Ma Henrietta, Herbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
A hatalmi politika propagálása
Bozóki Antal
Az ombudsman helyettes, de Pásztor István se adott határozott választ arra, hogy mikor kerül sor a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok visszaállítására. Egyértelmű ugyanis, hogy itt a szerzett jogok sérelméről van szó. Az ombudsman helyettesnek már javasolnia kellett volna a törvény visszavonását vagy alkotmánybírósági felülvizsgálatát. Továbbra is azonban hallgat, mint aki „jól végezte a munkáját”! Ahelyett, hogy a többnyelvű közigazgatást támogatná, a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadását „törvényszegésnek” nevezi!? Bozóki Antal:
Január 30.
A hatalmi politika propagálása
Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár január 24-25-én Rzeszowban (Lengyelország) részt vett a 12. Európa-Ukrajna Fórumon – olvasom a Magyar Szóban.
A Nemzeti kisebbségek Közép-Kelet Európában – a térség országai közötti kapcsolat vagy viszályforrás? téma megvitatásában Nyilas kiemelte, hogy „a kisebbségi jogvédelem olyan magas szintje, mint amit Szerbia biztosít, az ország stabilitásának tényezője, mert hozzájárul ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek sajátjuknak érezzék az országot, amelyben élnek”.
Fontos a baráti viszony a nemzeti kisebbségek anyaországaival, amire kitűnő példa Szerbia és Magyarország. Kölcsönösen támogatják a szerb kisebbséget Magyarországon és a magyar kisebbséget Szerbiában, de mindkét állam nyitott a művelődési és a gazdasági, valamint az egyéb anyaországi támogatás lehetőségei iránt is – írja a látogatásról a Tartományi Kormány honlapja.
Nyilas Lengyelországban sem mondott semmi újat. Valójában a jelenlegi hatalmi koalíció – amelyhez pártja a Vajdasági Magyar Szövetség, vagy ahogyan Csonka Áron nevezi „a Szerb Haladó Párt (СНС) magyar tagozatának” álláspontjait ismertette.
Minden külföldi útnak kellene, hogy legyen valami apropója, célja és valami eredménye/hozadéka is. Nyilas útjának – a hatalmi politika propagálását leszámítva – esetleg csak az volt, hogy (az adófizetők pénzén) járt Rzeszowban (is).
Január 31.
„Törvényszegést követtek el a hivatalnokok”?
A sajtó az utóbbi hónapban már több alkalommal is foglalkozott azzal, hogy január 1-je óta Szerbiában nem adnak ki kétnyelvű anyakönyvi kivonatot, mivel a közigazgatási hivatalok az év eleje óta a központi adatbázisból dolgoznak, amelyben – a néven kívül – az adatok csakis szerbül és cirill betűvel szerepelnek.
A Családi Kör hetilap a kisebbségi jogokat sértő változás kapcsán Orosz Jánost, a tartományi ombudsman nemzeti kisebbségi jogok védelmével megbízott helyettesét kérdezte.
Orosz talán meg se szólal a témában, ha a hetilap újságírója nem keresi meg. Nem arról ismert ugyanis, hogy gyakran szerepel a közéletben és – a felhatalmazása alapján – határozottan kiáll a jogsérelmek megszüntetése érdekében.
Az interjú inkább „a személynevek anyakönyvezési módjának rendkívüli tarkaságáról” és az utóbbi évtizedek különböző jogszabályi megoldásairól/változásairól szól, vagyis arról, hogyan váltak „cirill betűsekké a hivatalos űrlapok”, nem pedig arról, hogy most akkor sérültek a jogaink vagy nem, és hogy mi is a teendő. Azt is megtudjuk, hogy az ombudsman helyettes, hogyan lett „Oрocз Јанос”. (Aki nem tudja elintézni, hogy a saját nevét az anyanyelvén írják be, képes a mások jogát védeni?)
2011-től változtak a formanyomtatványok is, a rovatok kisebbségi nyelvű megnevezését a szerb szöveg alatt, a megfelelő mezőben, szintén azonos betűnagysággal kellett feltüntetni. – A már kétnyelvűvé vált kivonatba azonban továbbra is csak a polgár személyneve kerülhetett kisebbségi nyelven is […], a többi adatot kizárólag szerb nyelven, cirill betűkkel kell beírni. Egyes hivatalok ugyan olyan kivonatokat is kiadtak, amelyben a többi rovatot is kétnyelvűen töltötték ki, ami törvényszegésnek számít – véli az ombudsman helyettes.
– Az anyakönyvi törvény 2018. évi módosítása és kiegészítése nem érinti sem a (kisebbségi) személynevek kérdést, sem pedig az úrlapok kitöltésének módját” – tette hozzá Orosz. Vagyis, szerinte „nem történt semmilyen változás (sem jóra sem rosszra). Ezt aztán az interjúban részletesen is (el)magyarázza. Tény viszont, hogy a gyakorlatban megszűntek a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok. „Az elektronikus anyakönyvvezetés előnyben részesítése gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést szavatol” – értelmezi Orosz, akinek a nemzeti kisebbségi jogok védelme lenne a munkahelyi feladata.
Tóth Imre, a Családi Kör újságírója – nagyon helyesen – megszólaltatta dr. Beretka Katinka jogászt is, aki (köz)érthetően elmondta: „A hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény értelmében azokban az önkormányzatokban, ahol a nemzeti kisebbségi nyelv hivatalos használatban van, a hivatalos nyilvántartásokat az adott kisebbségi nyelven is vezetni kell, illetve azok alapján kisebbségi nyelvű közokiratokat kell kiállítani.”
Ezzel szemben, az anyakönyvekről szóló hatályos törvény szerint „az anyakönyveket kizárólag szerb nyelven kell vezetni” – tette hozzá Beretka. (Persze cirill betűvel.)
A magyar nyelv – jogszabályilag – a tartomány szintjén és Vajdaság 31 községében (a 45 közül), illetve a községek valamelyik településén hivatalos használatban van.
Nyilvánvaló, hogy a nyelvhasználati és az anyakönyvekről szóló új törvény ütközik. Az utóbbi törvény módosítását a nyelvhasználati törvénnyel összhangban kellett volna elvégezni. Mivel erre – a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) képviselői hibájából – nem került sor, mostantól a központosított szerb nyelvű elektronikus adatbázisból csak szerb nyelven és cirill betűvel lehet lehívni az anyakönyvi kivonatokat.
Beretka fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadásának „ellehetetlenülése jogi értelemben már évekkel korábban kezdődött, és az sem mellékes, hogy nem az első eset, amikor a technikára hivatkozva nem érvényesítenek bizonyos kisebbségi jogokat”.
Pásztor István, a haladó VMSZ elnöke a lap munkatársának ezt mondta:
– Nem jogalkotási kérdésről beszélünk, hanem elsősorban technikai kérdésről. Mi ezt így is kezeljük, és folyamatosan van egy beszélgetés a Közigazgatási és Államigazgatási Minisztériummal, amelyiknek a hatáskörébe tartozik ez a törvény, illetve annak végrehajtása. Amikor ezzel kapcsolatban befejezzük a beszélgetéseket, akkor ennek a tartalmáról tájékoztatni fogjuk a közvéleményt. Nekünk az az érdekünk, és azért tárgyalunk a minisztériummal, hogy az eddig gyakorlatnak a maximumát próbáljuk általános gyakorlattá tenni.
Ennek a nyilatkozatnak az a hibája, hogy Pásztor nem mondta el, pártjának képviselői miért nem figyeltek oda az anyakönyvekről szóló törvény módosításakor? Azt sem pontosította, hogy meddig fog tartani a „beszélgetés” az említett minisztériummal, és hogy mi is az eddigi „gyakorlatnak a maximuma”?
Jellemző, hogy a probléma kapcsán sem a Magyar Nemzeti Tanács vezetősége, sem a Végrehajtó Bizottságának anyanyelvhasználattal megbízott tagja még csak meg sem szólalt. Akkor meg minek?
Az ombudsman helyettes, de Pásztor István se adott határozott választ arra, hogy mikor kerül sor a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok visszaállítására. Egyértelmű ugyanis, hogy itt a szerzett jogok sérelméről van szó. Az ombudsman helyettesnek már javasolnia kellett volna a törvény visszavonását vagy alkotmánybírósági felülvizsgálatát. Továbbra is azonban hallgat, mint aki „jól végezte a munkáját”! Ahelyett, hogy a többnyelvű közigazgatást támogatná, a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadását „törvényszegésnek” nevezi!?
Nem fogadható el az álláspont miszerint Szerbiában nem lehet olyan központi nyilvántartási rendszert létrehozni, amelyikből olyan nyelven és írással lehet lehívni az adatokat, űrlapokat stb., amilyen nyelven azokat betáplálják.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A megtett út
A folytatás sikere attól függ, hogy az eddigi „szerencsés véletlenek” helyébe tud-e lépni egyfajta tudatos építkezés. >
AMIKOR A HATALOM A GYŰLÖLET NYELVÉN SZÓL
A történtek ismét azt mutatják, hogy a tartományi intézmények vezetésében olyan személyek is ülnek, akik nem >
VMP: MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKE TANULSÁGAI MA
2024. november elseje után az egyetemisták vezetésével korrupcióellenes szabadságharc bontakozott ki Szerbiában, nem pedig „anarcholibeláris színes >
VMDK: Újabb korrupció és politikai üzlet gyanúja
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége felhívja a nyilvánosság figyelmét arra, hogy a szabadkai Korzo 3. szám >
Két évtizedes huzavona után ünnepélyesen megnyitották a Népszínház épületét
Ezúttal sem kommentálom az eseményeket, hiszen azt gondolom, hogy a végső szót a szabadkai polgárok, mindenekelőtt >
VMDK: Hat év szégyen
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szerint a Naša radost Iskoláskor Előtti Intézmény központi konyhájának hat éve >
VMDK: Ha Vojislav Šešelj „fogatlan oroszlán”, akkor miért indulnak vele egy listán?
Miért kell a vajdasági magyar közösségnek egy olyan listán szerepelnie, amelyben a radikálisok is helyet kapnak? >
Kendőzetlenül lép színre az erőszak
A békepárti Trump elnök új háborút indított el, amely szerinte 4-5 hétig esetleg valamennyivel tovább tart. >
VMDK: Pásztor átlépte az utolsó határt, a VMSZ koalícióra lép Šešelj politikájával
Az elmúlt évtizedekben mintegy 60.000 magyar hagyta el Vajdaságot. Ez nem puszta statisztika – ez egy >
Hitelvesztett főszerkesztő
Pesevszki ezzel tovább rombolta a jobb sorsra érdemes napilap hitelét. Egy napilap hitelessége azon múlik, hogy >
Talán születik valamiféle alternatíva
Ahogy látom, időnként meg-megtörik a vajdasági magyar csend. Hallatja a szavát a Vajdasági Magyar Plénum és >
Utópia
Az életemet úgy éltem le, hogy ezek és a hozzájuk hasonló mondatok mindig utópiának tűntek. Most >