2020. december 4. péntek
Ma Borbála, Barbara, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Elfogynak a magyarok a közszférából!

Pásztor Bálint és a „vágyálom”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Pásztor Bálintnak ebben a témában csak akkor szabadna újra jelentkeznie, amikor konkrét számadatokkal tudja igazolni, hogy javult a magyar foglalkoztatottak száma a közszférában! Bozóki Antal:

A nemzetiségi hovatartozásuk bejegyeztetésével az anyakönyvi kivonatba a magyarok akár előnyt is élvezhetnek majd a munkaerőpiacon – mondta Pásztor Bálint a Pannon TV Közügyek február 5-ei műsorában.

Könnyebben juthatnak munkához a képzettséggel rendelkező személyek, amennyiben visszavonják a létszámstopot Szerbiában – hangzott el a műsorban.

 „A magyarsághoz tartozás előnyt jelent, hiszen a törvénymódosításoknak köszönhetően az állami hivatalnokok esetében a tartományi és önkormányzati hivatalok esetében, vagy a közszolgálatok, vagy az állami ügynökségek esetében is, amennyiben egy pályázatra jelentkezik egy magyar és egy szerb, hogy leegyszerűsítsük és saját magunkra alkalmazzuk a példát, és azonos képesítéssel rendelkeznek, akkor a magát magyarnak vallót kell előnyben részesíteni és őt kell alkalmazni. Tehát ilyen szempontból az utóbbi években sikerült azt elérnünk, hogy a részarányos foglalkoztatás ne csak valamilyen vágyálom legyen, hanem beépüljön a szerbiai jogrendbe” – magyarázta az ifjabbik Pásztor a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) köztársasági parlamenti képviselője, a párt elnökségének tagja, újabban a jogtudományok doktora (is).

A részarányos foglalkoztatás – ami alatt a nemzeti kisebbségek tagjainak a lakosságban való részvételükkel arányos foglalkoztatását értjük az állami szervekben és a közszférában, illetve általában a dolgozók között – a tartományban soha sem valósult meg. Az utóbbi években pedig – amióta a haladó VMSZ a hatalomban részes – a foglalkoztatottak nemzeti aránya még tovább romlott.

A magyarok a tartományi szervekben most már mindössze 5,05 százalékban vannak jelen a lakosságban való (a 2011. évi népszámláláskori) 13 százalékkal szemben. 2015-ben ezekben a szervekben a magyar foglalkoztatottak száma még 6,14 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a „részarányos” foglalkoztatás” nem hogy nem valósul meg, hanem az arányok folyamatosan rosszabbodnak.

Az ifj. Pásztor az említett TV műsorban valójában megismételte/felmelegítette, amit „a tartományokban és önkormányzatokban foglalkoztatottakról szóló törvényről” 2016. március 1-jén folytatott általános parlamenti vita során mondott, aminek aztán semmilyen pozitív eredménye a magyarságra nézve nem lett.     

Varga László, a VMSZ volt köztársasági képviselője, aki – miután kizárták a VMSZ-ből, 2015. december 29-én kilépett a párt köztársasági parlamenti frakciójából –, erről a törvényről a következőket írta:

– A Kormány a mai napon egy olyan, működésképtelen jogi megoldást fogadtatott el a Vajdasági Magyar Szövetséggel, amelyet a magyar közvélemény számára újabb sikerként igyekeznek eladni, ugyanakkor a közszférabeli részarányokra semmilyen kihatással nem lesz.

A gyakorlatban alkalmazhatatlan törvényi rendelkezés lényege, hogy egy kormányrendelet előírja majd, hogy – amikor munkaviszony létesítésre kerül sor a tartományi vagy helyi önkormányzati szervekben, és a pályázatra jelentkezik egy szerb nemzetiségű és egy kisebbséghez tartozó, azonos képesítéssel rendelkező jelölt – akkor a kisebbséghez tartozó jelentkezőt kell előnyben részesíteni és vele kell munkaviszonyt létesíteni.

Azért működésképtelen és alkalmazhatatlan ez a jogi mechanizmus, mert a nemzeti hovatartozásáról az Alkotmány értelmében senki nem köteles nyilatkozni. Ebből következik, hogy aki nem nyilatkozik a nemzeti hovatartozásáról, azt nem érheti semmilyen hátrány a közszférabeli munkaviszony létesítése során, aki pedig nyilatkozik a nemzeti hovatartozásáról, az nem élvezhet semmiféle előnyt. A gyakorlatban – amennyiben egy, a nemzeti hovatartozásáról nem nyilatkozó szerb nemzetiségű jelentkező helyett, a pályázati bizottság egy, a nemzeti hovatartozásáról nyilatkozó kisebbségi pályázót részesít majd előnyben – a munkaviszony létesítéséről szóló döntés egészen biztosan meg fog bukni a bíróságon.

Vargának ehhez a megfogalmazásához ezt lehetne még hozzáfűzni: A jelenlegi (radikálisokból lett haladókból, szocialistákból és véemeszesekből álló) hatalmi koalíció – a politikai beállítottság folytán – nem olyan politikát folytat, amelyik a nemzeti kisebbségieket „akár előnyben” is részesíti. Ez a napi politikában is megnyilvánul(t).

Pásztor Bálintnak ebben a témában csak akkor szabadna újra jelentkeznie, amikor konkrét számadatokkal tudja igazolni, hogy javult a magyar foglalkoztatottak száma a közszférában!  

A nemzetiségi hovatartozás bejegyeztetése az anyakönyvbe is csak lehetőség, amivel a szülők vagy élnek, vagy nem.  Attól függően, hogy milyen – általában negatív – történelmi tapasztalatuk van a nemzeti hovatartozás nyilvántartásával kapcsolatban. Ha be is jegyeztetik a gyermek nemzetiségét, ahhoz, hogy – Pásztor Bálint szerint – „a munkaerőpiacra” kerüljön, csaknem két évtizedre lesz szükség. Hányszor fognak addig még változni a jogszabályok és (reméljük) a képviselők? Addig pedig – VMSZ politikusai miatt – elfogynak a magyarok a közszférából. Ha ezt továbbra is (el)tűrjük!

/A politikusnak nevezett Pásztor Bálint 1979. január 3-án született Szabadkán. Egyetemi oklevelet 2002 februárjában a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karán szerzett. 2011 októberében ugyanezen a karon mesterfokozatot szerzett, alkotmányjog tudományos szakterületen. 2018. szeptember 29-én, a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karán, megvédte A parlament törvényhozási funkciójának korlátai a modern államban című értekezését, amivel elnyerte a jogtudományok doktora tudományos fokozatot.

Az ifjú Pásztornak – aki 2002 és 2009 között a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának elnöke, 2007-től pedig köztársasági parlamenti képviselő – csaknem tíz évre volt szüksége, hogy mesterfokozatot szerezzen, további csaknem hét, összesen pedig 16 év után szerezte meg a doktori címet – a képviselői fizetés mellett. Mondhatni nem kapkodta el, de viszont biztosította magát arra az esetre, ha kibukik a politikából.

Érdekes lenne tudni, hogy a doktori tézise mennyiben segítette a jogtudomány fejlődését, és hogy milyen tudományos munkákat publikált eddig./

 

 

2019. február 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Gonosz demokrata álarcot vett fel

A kilencvenes években a zúgolódókat elkergették a munkahelyükről, manapság a konformizmus könnyebben vállalható. A soft-autokrácia, a >

Tovább

Baljós gyermekbetegség

Napjainkban a baloldal elvesztette régi befolyását, sok országban egészen marginális, ám továbbra is észlelhető, hogy a >

Tovább

November 25. – a gyász napja!

A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De >

Tovább

Isten veled, FüVÉSZ!

Az intelligenciát mérni lehet. A megszerzett tudást viszont nem lehet elvenni az embertől. A képzettségnek pontos >

Tovább

Mesterlövészek

Az 1991-ben kirobbant délszláv testvérháborúkban elkövetett szörnyű rombolás gyászos szimbólumaként maradt meg emlékezetünkben két város neve: >

Tovább

„Sokat elvittek, de sokan jönnek”

Így aztán nem lehet megállapítani, hogy közülük bárki is megkérdezte volna a dupla elnök urat, milyen >

Tovább

Lengyel-magyar párbeszéd

Magyar és lengyel berontanak egy korcsmába, s egy óra múlva magyar és lengyel deli táncra lendül.” >

Tovább

Demokrácia vagy posztfasizmus?

Tudom, sokféle válasz lehetséges: bűnös és kevésbé bűnös, de meggyőződésem szerint a legnagyobb bűn úgy élni, >

Tovább

Nyírő Józsefet olvasva

Kiváló részleteket olvastam, egy megrendült és megtört ember életéről, aki nincs tisztában a saját bűneivel. De >

Tovább

„Tizennyolc hónapig voltam katonaruhában”

Csonoplya vegyes lakosú falu. A háború kitörése előtt nem nagyon foglalkoztunk azzal, hogy ki milyen nemzetiségűnek >

Tovább

„Ich habe alles geprüft und erwogen”

Nem tudom eldönteni, nem is szeretném, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai rádiós interjúját a sötét >

Tovább

„Úgy halok meg, hogy nem is láthatom a fiamat…”

Eddig mindig hazaengedték, amikor kértem, pár napra, ha valamilyen ünnep közeledett, vagy ha nagyon szerettem volna >

Tovább