2019. október 15. kedd
Ma Teréz, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Példa értékű kisebbségi jogrendszer”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Nem kell Orbán „véleményén” csodálkozni, hiszen jó ideje gond van már a valóságérzetével (is). Számára fontosabb Pásztor István hatalmának a fenntartása, mint a vajdasági magyar közösség jogainak érvényesítése. Bozóki Antal:

November 13.

Kisebbségvédelmi minimumszabályok

Az Európai Parlament (EP) nem túl sokat és nem éppen gyakran foglalkozott „az unió polgárainak nyolc százalékét kitevő” nemzeti kisebbségek tagjainak jogaival. Most azonban egy terjedelmes (80 pontból álló), Az EU-ban élő kisebbségekre vonatkozó minimumszabályok elnevezésű dokumentumot fogadott el.

Az EP állásfoglalása, egyebek között, „emlékeztet arra, hogy a tagállamok kötelezettségei közé tartozik annak a biztosítása, hogy a kisebbségeik teljes mértékben élhessenek emberi jogaikkal úgy egyénileg, mint közösségileg”, és hogy – „a koppenhágai kritériumok a tagjelölt országok és a tagállamok számára is előírják a kisebbségek védelmét”.

Az EP „megjegyzi, hogy az EU még mindig nem rendelkezik hatékony eszközökkel a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának ellenőrzésére és kikényszerítésére”, de szorgalmazza, hogy „a tagállamok koppenhágai kritériumoknak való, uniós csatlakozásuk előtti és utáni megfelelését folyamatosan ellenőrizni kell, és állandó párbeszédet kell folytatni erről a Parlamenten, a Bizottságon és a Tanácson belül és ezek között; hangsúlyozza, hogy átfogó uniós védelmi rendszert kell kialakítani a kisebbségek számára, amelyet megbízható ellenőrzési mechanizmus egészít ki”.

Fontos nemzetközi védelmi eszközt kaptak ezzel az EP állásfoglalással a nemzeti kisebbségek. Most ezt a dokumentumot nemcsak minél szélesebb körben terjeszteni és ismertetni kellene, de a benne foglalt szabályok betartását is számon kérni. Szerbiától is. Ez bizony a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) egyik fő feladata kellene, hogy legyen.

November 16.

„Példa értékű kisebbségi jogrendszer”

„Ezúttal zárt értekezletet” tartott Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). A XVII. ülésen többnyire a kárpátaljai magyarság helyzetével foglalkoztak. Az viszont nem tudjuk, hogy képviselte-e valaki a délvidéki/vajdasági magyarságot. „A teljes konszenzussal elfogadott zárónyilatkozatot” sem hoztak még nyilvánosságra. Vagy nekünk nem is kell tudnunk mit foglaltak bele?

Az itteni magyarok helyzetét elemezve – a sajtóhírek szerint – Orbán Viktor magyar miniszterelnök az ülésen megállapította: „Kiemelkedő tevékenység zajlik egy ideje a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a magyar kormánynak az együttműködésében, megpróbálják a szerb–magyar kapcsolatokat kiemelt stratégiai kapcsolatok szintjére emelni”.

–  Komoly előrelépést jelentett a magyar és a szerb köztársasági elnök történelmi megbékélés érdekében tett közös főhajtása. Ez a cselekedet számos ajtót kitárt, s azóta, úgy érzem, jól közlekedünk e nyitva álló ajtókon keresztül – mondta Orbán. (Orbán „közös főhajtás”-ról és nem bocsánatkérésről beszélt, ami szerb részről még mindig nem történt meg és amit az áldozatok és a leszármazottaik elvárnak. ).

„Orbán véleményének adott hangot, hogy boldog lehetne a magyarság, ha a szerbiai kisebbségügyi szabályozás kiterjedne a Kárpát-medence egészére, hiszen a nemzeti tanács kiteljesíti a kulturális autonómiát. Gratulált Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének a pártja által támogatott Magyar Összefogás lista győzelméhez a nemzeti tanácsi választásokon, s elégedettségének adott hangot, hogy e voksolás során minden rendben zajlott, magyar ügyként, a szerb állam beleavatkozása nélkül születhetett döntés a következő négy éves mandátumról. Orbán kiemelte, a jó viszonyoknak köszönhetően éppen Vajdaságban indulhatott el elsőként a gazdaságserkentési program, melynek legitimitását maga a szerb elnök is alátámasztotta több esetben jelenlétével a program eredményeinek bemutatásakor. Orbán kifejtette, igyekeztek eleget tenni annak a szerb kérésnek is, hogy Belgrádtól délre is legyenek beruházások, több ilyen létrejött az elmúlt időszakban” – közli a Magyar Szó.

A fokozódó délvidéki Pásztor ellenes hangulat miatt fontos volt Orbán (és Pásztor) számára is a „gratuláció”. Orbán véleményének azonban nem sok köze van a valósághoz. Az Európai Parlament ugyanis ,,a november 29-ei állásfoglalásában figyelmeztette Szerbiát, hogy „a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása terén elért előrehaladás nem kielégítő” és felhívást intézett az országhoz, hogy „biztosítsa a kisebbségek védelméről szóló jogszabályok következetes végrehajtását”. Magyarán: Szerbiában gond van a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésével!

Nem kell Orbán „véleményén” csodálkozni, hiszen jó ideje gond van már a valóságérzetével (is). Számára fontosabb Pásztor István hatalmának a fenntartása, mint a vajdasági magyar közösség jogainak érvényesítése.

November 20.

Ki emészt fel a tűzcsóva?

– A tűz egyik tulajdonsága az, hogy mindent felemészt, ami az útjába kerül, másik ismérve viszont az, hogy összeforraszt – emelte ki mai sajtótájékoztatóján Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, reagálva Joó Horti Líviának a Magyar Mozgalom elnöksége nevében írt levelére. A levelet tűzcsóvának szánták, amelynek a szándék szerint fel kellett volna emésztenie a VMSZ pártközösségét, ehelyett azonban még szorosabbra fűzte a VMSZ elnökségének és tanácsának az egységét, illetve a párton belüli bajtársiasságot – értékelte Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke sajtótájékoztatóján, amelyen részt vettek a párt „elnökségének és tanácsának (értsd: „legbelsőbb bizalmi körének” – B. A.) képviselői is”.

A szóban fogó levelet, amelyet „november 14-ei dátummal címeztek a VMSZ elnökének”, „melynek tárgya a (november 4-ei –B.A.) magyar nemzeti tanácsi választások értékelése”, a párt elnöksége egy nappal korábban vitatta meg.

A Magyar Mozgalom (MM) honlapján a mai napig nem lehet az említett dátummal ellátott Pásztor Istvánhoz címzett levelet találni. Miért nem közölte ezt a levelet a nyilvánossággal a MM? Hacsak nem arról a Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkárhoz címzett, A magyar közösség politikai súlya történelmi minimumra süllyedt címmel ellátott levélről van szó, amelyet az MM november 16-án tett fel a honlapjára, melyet az Elnökség nevében Joó Horti Lívia, a szervezet társelnöke írt alá. Ez ugyanis a nemzeti tanácsi választások értékelésével foglalkozik.

– A délvidéki magyarság politikai súlya egyetlen korábbi országos jellegű választás után se volt kisebb, mint ma – olvasható a MM Elnöksége nevében írt levélben.

A VMSZ-nek a nemzeti tanácsi választásokon elért „csúfos eredményének” magyarázata a MM szerint abban keresendő, hogy „amikor egy diktatórikus politikai vezető olyan meredek népszerűségvesztési spirálba kerül, mint Pásztor István, onnan nincs visszaút. Amikor egy politikus elutasítottsága eléri azt a szintet, amelyet az ő esetében elért, a folyamat megfordíthatatlan. Elhiszik a Magyar Mozgalomnak vagy sem, Pásztor István (a legbelsőbb bizalmi körével együtt) politikailag elhasználódott” – áll egyebek között a levélben.

A MM feltételezi, előbb-utóbb Budapesten is megelégelik, „hogy a korlátlan mennyiségű pénzbeli és politikai támogatás ellenére, egyre rosszabbak a VMSZ választási eredményei. Csak az a kérdés, hogy a szavazatszám 40 ezer alá, 35 ezer alá, 30 ezer alá, 25 ezer alá vagy 20 ezer alá süllyedésekor következik-e majd ez be”. – A vajdasági magyar közéleti árkok betemetése nélkül tovább fog folytatódni közösségünk politikai súlyának a csökkenése. A Magyar Mozgalom arra fogja bátorítani Pásztor Istvánt, hogy mielőbbi visszavonulásával tegye lehetővé a magyar–magyar párbeszéd elindulását és a viszonyok sürgős normalizálását. A VMSZ 2019. évi tisztújító közgyűlése kiváló alkalom lesz erre – hívja fel a figyelmet levelében az MM a levélben.

Pásztor István sajtókonferenciájáról a véemeszes beállítottságú Magyar Szó a címoldalon kezdődő, majd a negyedik oldalon folytatódó három hasábos tudósításban számol be. (A MM levelét a lap persze a mai napig nem közölte. De hát hogyan is lehetne ezt elvárni a közérdekű tájékoztatást nem végző pártújságtól?)

A levélben „19 olyan témát sorolnak fel, amiért szerintük a VMSZ és én vagyunk a felelősek – fogalmazott Pásztor, aki a „VMSZ nevében elutasította a Joó Horti Lívia kézjegyével ellátott levél állításait”. Nem sok sikerrel. A tények ugyanis „makacs dolgok”, lehet velük vitatkozni, csak éppen nem érdemes. 

– A levél sokat foglalkozik velem, de ehhez már hozzászoktam. Ugyanakkor nem az ő feladatuk azzal foglalkozni, hogy ki a VMSZ elnöke. Addig fogok a VMSZ elnöke lenni, amíg nem jár le a mandátumom, az pedig 2019 májusában lesz, vagy pedig addig, amíg nem látják úgy, hogy ezt előbb kell befejeznem. Azt, hogy 2019 májusától ki lesz a VMSZ elnöke, majd mi eldöntjük – hangoztatta Pásztor.

„A vajdasági magyar közéleti árkok betemetése”, illetve a magyar közösség egységének és hatékony érdekképviseletének helyreállítása nélkül a magyar közösség helyzete nem fog rendeződni. Ez pedig csak egy másik pártelnökkel lehetséges, mivel Pásztor megosztotta és megalázta a közösséget, lejáratta magát és hiteltelenné vált.  Most még csak az kérdés, hogy VMSZ hajlandó-e megválni tőle és a társaitól, vagy velük együtt bukik meg, került „a történelem szemétdombjára”.

 

 

 

2018. december 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább

A kétpólusosság átka

Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >

Tovább

Változik a viszonyulás?

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >

Tovább

Cipelni a hazátlanság gyökereit

A Temetetlen múltunk esszenciális, sokat boncolgatott kérdése az is, hogy hogyan írjunk a magyar nemzeti kisebbségről. >

Tovább

„Ma Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni”?

Pásztor István a Fidesz tisztújító kongresszusán azt mondta, amit Orbán Viktor hallani szeretett volna. Beszéde nagy >

Tovább

A politikamentesítés „eredménye”

Általában jellemző, hogy magyar tisztségviselők az utóbbi időben túlságosan is elfoglaltak a szlovákiai, az erdélyi és >

Tovább