Ma Etelka, Aletta, Adelaida névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Figyelmeztetés Szerbiának
Az Európai Parlament állásfoglalása: „A nemzeti kisebbségek jogainak garantálása terén elért előrehaladás nem kielégítő”
Bozóki Antal
A Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT) – az újonnan választottban is – sajnos többségében olyan személyek ülnek, akiknek nem sok fogalmuk lehet arról, hogyan kellene ezt a fontos határozatot az itteni magyar közösség javára fordítani. Bozóki Antal:
Az Európai Parlament (EP) november 29-én megszavazta az Európai Bizottság (EB) Szerbiára vonatkozó 2018. évi jelentését és az ezzel kapcsolatos (34 pontból álló) határozatot.
A David McAllister jelentéstevő által összeállított dokumentum „hat módosítással lett elfogadva, amelyek megbontják a hatalmi garnitúra euró-integrációs elképezését, Vučić elnökkel ez élén”.
A kommentátorok ezt azzal magyarázzák, hogy ezek a változások „rámutatnak az egyedi esetekre, mint amilyen a savamalai rombolás és a srebrenicai népirtás tagadása, amelyek az alapjait képezik a szerb kormány viszonyulásának a joguralom és a kilencvenes évek háborúihoz”.
A határozat „üdvözli Szerbia folyamatos erőfeszítéseit az Európai Unióba való integráció útján”, az országnak „a működőképes piacgazdaság megvalósítása, a gazdasági növekedés biztosítása és a makrogazdasági és monetáris stabilitás megőrzése terén tett előrelépését”, valamint, hogy „továbbra is szerepet vállal a Koszovóval való viszony rendezésében”.
Az EP felhívja Szerbiát, hogy „nagyobb mértékben igazodjon az Unió kül- és biztonságpolitikájához” és „aggasztónak tartja, hogy Szerbia folytatja az Oroszországgal és a Belarusszal (Fehéroroszországgal – B. A.) való katonai együttműködést”. Ugyanakkor elismerését fejezi ki „a migrációs és menekültválság hatásai kezelésében mutatott konstruktív megközelítéséért, a szállás és humanitárius ellátás biztosítása érdekében tett jelentős erőfeszítéseiért”.
A határozat „sürgeti Szerbiát, hogy fokozza reformtörekvéseit a jogállamiság területén, különös tekintettel az igazságszolgáltatás függetlenségének és általános hatékonyságának biztosítására”, valamint felszólítja „az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi ítéletének végrehajtására”.
Az EP „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes szerb hatóságok több ízben tagadták a srebrenicai népirtást” – vélhetően Ana Brnabić a Deutsche Wellenek adott nem régi interjújával összefüggésben – és „hangsúlyozza, hogy a srebrenicai népirtás elismerése alapvető lépés Szerbia uniós csatlakozásának folyamatában”.
A Demokrácia és szociális párbeszéd c. részben hangsúlyozza, hogy „a szerb parlament még mindig nem gyakorol valódi ellenőrzést a végrehajtó hatalom felett”. Kimondja, hogy „a véleménynyilvánítás szabadságának és a média függetlenségének helyzete továbbra is különösen komoly problémát jelent, amelynek határozott és hatékony megoldását kiemelt feladatként kell kezelni”.
Az EP határozatnak rendkívül fontos emberi- és kisebbségjogi kitételei is vannak. Egyrészt hangsúlyozza, hogy „az emberi jogok védelmét szolgáló jogalkotási és intézményi keret biztosított”, másrészt viszont, hogy annak „az egész országra kiterjedő következetes és hatékony végrehajtásra van szükség”.
A kisebbségek tiszteletben tartása és védelme c. részben „üdvözli a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési terv és a nemzeti kisebbségeket támogató alap létrehozásáról szóló rendelet elfogadását; felkéri a szerb kormányt, hogy maradéktalanul hajtsa végre a kisebbségek jogaira vonatkozó összes nemzetközi szerződést; hangsúlyozza, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása terén elért előrehaladás nem kielégítő, és szorgalmazza a cselekvési terv teljes körű végrehajtását és az érdekelt felekkel való fokozott egyeztetést, illetve azok nagyobb mértékű bevonását”.
Az EP határozata továbbá „üdvözli a kisebbségi jogok keretéről szóló döntő fontosságú jogszabályok elfogadását; megismétli a Szerbiához intézett azon felhívását, hogy biztosítsa a kisebbségek védelméről szóló jogszabályok következetes végrehajtását, többek között az oktatással és a kultúrával, a kisebbségi nyelvek használatával, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban való képviselettel, a média és az egyházi szolgáltatások kisebbségi nyelveken való folyamatos hozzáférhetőségével kapcsolatban is”, […] valamint „szorgalmazza az olyan szakpolitikák elfogadását, amelyek garantálják e kisebbségeknek a szerb nemzetgyűlésben való igazságos politikai képviseletét”.
A határozat talán legfontosabb kisebbségjogi állásfoglalása, amellyel „felkéri a szerb kormányt, hogy maradéktalanul hajtsa végre a kisebbségek jogaira vonatkozó összes nemzetközi szerződést”.
Ez a felkérés valójában Szerbiának a nemzetközi jog pacta sunt servanda (a szerződések megtartandók – lat.), vagyis a szerződési hűség elvére való emlékeztetése, arra az elvi követelményre, hogy valamilyen szerződésben vállalt kötelezettséget teljesíteni kell. Szerbiának pedig számos ilyen kötelezettsége van.
Ha a határozat a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban több álláspontot nem is tartalmazna, már ez is elegendő Szerbiának a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésével kapcsolatos kötelezettségeinek a számonkérésére. Ezzel összefüggésben pedig az EP „hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása terén elért előrehaladás nem kielégítő”. Ez pedig azt jelenti, hogy Szerbia nem teljesíti a kisebbségek iránti nemzetközi kötelezettségeit.
Fontos kiemelni még – és ezt sem Deli Andor fideszes/véemeszes EP-képviselőnek köszönhetjük –, hogy az EP „szorgalmazza a kisebbségeknek a szerb nemzetgyűlésben való igazságos politikai képviseletének garantálását”! Hozzá kell azonban ehhez tenni, hogy a kisebbségek nem az „igazságos”, hanem a döntéshozatali folyamatokban minden szinten való részarányos képviseletet követelnek. Jó lenne viszont tudni, hogy az EP mit ért az „igazságos politikai képviselet" fogalma alatt.
A határozat e része végezetül kimondja, hogy „az emberi jogok – ezen belül a nemzeti kisebbségek jogainak – előmozdítása és védelme az uniós csatlakozás előfeltétele”. Vagyis, hogy ennek a feltételnek a teljesítése nélkül Szerbia nem számíthat az uniós csatlakozásra!
Annak ellenére, hogy EP határozata „nem kötelező” érvényű, az országnak a csatlakozás előtt teljesítenie kell a határozatba foglalt minden ajánlást.
A Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT) – az újonnan választottban is – sajnos többségében olyan személyek ülnek, akiknek nem sok fogalmuk lehet arról, hogyan kellene ezt a fontos határozatot az itteni magyar közösség javára fordítani.
Az EP-nek a további országjelentések készítésekor éppen arra kellene összpontosítani, hogy a Szerbiával kapcsolatos állásfoglalások hogyan, milyen mértékben valósulnak meg, kerülnek, illetve nem kerülnek alkalmazásba a gyakorlatban.
Következő cikk: Rási és Pisti kalangyai a labancok fővárosába
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Idegen”, „másik nyelv” lett a magyar!?
A magyar nyelv használata a közigazgatásban most már nem csak joghátrányt okoz az itteni magyaroknak, de >
Néhány szó a magyar parlamentről
De ha a polgári állam a saját alkotmányos formáihoz se ragaszkodik, akkor nem érvényes a magyar >
Bőnyi rendőrgyilkos?
A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >