2019. február 19. kedd
Ma Zsuzsanna, Eliza, Konrád névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Elfogynak a magyarok a közszférából!

Pásztor Bálint és a „vágyálom”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Pásztor Bálintnak ebben a témában csak akkor szabadna újra jelentkeznie, amikor konkrét számadatokkal tudja igazolni, hogy javult a magyar foglalkoztatottak száma a közszférában! Bozóki Antal:

A nemzetiségi hovatartozásuk bejegyeztetésével az anyakönyvi kivonatba a magyarok akár előnyt is élvezhetnek majd a munkaerőpiacon – mondta Pásztor Bálint a Pannon TV Közügyek február 5-ei műsorában.

Könnyebben juthatnak munkához a képzettséggel rendelkező személyek, amennyiben visszavonják a létszámstopot Szerbiában – hangzott el a műsorban.

 „A magyarsághoz tartozás előnyt jelent, hiszen a törvénymódosításoknak köszönhetően az állami hivatalnokok esetében a tartományi és önkormányzati hivatalok esetében, vagy a közszolgálatok, vagy az állami ügynökségek esetében is, amennyiben egy pályázatra jelentkezik egy magyar és egy szerb, hogy leegyszerűsítsük és saját magunkra alkalmazzuk a példát, és azonos képesítéssel rendelkeznek, akkor a magát magyarnak vallót kell előnyben részesíteni és őt kell alkalmazni. Tehát ilyen szempontból az utóbbi években sikerült azt elérnünk, hogy a részarányos foglalkoztatás ne csak valamilyen vágyálom legyen, hanem beépüljön a szerbiai jogrendbe” – magyarázta az ifjabbik Pásztor a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) köztársasági parlamenti képviselője, a párt elnökségének tagja, újabban a jogtudományok doktora (is).

A részarányos foglalkoztatás – ami alatt a nemzeti kisebbségek tagjainak a lakosságban való részvételükkel arányos foglalkoztatását értjük az állami szervekben és a közszférában, illetve általában a dolgozók között – a tartományban soha sem valósult meg. Az utóbbi években pedig – amióta a haladó VMSZ a hatalomban részes – a foglalkoztatottak nemzeti aránya még tovább romlott.

A magyarok a tartományi szervekben most már mindössze 5,05 százalékban vannak jelen a lakosságban való (a 2011. évi népszámláláskori) 13 százalékkal szemben. 2015-ben ezekben a szervekben a magyar foglalkoztatottak száma még 6,14 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a „részarányos” foglalkoztatás” nem hogy nem valósul meg, hanem az arányok folyamatosan rosszabbodnak.

Az ifj. Pásztor az említett TV műsorban valójában megismételte/felmelegítette, amit „a tartományokban és önkormányzatokban foglalkoztatottakról szóló törvényről” 2016. március 1-jén folytatott általános parlamenti vita során mondott, aminek aztán semmilyen pozitív eredménye a magyarságra nézve nem lett.     

Varga László, a VMSZ volt köztársasági képviselője, aki – miután kizárták a VMSZ-ből, 2015. december 29-én kilépett a párt köztársasági parlamenti frakciójából –, erről a törvényről a következőket írta:

– A Kormány a mai napon egy olyan, működésképtelen jogi megoldást fogadtatott el a Vajdasági Magyar Szövetséggel, amelyet a magyar közvélemény számára újabb sikerként igyekeznek eladni, ugyanakkor a közszférabeli részarányokra semmilyen kihatással nem lesz.

A gyakorlatban alkalmazhatatlan törvényi rendelkezés lényege, hogy egy kormányrendelet előírja majd, hogy – amikor munkaviszony létesítésre kerül sor a tartományi vagy helyi önkormányzati szervekben, és a pályázatra jelentkezik egy szerb nemzetiségű és egy kisebbséghez tartozó, azonos képesítéssel rendelkező jelölt – akkor a kisebbséghez tartozó jelentkezőt kell előnyben részesíteni és vele kell munkaviszonyt létesíteni.

Azért működésképtelen és alkalmazhatatlan ez a jogi mechanizmus, mert a nemzeti hovatartozásáról az Alkotmány értelmében senki nem köteles nyilatkozni. Ebből következik, hogy aki nem nyilatkozik a nemzeti hovatartozásáról, azt nem érheti semmilyen hátrány a közszférabeli munkaviszony létesítése során, aki pedig nyilatkozik a nemzeti hovatartozásáról, az nem élvezhet semmiféle előnyt. A gyakorlatban – amennyiben egy, a nemzeti hovatartozásáról nem nyilatkozó szerb nemzetiségű jelentkező helyett, a pályázati bizottság egy, a nemzeti hovatartozásáról nyilatkozó kisebbségi pályázót részesít majd előnyben – a munkaviszony létesítéséről szóló döntés egészen biztosan meg fog bukni a bíróságon.

