2019. december 14. szombat
Ma Szilárda, Szilárd, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Szerbia és Magyarország a „részben szabad” országok között

A Freedom House 2019. évi jelentése

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A 2019. évi jelentés Magyarországot Szerbiával együtt azok közé az országok közé sorolta, amelyekben „korlátozottá vált a demokrácia, miután Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és pártja, a Fidesz, lejártató kampányt kezdeményezett a demokratikus intézmények ellen". Milyen lehet egy részben szabad” országban a nemzeti kisebbségek helyzete? Bozóki Antal:

– Szerbia egyike azoknak az országoknak, amelyek az utóbbi egy évben a legtöbbet veszítettek a politikai és a polgári szabadságjogok terén – írja Freedom House[1] a Szabadság a világban 2019 című jelentésében. 

„A világ legjelentősebb politikai és polgári szabadságjogok felett őrködő” amerikai civil szervezet – 15 év után először – a szabad országok közül kiemelte és a „partly free” vagyis a részben/részlegesen szabad (más fordításban: félszabad), országok közé sorolta Szerbiát. A szervezet ebbe a kategóriába sorolta még Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Koszovót, Macedóniát, Magyarországot, Moldáviát, Montenegrót és Ukrajnát.

A jelentés a demokráciát és a szabadságjogokat a legnagyobb mértékben Oroszországban és Fehéroroszországban hiányolta, így ezeket a „nem szabad országoknak” ítélte meg. A többi európai ország a „szabad országok” között szerepel.

A Freedom House legutóbbi jelentése szerint Szerbia 2018-ban 6 pontot veszített a politikai és a polgári jogok terén, így 67 ponttal (a 100-ból) a részben szabad országok közé került. A megítélésben ugyanis romlott a helyzet a szabad választások terén, amit a demokratikus rendszer központi elemeként emel ki a szervezet, ugyanakkor a médiaszabadság is nagyon nehéz helyzetbe került. Az értékelés szerint ugyanis a hatalmi pártok, valamint  a hozzájuk közel (vagy a befolyásuk alatt – B. A.) álló média megpróbálja aláásni a független újságírók tekintélyét, zaklatást és hitelrontást alkalmazva, mindezt Aleksandar Vučić államfő támogatásával, akinek az ilyen jellegű fellépése ellenkezik az alkotmánnyal.

A szervezet külön foglalkozik a Balkánnal és kiemeli, hogy Aleksandar Vučić és Milo Đukanović Montenegró államfője a maga köré alakított állami hatalom megerősítésén munkálkodik, ellentmondva ezzel a jó államvezetés elveinek és túllépve a saját hatáskörükön.

Az N1 tv közlése szerint a Freedom Houseban azt mondják, hogy „a belgrádi rezsim még nem autokratikus, de világosan nem demokratikus törekvést mutat”.

– Szerbiának továbbra is vannak intézményei és lehetőséget kell adni nekik, hogy reagáljanak.  Ezt megelőzően, meg kell védeni azokat a rombolástól. A fenyegetések jelen vannak és a Freedom Housenak ezt a figyelmeztetését, amit a jelentésben megállapítottunk, komolyan kell felfogni – monda Mark Berent, a szervezet eurázsiai részlegének igazgatója.

A 2019. évi jelentés Magyarországot Szerbiával együtt azok közé az országok közé sorolta, amelyekben „korlátozottá vált a demokrácia, miután Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és pártja, a Fidesz, lejártató kampányt kezdeményezett a demokratikus intézmények ellen".

Milyen lehet egy részben szabad” országban a nemzeti kisebbségek helyzete?

 

2019. február 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább