2019. március 24. vasárnap
Ma Gábor, Karina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Zsoldos Ferenc: „Széles társadalmi párbeszédet kívánunk megindítani”

Interjú az MM listavezetőjével

Az MNT-n keresztül a párthoz kötődő tájékoztatási eszközeink politikailag irányítottak, s a párt által felvázolt hamis illúziót, egyfajta párhuzamos valóságot hazudnak a délvidéki magyar embereknek. Ez az a máz, amivel el akarják fedni a párt hatalmát jelentő embertelenséget. Ezek a tájékoztatási eszközök egyben az MNT alapításához kötődnek, s ezekben vissza fogjuk adni a szerkesztőségek autonómiáját és az újságírók szabadságát. Németh Ernő (Vajdaság Ma):

Zsoldos Ferenc történelemtanár, okleveles jogász, politikai szakértő. 1973-ban született, Zentán él. Történelemtanárként dolgozik a tiszaszentmiklósi Dr. Tihomir Ostojić Általános Iskolában és a szajáni Móra Károly Általános Iskolában, emellett pedig a szegedi Kőrösy József Közgazdasági Szakgimnázium jog és közgazdaságtan tanára.

1999 óta aktívan vesz részt civil szervezetek munkájában. A Nyári Ifjúsági Játékok, a Mosolytenger és a Tour de Délvidék kerékpáros honismereti túra megálmodója és szervezője. 2010 és 2014 között az MNT alelnöke volt.

- A Magyar Mozgalom az MNT előző összetételében is jelen volt. Hogyan értékelné munkájukat, mit tart a legfontosabb eredményüknek?

- A Magyar Mozgalom 2015. augusztusában jött létre, de ez csak következménye volt a 2012 óta egyre erősödő, s Pásztor István 2015-ös pártelnökké való újraválasztásakor csúcsra szökő hatalmi központosításnak. Az egyik fontos eredményünk még a mozgalom hivatalos megszületése előtt, a 2014-ben felálló új MNT struktúrájának felállításában a demokratikus jegyek megőrzése – például a bizottsági rendszer megmaradása -, illetve Lovas Ildikó lemondatása volt. Az MNT-ben végig ellenzéki szerepet töltöttünk be, s harcoltunk a 2010 – 2014-es MNT-ben lefektetett eredmények megőrzéséért és szakmai továbbviteléért. Ezt több-kevesebb sikerrel tudtuk elérni, mivel az oktatás területén nem történt visszalépés, de a hivatalos nyelvhasználat terén egyértelmű volt a visszaszorulás, míg a kultúrában és a tájékoztatásban még teljesebbé vált a párt egyeduralma. Ugyanakkor eltűntek olyan területek is, amellyel a korábbi MNT foglalkozott, mint például a civil ügyek, népesedés, felsőoktatás, a magyar egyetem kérdését pedig véglegesen lesöpörték az asztalról.

- Mik a terveik az elkövetkező négy évre? Mit tart a programjuk legfontosabb elemeinek?

- Az elkövetkező négy évben az MNT korábbi stratégiáinak folytatása fontos elem, de a legfontosabb a társadalom minden területét behálózó, s lassan megfojtó pártdiktatúra lebontása lesz. A rendszert jelentő megfélemlítés és fenyegetés ugyanis félelemben tartja a közösségünket, megbénítja a szabad, alulról jövő kezdeményezéseket. Az MNT-ne keresztül egy széles társadalmi párbeszédet kívánunk megindítani a még itthon maradottak és elvándoroltak lehető legszélesebb bevonásával, hogy egy közösségi tervezés során demokratikusan újraépítsük megfogyatkozó közösségünket.

- Hogyan látja művelődési életünk állapotát? Milyen fejlesztéseket terveznek ezen a területen?

- A pártdiktatúra minden területen, így a művelődés területén is drasztikus torzulásokat okozott. Természetesen a közművelődési egyesületeink továbbra is szolgálják a magyar identitás fennmaradását, közben azonban a párt szolgálólányaivá váltak. Mindennapos gyakorlat, hogy a művelődési rendezvényeken a díszvendégek a pártfunkcionáriusok, akik kampányidőszakokban még beszédjeikkel is fűszerezik a kulturális élményt. E tekintetben félelmetes a hasonlóság a korábbi kommunista rendszerhez. A kulturális intézményeket és rendezvényeket nem szakmai alapon, hanem egyértelműen a pártnak való megfelelőség alapján emelik ki, vagy ellenzéki hangok esetében a lassú elsorvadásra ítélik. Tradicionális nagyrendezvényeket próbáltak szisztematikusan ellehetetleníteni, például az Interetno vagy a Mosolytenger Gyermekfesztivált, amelyeknek főszervezői a Magyar Mozgalomhoz kötődnek. Összességében a kultúra területén is minden kulturális intézményt, egyesületet és rendezvényt munkájával arányosan, a tagjaik politikai hozzáállásától függetlenül, elsősorban szakmai alapon kívánjuk támogatni.

- Az oktatással kapcsolatban milyen elképzeléseik vannak?

- A 2010 – 2014-es MNT alatt elindított, s a 2014 – 2018-as MNT alatt továbbvitt programokat természetesen mi is folytatjuk, s ahol szükséges, további fejlesztéseket hajtunk rajtuk végre.

 

Az oktatási intézmények igazgatóinak politikai alapú kinevezését azonban meg fogjuk szakítani, s minden vezető esetében elsősorban a helyi magyar közösség támogatását - ez alatt elsősorban a tantestületet értjük -, s a jelölt szakmai felkészültségét fogjuk figyelembe venni. A szakmai alapon megválasztott igazgatókon keresztül pedig a tanárok foglalkoztatása esetében is elsősorban a szakmai és emberi tulajdonságokat kívánjuk előtérbe hozni.

- Elégedettek-e a hivatalos nyelvhasználatunk megvalósulásával?

- Egyértelműen nem, hiszen a 2014-2018 közötti MNT esetében drasztikusan visszaszorult a nyelvhasználati jogsértések kezelése. Ez az MNT jelenlegi vezetői bevallása szerint havi egy esetre szorult vissza, miközben ez a 2010-2014-es MNT esetében szinte napi szintű volt. Az állami szervek esetében fokoznánk a hivatalos nyelvhasználat monitoringját, s újabb programokat indítanánk a közösség jogtudatos magatartásának erősítése érdekében. A már évek óta beharangozott, de még szinte egyhelyben álló, a kisebbségi szempontból arányos közfoglalkoztatás témájában határozottabban lépnénk fel az állami szervek irányába.

- Milyen a tájékoztatásunk? Egyes régiók magyar nyelvű tájékoztatás nélkül maradtak. Mit kellene és mit lehetne tenni?

- Az MNT-n keresztül a párthoz kötődő tájékoztatási eszközeink politikailag irányítottak, s a párt által felvázolt hamis illúziót, egyfajta párhuzamos valóságot hazudnak a délvidéki magyar embereknek. Ez az a máz, amivel el akarják fedni a párt hatalmát jelentő embertelenséget. Ezek a tájékoztatási eszközök egyben az MNT alapításához kötődnek, s ezekben vissza fogjuk adni a szerkesztőségek autonómiáját és az újságírók szabadságát. A 2014 – 2018-as MNT alatt a törvénymódosításra hivatkozva felszámolt kistérségi rádiókat és televíziókat egy külön alapítvány létrehozásával, autonóm stúdiók hálózataként hoznánk ismételten létre.

- Milyen szempontok alapján állították össze a jelöltlistájukat?

- A jelöltlistánkat elsősorban a jelöltek korábbi években, évtizedekben betöltött közösségszervező életútja alapján állítottuk össze. Természetesen ebben a megfélemlített közösségben a jelölteket elsősorban az köti össze, hogy változást akarnak a közösségen belül, s ezért a változásért bátran ki is állnak. Olyan jelöltjeink vannak, akik már évtizedek óta szolgálják a közösségüket: korábbi MNT-elnök/alelnök/tanácsos, korábbi polgármester, egyetemi tanárok, újságok volt főszerkesztői. Vannak azonban még az életük kezdetén járó fiatalok is, s olyanok, akik már máshol kénytelenek élni. Tomek Viktor azon délvidéki magyarokat képviseli, akik a könyörtelen rendszer miatt kénytelenek voltak elhagyni a szülőföldjüket, Novák Anikó pedig azokat, akik kétlakiak, s ingáznak a szülőföldjük és Magyarország között.

- Egy-egy választáson általában hasonló ígérteteket tesznek az egyes listák. Miért szavazzanak a polgárok az Önök listájára?

- A választásokon két lista indul, s ezek homlokegyenest eltérő jövőt kínálnak a délvidéki magyar közösségnek. A Magyar Összefogás továbbra is a jelenlegi, két-három ember totális uralmát kínálja, míg a Magyar Mozgalom a szabadságot, a közösségen belüli párbeszéd megindulását, a valódi magyar összefogást és a karakán magyar érdekképviseletet tűzte zászlójára.

- A vajdasági magyar-magyar ellentétek megoldására és az együttműködésre milyen lehetőségeket lát? Hajlandóak lennének-e kompromisszumokra a megbékélés érdekében?

- Az, ami már a 2016-os választásokat követően is körvonalazódott, mára teljesen kikristályosodott és egyértelművé vált. Nevezetesen, a vajdasági magyar politikai közélet kétpólusúvá vált. Ettől kezdve viszont az, hogy a két pólus között mekkora a feszültség, éppen annyira a felelőssége az egyik félnek, amennyire a másiknak. A Magyar Mozgalom megalakulása kezdetén többször is felhívta a VMSZ-t a tárgyalásokra, s a 2016-os önkormányzati választások után is partnerek lettünk volna a magyar önkormányzatok létrehozatalában, de a VMSZ-t uraló Pásztor István soha nem volt nyitott az egyeztetésre, sőt minden eszközzel a mozgalom megsemmisítésére, a mozgalom vezetőinek ellehetetlenítésére törekedett. A délvidéki magyarságnak, ebben a katasztrofális helyzetben, természetesen a megbékélés lenne az egyetlen járható útja, s épp ezért mi nyitottak vagyunk az igazi délvidéki magyar összefogás megteremtésére. Az eddigi tapasztalataink alapján azonban ez csak Pásztor Istvánnak és Lovas Ildikónak a közéletből való távozása után tud igazán sikeres lenni.

- Ez azt jelenti, hogy Pásztor Istvánnal már nem is lennének hajlandóak együttműködni?

- Az elmúlt három évben Pásztor István minden Magyar Mozgalommal kapcsolatos megnyilatkozása világos, az együttműködést mereven elutasító üzeneteket tartalmazott. Olyan kifejezéseket is használt a mozgalommal kapcsolatban, amely emberileg is sértő és becsmérlő volt. Így ezt az esetleges együttműködést az ő részéről nem tartom reális lehetőségnek.

 

 

2018. november 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hősködés nélkül nem megy

De mit is kezdhetnek egy ilyen hőssel a vajdasági magyarok, aki a szerb hazáért esett el >

Tovább

A „kereteknél” nem jutottunk tovább

Újabb elmulasztott alkalom volt ez a tanácskozás az anyanyelv használatának helyzetfelmérésére, pedig jelen volt Tobias Flessenkemper, >

Tovább

A bajina baštai titokzatos idegen

Dušan Glišićet, a Szerb Haladó Párt káderét, polgármester cimborájának segédletével 2017 szeptemberében ismét igazgatóvá választották, akkor >

Tovább

Az egyik látta a dokumentációt, a másik nem

Lehet, hogy sokan nem tudják, a vízműveket az utóbbi időben 45 dolgozó elhagyta, mert a cég >

Tovább

A haladó VMSZ részese a nemzeti alapú megkülönböztetési politikának!

A VMSZ-nek az lenne a kötelessége, hogy biztosítsa magyar közösség – ideértve a magyar egyetemi hallgatók >

Tovább

Atomtudós kell-e egy közvállalat élére?

A horgosi vízművekkel kapcsolatban leginkább attól félek, hogy előbb-utóbb magánosítani fogják, előfordult már ilyen Szerbiában. A >

Tovább

A tisztességes demokrácia, mint alternatíva

Nálunk, magyaroknál (nem kevésbé, s nehogy kifelejtsem, székelyeknél) biza, a „nép egyszerű fia” is „bonyolult teremtés”, >

Tovább

Pásztor aggódik két mentora és maga miatt

A hivatalosan nevén Szabadkai Magyar Rádiónak (tulajdonképpen a Pannon RTV egyik „hamisítványáról” van szó) nyilatkozott a >

Tovább

A Tara-hegységről hoztak igazgatót a horgosi vízművekbe (1.)

Az, hogy mi a Tara-hegységről hozunk Kanizsára börtönviselt embert, kicsit nonszensz és túlságosan átlátszó. Groteszknek érzem >

Tovább

Kifelé!

„Orbánnak nem az számít, hogy progresszív módon értéket teremtsünk s konzervatív módon értékeket őrizzük, hanem hogy >

Tovább

Mit tett a közösségért?

Számos a magyar közösség kollektív jogait érintő cselekmény ügyében azonban nem hallatta hangját. Például november 25. >

Tovább

Csak a mindenható segíthet rajtunk!

Nem csak a szerbiai, de külföldi emberjogi szervezetek jelentései szerint is Szerbiában „az emberi jogok állapota >

Tovább