Ma Borbála, Barbara, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Anyanyelv-használat
A közjegyző köteles biztosítani a fordítást
Bozóki Antal
A közjegyzői okiratok mindegyike (most már) kizárólag szerb nyelven és cirill írásmóddal készül. A közjegyző megköveteli, hogy minden hitesítésre benyújtott/átadott okirat szerb nyelven és cirill betűs írásmóddal legyen elkészítve, még azokban a községekben is, ahol a kisebbségi nyelvek egyenrangú használatban vannak. Ezt nem lehet másként nevezni, mint a korábbi egyenrangú nyelvhasználat teljes felrúgásának. Miért nem foglalkozott a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottsága ezekkel a problémákkal?! