2019. augusztus 18. vasárnap
Ma Ilona, Rajnald névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Végel László
Végel László

Ma sokkal nagyobb a sunyiság, diszkrét köpenyegforgatás, a hamisjáték, mint a háborús években. Az egypártrendszerhez viszonyítva is nagy a különbség. Akkor sok barátom kényszerből viselt álarcot, ma meggyőződésből. Végel László:

2018. szeptember 22. szombat

Anikóval holtfáradtan térünk vissza Újvidékre. Alighogy megérkeztünk, ismerősöm telefonál. Bemutatkozik és azt kérdezi, hogy emlékszem-e legutóbbi találkozásunkra. Habozok, de gyorsan kisegít. 1993-ban, az egyik Liszt Ferenc téri kávézóban beszélgettünk. Persze, hogyne, válaszolom, akkoriban Bécsbe készültél. Igen, most is ott él, válaszolja. Pillanatnyilag Újvidéken tartózkodik, az egyik rokonának Bécsből hozott orvosságot, reggel érkezett, holnap már utazik vissza, rokona a szomszédban lakik, kérdezi találkozhatunk-e. Kész örömmel, válaszolom, igen, emlékszem rá, annál is inkább, mert jugoszláviai eseményekről mondott néhány meglepő dolgot, amit megjegyeztem, már csak azért is, mert akkor nagyon különösen hangzottak. Jól emlékszem a mondataira, azt fejtegette, hogy a háborúnak rövid időn belül véget vetnek a nagyhatalmak, de utána következik a neheze. A háborúban nincs alakoskodás, erkölcsileg tiszta a légkör. Vagy-vagy! A békében azonban sokkal szenvedélyesebben váltogatják az emberek az álarcaikat, a demokráciában pedig meggyőződésből teszik ezt, az egypártrendszerben kényszerből. Nem akarta bevárni ezt a magyarországi demokratikus álarcosbálat, ezért 1993-ban kivándorolt Bécsbe. Hitetlenkedtem, mivel azt gondoltam, hogy a demokráciában mindenki félelem nélkül tárja fel a saját énjét, nincs szükség többé álarcokra. Nem szálltam vitába vele, s negyed évszázad múltán beláttam, hogy jól tettem, mert igaza volt. Ma sokkal nagyobb a sunyiság, diszkrét köpenyegforgatás, a hamisjáték, mint a háborús években. Az egypártrendszerhez viszonyítva is nagy a különbség. Akkor sok barátom kényszerből viselt álarcot, ma meggyőződésből. Azt is mondhatnám, hogy igaz hitből. Még ma este találkoztunk a szomszédos kávéházban, Bécsben feltalálta magát, hiszen keresett szakember: informatikus. Irodalommal nem foglalkozik, csak néha-néha vesz kezébe egy-egy könyvet. Olvasta a Balkáni szépséget, s arról faggatott, hogy a regényem tudatosan rímel-e a regény Remenyik Sándor Ahogy lehet című versére. Meglepődve válaszoltam, hogy nem, erre nem gondoltam. Pedig úgy van, minden percünk kínzó kiegyezés, ilyen ez a kelet-közép-európai sors, ezt ő Bécsből igen jól látja. Ezért is hagyta el Magyarországot. Majd azt kérdezte, hogy hol kapható az Újvidéki napló magyar nyelven. Látta a szerb nyelvű könyvet az egyik újvidéki könyvkereskedésben, belelapozott, de egy szót sem értett belőle. Sehol, válaszoltam, magyarul nem jelent meg. No, látod, a békében nehezebb írónak lenni, élcelődött.

Hazatérve elővettem Remenyik versét. Ahogy lehet, állapítom meg, és a Slemil nagyapa kínzó kiegyezéseire gondolok. Aki másként cselekszik, „az vesse ránk az első követ”.

 

2019. január 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?

Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >

Tovább

Nincs szó

Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >

Tovább

Nem ismerem a magyar vidéket...

Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >

Tovább

Egy csókoltatás népies diplomáciája

Persze a fővadász és főnöke még biztonságban van, jól bélelt bundákban és terepjárókkal járnak ők vadászni, >

Tovább

Ólomévek

Az egyik napról a másikra, meséli Tolnai, a hatalom jó és rossz fiúkra osztott fel bennünket. >

Tovább

„Út a keresztény szabadság korszakába”?

A haladó VMSZ képviselőinek tusványosi – minden valós elemzést és politikai meglátást nélkülöző – felszólalásai is >

Tovább

Száz év vendégszeretet

Hiszen mi másról is tanúskodik majd a száz esztendővel utánunk élőknek Jinglak Sinavatra egykori thaiföldi miniszterelnök-asszony >

Tovább

Az úri Magyarország visszatérése

A pesti centralizmus maga alá gyűrte a felvidéki autonómia eszméjét. Amig a Felvidék Csehszlovákiához tartozott, kívánatos >

Tovább

A demokráciákat a szavazófülkékben verik szét

Évtizedeken át reménykedtem a demokráciában, most belátom, hogy az autoriter rendszerekhez szabad választásokkal kikövezett út vezet. >

Tovább

A kisebbségek pápája is...

Elismerem, hogy a pokolba vezető út is hamis keresztekkel van szegélyezve, ám ezúttal nem a pártpapokra, >

Tovább

Hívd fel egy barátod

Az, hogy „A korrupció öl” (ez volt a Colectiv tűzesetet követő országos tüntetések és tiltakozások központi >

Tovább

Az új osztály és a múltgyalázás

A múltgyalázás az új kleptokapitalista osztály politikai terméke, az új osztály ezzel kompromittálja az egyébként is >

Tovább