindezt a szerbiai és a magyarországi adófizetők zsebéből! És mit kapunk ezért? Hatalmi fekete-vörös-haladó véemeszeses propagandát!  

A Magyar Szó, tehát, a haladó szerb és a magyar Fideszes kormány, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács bizalmát/támogatását élvezi. De az olvasók bizalmát élvezi-e? Ez bizony az eladott példányszámban nyilvánul meg, amit rejtegetnek „mint kígyó a lábát”.

Pressburger Csaba, a Magyar Szó egykori főszerkesztője szerint, a lap példányszáma „katasztrofálisan csökkent”. – Nem lepődnék meg, ha a remitenda (eladatlan példányszám – B. A.) a Magyar Szó esetében meghaladná a harminc, vagy akár negyven százalékot – nyilatkozta Pressburger. 

A Magyar Szó Kft-nek nyomdája is van, ahol még jövedelmező bélyegnyomtatás is folyik. Hogyan lehetséges az, hogy a vállalat nem tud gazdaságosan működni és fejlődni? Nem az irányítással és a szerkesztéspolitikával van itt a probléma? 

A Hét Nap esetében „a nyomtatott példányszám heti átlaga 5004 darab, az eladott átlaga 2674 darab, az átlagos remitenda 2330 darab, az évi remitenda pedig átlagosan 46,56% volt”. A lap valójában a „támogatásból” tengődik, aminek az összege a „bevételek szerkezetében 80,88%”!

Miért nem lehet ezt a jobb napokat megélt hetilapot kivonni a VMSZ irányította MNT befolyása alól és privatizálni? Hogyan lehetséges, hogy a magántulajdonban lévő Családi Kör hetilap az 1990. december 24-i indulása óta szinte önerőből fenn tudott maradni?

 A vajdasági magyar nyelvű tájékoztatás szomorú helyzetének elemzéséhez tartozik, hogy a magyar kormány a Pannon Televíziót működtető Pannonia Alapítványnak 2018-ban 2,69 millió eurót adott (forintban). A Mária Rádiónkért Egyesületnek 37 ezer euró, a Vajdaság Ma hírportált működtető Honestasnak pedig 31 ezer euró érkezett a számlájára. Az utóbbi főszerkesztője úgy nyilatkozott, hogy „a Vajdaság Ma politikai harcban nem vesz részt”, miközben az írások többségében ugyancsak a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács hatását lehet felfedezni (pld. alákérdezős interjúk formájában is).

Huszonkétezer eurót kapott a Topolyai Tájékoztatási Központ, s ugyanennyit, vagyis hatmillió forintot utaltak a Jó Reggelt Vajdaság trollportál fenntartására és működtetésére a SENSUS Magyar Újságírók Egyesületének (amelyről alig hallott valaki – B. A.), amely a törökkanizsai Újhelyi Nándornak, a Vajdasági Magyart Szövetség elnökségi tagjának a neve alatt szerepel a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség jegyzékében.

 A mindenkori tartományi kormánynak kötelessége és az anyaország is hozzájárulhat a nemzeti kisebbségi sajtó működéséhez, fejlesztéséhez. Csonka Áron nyilatkozatából viszont kitűnik, nincsenek szabályok „arra vonatkozóan, hogy pénzelik az egyes kisebbségi tájékoztatási eszközöket”. Így lehetséges, hogy a Magyar Szó finanszírozása „a VMSZ elnökének közbenjárására” történik, akinek aztán az igazgató hálálkodik. A támogatásokat/„közbenjárásokat” pedig általában valamilyen igények/elvárások teljesítése követi.

Az, hogy a szerb haladó rezsim ilyen összegben támogatja a két magyar nyelvű lapot, amit a magyar kormány csak fokoz, azzal magyarázható, hogy megfelelnek a saját és a koalíciós partnerük, vagyis a VMSZ propaganda elvárásainak.

Mindez persze ellentétben van a közszolgálatisággal, a sajtószabadsággal és a demokrácia alapelveivel. Természetesen a magyar közösség azon alkotmányos jogával is, miszerint „mindenkit megillet a közérdekű kérdésekről való hiteles, átfogó és kellő időben történő tájékoztatásra való jog. A tömegtájékoztatási eszközök e jogot kötelesek tiszteletben tartani” (a szerb alkotmány 51/1 szakasz).   

Nem véletlen, hogy a Freedom House 2019. évi jelentése Szerbiát és Magyarországot is azok közé az országok közé sorolta, amelyekben „korlátozottá vált a demokrácia”.

A délvidéki/vajdasági magyar közösség helyzete, őshonos kisebbségi jogai csak akkor érvényesül(het)nek, ha az itteni magyar nyelvű sajtó felszabadul a pártalapú „támogatásoktól”, a „közbenjáróktól” és a pártvezetőktől. 

 

 

2019. február 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Szégyelltük, hogy ott vagyunk”

A horvátországi Vukovár-Szerém megye három apró falujának 1991 őszén, a délszláv háború idején átélt gyászos története >

Tovább

„Az oktatási helyzet súlyosbodott”!

A VMPE – ismereteim szerint – az egyedüli délvidéki/vajdasági civil szervezet, amely (2012 óta) évente, kitartóan >

Tovább

A délszláv legenda

Bár a hivatalos propaganda mindent megtesz, hogy Titot kitörölje a történelemből, vagy pedig véreskezű diktátorként mutassa >

Tovább

Kétszeres NEM az alkotmánymódosításra!

A népszavazás a szavazók minimális részvételével is érvényes lesz. Sikeres pedig, ha a részvevők többsége igennel >

Tovább

Hagyományos szex-szimbólum

Azok a 60-as évek, amikor az emberek egy kis erotikus élményért moziba mentek! És amikor európai >

Tovább

Az alattvaló látomása

Előzőleg látta Aleksandar Vučić államelnök szenvedélyes tekintetét, amellyel kifejezte, hogy mennyire kívánta ezt a győzelmet. Állítása >

Tovább

Két malomkerék között

Az ilyesféle markáns nemzetállam-építés szükségszerűen elidegeníti a kisebbségi polgárokat a szülőföldtől. Ezt fokozza, hogy a nemzetállami >

Tovább

Önreklámozás (2.)

Varjú Márta, főszerkesztő a Magyar Szó a fejléce alá tűzte, hogy a „vajdasági magyarság lapja”, ami >

Tovább

Önreklámozás

A fiatal „politikusnak” – akinek a hátrányos rehabilitálási és vagyon-visszaszármaztatási törvényt is köszönhetjük –  még mindig >

Tovább

Tájékoztató csak szerb nyelven, cirill írással!

A referendum a nemzeti kisebbségi nyelven való nem teljes tájékoztatás szempontból, szerintem, már most megbukott! A >

Tovább

„Nem bízzák farkasra a bárányt” – de ilyen Pásztorra sem!

Ki kell végre konkrétan mondani: A magyar közösség hanyatlásának/leépülésének egyik oka az utóbbi évtizedben a Vajdasági >

Tovább

2021: Téves politika, leépülő közösség

A 2021-es évben is folytatódott a délvidéki/vajdasági magyar közösség hanyatlása, közösségi és tagjai egyéni jogainak sorvasztása. >

Tovább