Vargának ehhez a megfogalmazásához ezt lehetne még hozzáfűzni: A jelenlegi (radikálisokból lett haladókból, szocialistákból és véemeszesekből álló) hatalmi koalíció – a politikai beállítottság folytán – nem olyan politikát folytat, amelyik a nemzeti kisebbségieket „akár előnyben” is részesíti. Ez a napi politikában is megnyilvánul(t).

Pásztor Bálintnak ebben a témában csak akkor szabadna újra jelentkeznie, amikor konkrét számadatokkal tudja igazolni, hogy javult a magyar foglalkoztatottak száma a közszférában!  

A nemzetiségi hovatartozás bejegyeztetése az anyakönyvbe is csak lehetőség, amivel a szülők vagy élnek, vagy nem.  Attól függően, hogy milyen – általában negatív – történelmi tapasztalatuk van a nemzeti hovatartozás nyilvántartásával kapcsolatban. Ha be is jegyeztetik a gyermek nemzetiségét, ahhoz, hogy – Pásztor Bálint szerint – „a munkaerőpiacra” kerüljön, csaknem két évtizedre lesz szükség. Hányszor fognak addig még változni a jogszabályok és (reméljük) a képviselők? Addig pedig – VMSZ politikusai miatt – elfogynak a magyarok a közszférából. Ha ezt továbbra is (el)tűrjük!

/A politikusnak nevezett Pásztor Bálint 1979. január 3-án született Szabadkán. Egyetemi oklevelet 2002 februárjában a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karán szerzett. 2011 októberében ugyanezen a karon mesterfokozatot szerzett, alkotmányjog tudományos szakterületen. 2018. szeptember 29-én, a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karán, megvédte A parlament törvényhozási funkciójának korlátai a modern államban című értekezését, amivel elnyerte a jogtudományok doktora tudományos fokozatot.

Az ifjú Pásztornak – aki 2002 és 2009 között a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának elnöke, 2007-től pedig köztársasági parlamenti képviselő – csaknem tíz évre volt szüksége, hogy mesterfokozatot szerezzen, további csaknem hét, összesen pedig 16 év után szerezte meg a doktori címet – a képviselői fizetés mellett. Mondhatni nem kapkodta el, de viszont biztosította magát arra az esetre, ha kibukik a politikából.

Érdekes lenne tudni, hogy a doktori tézise mennyiben segítette a jogtudomány fejlődését, és hogy milyen tudományos munkákat publikált eddig./

 

 

2019. február 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nem megy közel, nem ás mélyre, nem kér számon

Elhallgat, elferdít, eltussol. Vannak szerkesztőségeink, amelyekben nem is újságírás folyik, hanem politikai jellegű tájékoztatás. A leginkább >

Tovább

Visszatértek a kommunisták?

Sokkal szigorúban ítélem meg a többpártrendszer álszentjeit. Ők szendén „elviselik”, hogy az új hatalom dédelgesse, kitüntesse, >

Tovább

A Fidesz és az Európai Néppárt

„A Fidesz mozgástere a Néppártban közelít a nullához, s lehet, hogy a pártcsalád előbb-utóbb elérkezettnek látja >

Tovább

Közpénzekből pártsajtó

A délvidéki/vajdasági magyar közösség helyzete, őshonos kisebbségi jogai csak akkor érvényesül(het)nek, ha az itteni magyar nyelvű >

Tovább

Aki mer, az nyer

Így működik a diktátor, a diktatúra. Nem maffiaállam, nem hibrid rezsim, diktatúra. Csak be kéne végre >

Tovább

Inkább a románok, mint a vörösök...

Nagykárolyban Nagy Pál ezredes nem volt hajlandó fegyvert adni a vörös katonáknak. „Jönnek a románok, de >

Tovább

A politikai játszmák üstjében rotyogó kásás szóbeszédről

Vajon az a 14 nap nem volt elegendő ahhoz, hogy pártelnökként, tartományi parlamenti elnökként, a Haladók >

Tovább

Vidéki fiúk...

Orbánt látva azonban nem ez jut eszembe, hanem a vidéki fiú, aki győzelemre vitte a kapitalizmust, >

Tovább

Szerbia és Magyarország a „részben szabad” országok között

A 2019. évi jelentés Magyarországot Szerbiával együtt azok közé az országok közé sorolta, amelyekben „korlátozottá vált >

Tovább

Babits és Grendel dilemmái

Kiábrándította a pesti liberális írók értékrendi kánonja. Szemmel láthatóan a rendszerváltás után alábbhagyott az a nyitottság, >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

1999 októberében Párizsban jártam, úton-útfélén tüntettek. A kormány tárgyalt vagy nem tárgyalt a tüntetőkkel, de a >

Tovább

„Egyszer minden mandátum lejár...”

A haladó VMSZ elnöke a magyar közösségben egyébként sem arról nevezetes, hogy javította volna a helyzetünket. >

Tovább