2019. november 19. kedd
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Szerbiának gondoskodnia kell a nemzeti kisebbségekről!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Tudják ezek egyáltalán, hogy mi tesznek? Ha igen, akkor nagy a baj, ha nem akkor még nagyobb!n! A haladó VMSZ-nek minden szinten sürgősen felül kellene vizsgálnia a SNS-vel való választási koalíciós fellépéseit. Ez, természetesen, a koalíciós politika megfogalmazóinak a menesztését is jelentené! Bozóki Antal:

December 10.

Hivatásos politikusok?

Tisztújító közgyűlést tartott a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz), mivel az előző elnökség mandátuma lejárt.

A tagság egyhangú döntésével ismét Sóti Atillát választotta meg (újabb kétéves ciklusra) a szervezet elnökének.

– A VaMaDiSz közgyűlése elfogadta az elnöki programban szereplő irányelveket, így a következő időszakban tovább szeretnénk erősíteni a magyar diákok és egyetemi hallgatók érdekvédelmét, a jogaikért való fellépést, amelynek egyik mérföldköve a magyar felvételizésért folytatott munka. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a következő években azért fogunk dolgozni, hogy a magyar fiatalok helyét az egyetemi hallgatói képviseleti rendszerben megerősítsük és biztosítsuk. Ha diákjainkat, egyetemistáinkat jogsértés éri, akkor arra meglesznek a megfelelő válaszaink – írta Sóti az ülésről kiadott elnöki közleményében.

Figyelemmel kísértem Sótinak az újvidéki Jogtudományi Kar elleni peres küzdelmét a magyar nyelvű felvételizés megszervezése, a magyar hallgatók hátrányos megkülönböztetésnek megszüntetése érdekében.

Egy másik szöveg írása közben azonban Sóti életrajzi adataiból megtudtam, hogy az új/régi elnök „1988-ban született Zentán. Az Újvidéki Természettudományi Karának matematikai-mérnöki szakán tanult, jelenleg a pénzügyi-matematikai szakon abszolvens. Újvidéken általános iskolai matematika tanár”.  

Az adatokból látni, hogy Sóti, habár 30 éves, még mindig nem fejezte be az egyetemet. Kérdés viszont, hogy meddig, hány éves koráig lehet valaki a Diákszövetség vezetője, még ha voltak eredményei is? Mennyire ösztönzi a kiöregedett vezető a szervezet tagjait a tanulásra, hogy idejében megszerezzék az oklevelet?

Sóti egy korábbi nyilatkozatában elmondta: „Decemberben (2018-ban – B. A.) lejár a mandátumom a VaMaDisz-ban. Továbblépésemet mindenképpen közéleti vonalon tudom elképzelni.

Ebből arra lehet(ne) következtetni, hogy Sóti politikai pályára szeretne lépni. Indult is a Magyar Nemzeti Tanácsi (MNT) választásokon, de a „partnerei” csak a 33. helyre sorolták. Előre tudni lehetett azonban, hogy ez nem egy befutó hely. 

Az idézett „interjút” Erdődi Edvina készítette Sótival, akit utóbb – Hajnal Jenő javaslatára – az MNT alelnöki székébe emeltek, Sóti pedig még a testület tagjai közé sem került be. Éppen „a partnerei” miatt, akiknek biztosítani kellett volna a magyar nyelvű felvételizést a jogi karon, csak nem vállalták a küzdelmet, hanem Sótit tolták előre. Talán az egyik következő tisztújítás alkalmával Sóti álma is megvalósul…

Nagy kérdés azonban, hogy szükségünk van-e egyáltalán hivatásos politikusokra, mint amilyen pályára helyezték például Erdődi Edvinát, vagy Sóti készül.  

December 14.

Szerbiának gondoskodnia kell a nemzeti kisebbségekről!

A gazdasági tényezők és befolyásuk a nemzeti kisebbségek helyzete a lokális közösségekben – a magyar, a horvát, a román és a bolgár nemzeti kisebbség példái címmel konferenciát szervezett Újvidéken a Regionalizmus Központ (Centar za regionalizam).

A konferencia alapjául az ugyanezzel a címmel készített kiadvány szolgált, amely a Központ a bolgár külügyminisztérium által pénzelt projektum keretében készült. A munkában rész vett Radko Vlajkov bolgár nagykövet, a szerb és tartományi kormány, valamint a nemzeti tanácsok képviselői és néhány független szakértő is.

A Központ a magyar közösség vonatkozásában – a kiadvány 39-től a 48. oldalain –  a Zenta területén élő magyarok helyzetét elemezte, illetve, hogy a közösség és intézményei, a 2018-2017-es időszakban, mekkora összegű szerbiai és anyaországi támogatásban részesültek, illetve ebből a közösség tagjai számára fejeként milyen összeg jutott.

A Magyar Nemzeti Tanácsnak kifizetett szerb állami juttatás alapján a közösség tagjai számára fejenként 361,95 dinár jutott. Ez a juttatás a román nemzeti tanács esetében 488,27, a bolgár esetében 382,18, a horvát nemzeti tanácsnak pedig 308,56 dinárt volt. Az MNT az utóbbi három évben az anyaországtól több mint 1 milliárd 360 millió dinár, illetve 11,5 millió euró támogatást kapott – olvasható a kiadvány 9. oldalán. „Magyarország 2017-ben 553 millió dinárral, azaz 4,7 millió euróval támogatta a nemzeti tanács különböző projektumait – fejenként 2200 dinárral. Ez kétszer annyi, mint amennyit Szerbia az összesen 21 nemzeti tanácsa működésére fordított”.

A felmérésből megtudjuk, hogy a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a magyar nyelven tájékoztató média állami támogatásának összege is elmarad az elemzés tárgyát képező többi közösségtől.

A számadatok alapján indokolt a következtetés, miszerint „a magyar közösség kapja a legkevesebb támogatást” Szerbiától, és „hogy Magyarország támogatása nélkül szinte lehetetlen volna működtetni az intézményrendszert”.

A konferencián elmondtam, hogy „a vajdasági magyarok gazdasági helyzetéről nincsenek megbízható adatok”. Mivel „előzetes” jelentésről van szó, a további munka során meg kell állapítani azt is, melyek azok a gazdasági tényezők, amelyek befolyásolják nemzeti kisebbségek helyzetét és jogainak megvalósulását. Ide sorolhatók például a foglalkoztatottak, a munkanélküliek, a munkát keresők, valamint a nemzeti kisebbségek rézvétele a képzettségi összetételben és az elvándoroltak között. Erről azonban a kiadványban nem találhatók adatok. Tévesnek ítéltem meg azt a hozzáállást, miszerint az IPA projektumok arról szólnak, hogyan „nyúlhatjuk le” az uniós pénzeket. Azt is hangoztattam, hogy azt MNT „nagy ívben kerüli, a gazdasági témák napirendre tűzését”, hogy „a nemzeti kisebbségi közösségek tagjai Szerbia adófizető állampolgárai, ezért elsősorban Szerbiának kell gondoskodni a gazdasági helyzetük javításáról és a jogaik biztosításról, és hogy ennek nem szabad az anyaországi támogatásoktól függni”.

Az MNT „meghatalmazott képviselője” a tanácskozáson Lulić Emil volt, aki „december 11-től az MNT új hivatalvezetője”. Az még hagyján, hogy a felszólalásában érdemlegeset nem mondott, de egyáltalán minek alapján képviselte – nem első alkalommal – az MNT-t, amikor a testületnek nem tagja, hanem csak hivatalnoka! Ilyen felhatalmazást Hajnal Jenő a testület elnöke sem adhat neki, esetleg csak az MNT. Furcsa az is, hogy sem Hajnal, de a „csúcsvezetőség” egyetlen tagja nem tartotta érdemesnek, hogy ebben a fontos témában érdemében képviselje a testületet, hanem Lulićot küldte el! Tudják-e az MNT-ben egyáltalán, hogy kinek mi a feladata?

A Központ honlapján található (rövid)hír szerint „a vitában, miután a kutatók kifejtették a kulcsfontosságú megállapításaikat, a részvevők többsége hangsúlyozta, hogy ez a téma mindeddig indokolatlanul nem került a nyilvánosság figyelmének a központjába. Hangoztatták, hogy ez lehetne a témával kapcsolatos munka kezdete, a továbbiakban pedig nem csak azokkal a pénzekkel kellene foglalkozni, amelyet a nemzeti kisebbségek Szerbiától, vagy az anyaországtól kapnak, hanem a gazdasági környezetükkel is, illetve azokkal az intézkedésekkel, amelyeket tesznek azon területek fejlesztése érdekében, amelyeken a nemzeti kisebbségek élnek.”

December 16.

Önálló érdekképviselet nélkül

A vasárnap Kúlán megtartott előrehozott önkormányzati választáson abszolút többséget szerzett a Szerb Haladó Párt (SNS) – Aleksandar Vučić – Mert szeretjük Kúlát lista, amellyel koalícióban a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) négy jelöltje is indult.

A koalíciós listára 10.629 egyén adta le szavazatát, azaz a választópolgárok 61,78 százaléka. A lista a 37 tagú községi képviselő-testületből 26 képviselőt ad, közülük pedig kettőt a haladó VMSZ.

A VMSZ immár harmadszor indult koalícióban a Szerb Haladó Párttal, először Belgrádban, majd Szenttamáson. Tehát nem valamiféle véletlenszerű választási szövetségről van szó. – Jobb megoldásnak tartottuk azt, ha együtt indulunk a haladó párttal, ők pedig különösen szerették volna, ha ezt valóban megtesszük – nyilatkozta Valka Károly, a párt kúlai körzeti vezetője és helyi jelöltje.

„Az elmúlt időszakban két mandátumunk volt” – mondta Valka. A mostani listán „a VMSZ négy helyet kapott a koalíciós jelöltlistán”, mégis két képviselőjük lesz a községi-képviselő testületben. Valójában nem kaptak semmivel többet, mint az előző ciklusban. Megérte, hogy a párt (itt is) elvesztette az önálló magyar képviseleti státusát és függetlenségét?

A jelenlegi választási rendszer nem biztosítja a nemzetközi álláspontot miszerint a rendszernek „elő kell segítenie a kisebbségi képviseletet és a kisebbségi befolyás érvényesítés”. „Az arányos képviseleti rendszerek, ahol egy politikai párt által megszerzett szavazatok határozzák meg a párt mandátumainak számát a törvényhozásban, segíthetnek a kisebbségek képviseletében”, valamint biztosíthatják számunkra a döntéshozatali folyamatokban való ugyanilyen részvételt.

A véemesz viszonyulása ellenkezik az Európai Parlament 20185. november 29-ei álláspontjával is, amely „szorgalmazza az olyan szakpolitikák elfogadását, amelyek garantálják e kisebbségek […] igazságos politikai képviseletét”. Csak az önálló érdekképviselet megszűnését és a beolvadást ösztönzi. Ebben az esetben, két képviselő-testületi mandátum ellenében, amelyek befolyása a döntéshozatalra szinte egyenlő a semmivel.

Tudják ezek egyáltalán, hogy mi tesznek? Ha igen, akkor nagy a baj, ha nem akkor még nagyobb!

A haladó VMSZ-nek minden szinten sürgősen felül kellene vizsgálnia a SNS-vel való választási koalíciós fellépéseit. Ez, természetesen, a koalíciós politika megfogalmazóinak a menesztését is jelentené!

December 18.

Elvont politika

Suzana Paunović, a szerb kormány emberi- és kisebbségjogi hivatalának igazgatója Belgrádban bemutatta a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésére hozott cselekvési terv[19] megvalósításáról szóló, a 2018. július-szeptemberi időszaka vonatkozó kilencedik jelentést.

Az igazgató asszony szavai szerint, ebben az időszakban „a cselekvési tervvel előlátott összesen 113 tevékenységet kellet elvégezni és a tevékenységekkel megbízott 75 szerv közül 60 megküldte a jelentését, vagyis a 80 százalékuk”.[21] A 21 nemzeti tanács közül 13 készített jelentés, köztük a Magyar Nemzeti Tanács is. 

A jelentés szövege és a „mellékletek” azonban nem kerültek fel a hivatal honlapjára.

Az eseménnyel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy azt MNT-ben ki készíti a hivatalnak a „mellékletet” és kinek az álláspontjai tartalmazza, hiszen ez – ismereteim szerint – eddig nem került a testület elé megvitatásra. Ugyancsak kérdés, hogy a délvidéki magyar média miért nem foglakozott/foglalkozik ezekkel a jelentésekkel, hiszen olyan cselekvési tervről van szó, amelynek a helyzetünk javítását kellene szolgálnia? Aztán majd csodálkozni fogunk, hogy a szerb és a magyar kormány, valamint a nemzetközi szervezetek megállapítják, hogy „Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén”, hogy „Szerbia kisebbségi politikája példaként szolgálhatna más, az Európai Unióba igyekvő szomszédos ország számára is”,[24] vagy, hogy „a Szerbia és Magyarország között kialakított rendkívül jó viszonynak köszönhetően a vajdasági magyarság helyzete egyre jobb”. Ezekről a jelentésekről nekünk nem kell tájékozódnunk, beleszólásunk nincs és véleményt se mondhatunk? Ezt másutt elvont politikának nevezik.

***

A most már lassan mögöttünk lévő évben, sajnos, több szempontból is és tovább romlott a délvidéki/vajdasági magyarság helyzete. Fokozódott a külföldre vándorlás. Nem csak, hogy sérültek a jogaink, de meg is aláztak bennünket azzal, hogy megszavazták – Pásztor István irányításával a VMSZ képviselői is –, hogy a számunkra gyászos november 25. ezentúl „tartományi jelentőségű ünnep” legyen.

A Magyar Nemzeti Tanácsi választásokon „lejtett a pálya”, ami miatt erősen megkérdőjelezhető a választások tisztasága is. Ez mellett, csak a VMSZ és a Magyar Mozgalom listája vett részt, a választók részvételi aránya pedig mindössze 36,54 százalékos volt, ami – a hivatalos eredmények alapján – az eddigi legrosszabb eredmény. Ez miatt az MNT nem számíthat arra, hogy képviseli a magyar közösség egészét. Az ellenzék továbbra is gyenge, megosztott, tehetetlen, nincsen elképzelése arról, hogy most mit is kellene tenni. 

Lehetne itt most még sok mindent felsorolni és elemezni, de „száz szónak is egy a vége”: A magyar közösségben csak akkor áll helyre a nyugalom, rendeződik a helyzet, ébred fel a remény, ha az eddigi vezetők helyett olyanok jelennek meg a politikai porondon, akik felvállalják a közösségi jogokért való kompromisszum nélküli küzdelmet.

Az újév adjon/hozzon ehhez mindenkinek új reményt!  

 

2018. december 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább

Összefoglaló (2. rész)

Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány >

Tovább

Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért

Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább