2020. október 28. Szerda
Ma Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Pistáék tombolnak. De miért is?

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Enyhén szólva is zavarba ejtő a VMSZ vezetőségének nyílt levele, amellyel le akarják húzni a vizes lepedőt a Magyar Mozgalom három elnökségi tagjáról. Név szerint: Joó Horti Líviáról, Garai Zsoltról és Zsoldos Ferencről. Néhány dolog és szándék nagyon is átlátszó, a többi zavarba ejtően rejtélyes vagy csak egyszerűen ostoba.

Már a cím is megéri a pénzét: „A trianonhoz vezető út állomásának politikai keselyűi” (a Szabad Magyar Szóból vettem át). Mármint ez a három MM-es lenne a keselyű? Mondjuk történelmi hasonlóság létezik: 100 évvel ezelőtt a vesztes első világháború vége és az őszirózsás forradalom okozta hatalmas káosz közepette az akkori Délvidék (akárcsak a többi elcsatolt terület) könnyű prédává vált a győztesek számára. Trianon már akkor megtörtént és ennek egyik lényeges mozzanata a helyi lakosság nemzeti összetételét, a többségi népakaratot semmibe vevő november 25-ei, csak a kisebbségi szláv lakosságot képviselők döntése a Szerbiához való csatlakozásról. Ez minden szempontból igazságtalan volt. És ezt maguk a vajdasági szerbek egy része is régen megbánta. Mint ahogy a szintén világháborús vesztes horvátok és szlovénok is. Sőt a montenegróiak is, akik semmisnek nyilvánították az ő száz évvel ezelőtti csatlakozási határozatukat.

A történelmi hasonlóság pedig az, hogy száz évvel ezelőtt közigazgatásilag ürült ki Délvidék, ma meg lakossága hagyja el. A nyílt levél címében szereplő keselyűk azonban számomra továbbra is rejtély maradnak.

Ami átlátszó a levélben, hogy a szerzők unalomig ismétlik: „a Magyar Mozgalom három társelnöke – és nem elnöksége”. Konkolyt hintenek? Vajon az MM elnöksége kiáll a három társa mellett és akkor a VMSZ tetemre hívása ócska próbálkozásnak bizonyul? Vagy?

Ami a levélírás iránti viszketegséget kiváltotta, az egy másik levél volt, amelyet a három MM vezető a magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás Bizottságához intézett, és arra kéri: foglalkozzon azzal, hogy Pásztor István részt vett a november 25-ei emlékülésen. Mert ezzel elárulta a magyar közösség és Vajdaság autonómiatörekvéseit.

Pásztort (az idősebbet) érzékenyen érinthette, hogy legfőbb politikai mentoránál, a számolatlan pénzek osztójánál (OV) bemószerolták. Ez még úgy is idegesítő, hogy köztudomású: Orbánék illiberális másvilágának hazugságbuborékát ilyen levelekkel nem lehet áttörni. Mégis álmatlanságot okoztak Orbán/Vučić leghűségesebb szolgájának. Vajon miért? A rohamosan fogyatkozó szavazók ténye megingathatta a bizalmat.

Pásztornak az is fáj, hogy a Hármak szerint ,,a Vajdasági Magyar Szövetség pedig beállt azok mellé, akik politikájukkal teret adnak, sőt gerjesztik a szerb nacionalizmust”. Nem vagyok az MM szószólója, sok bírálat érhetné őket is. Szerettem volna figyelmeztetni őket, hogy – szerintem – politikai hiba lenne jobbról előzni a VMSZ-t. Látom, hogy tagjai előszeretettel lájkolnak szélsőjobboldali médiumot, csak azért, mert Pásztorékat figurázzák ki. Sokszor ízléstelenül. Nem az én világom.

De, hogy Vučićhoz való gusztustalan dörgölőzésével Pásztor gerjeszti a szerb nacionalizmust, az, véleményem szerint, színtiszta igazság. Mint ahogy a 21. század magyar közéletének legsötétebb szereplőjének kiszolgálásával a magyart is. Mindkettő halálos veszélyt jelent ebben a térségben.

Azzal a nevetséges badarsággal már nem is érdemes foglalkozni, hogy Pásztorék szerint „az Európai Unió minden szerve által tárgyalópartnerként tekintett szerb hatalomnak sikerült a csődtől megmenteni az országot”. Könyörgöm, csak Macedóniában vannak kisebb fizetések, mint ebben a szerencsétlen országban.

A VMSZ vezetősége, nekem úgy tűnik, elveszítette a maradék józan eszét. Vagy csak lapul és várja a Vezér bukását.

 

 

 

 

 

 

2018. december 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A közgáz és a színiakadémia

A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >

Tovább

Szerbiában hanyatlik a demokrácia

A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >

Tovább

Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”

A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >

Tovább

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Tovább

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

Tovább

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Tovább

Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!

Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >

Tovább

A kapitalizmus veszélyes bohóca

Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >

Tovább

Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom

Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >

Tovább

Baloldal és gyermekbalett

„Miközben mi itt családi ünnepet rendezünk republikánus gyermekbalettel, a reakció éjszakai katonai gyakorlatokat rendez gépfegyverekkel”. Nézem, >

Tovább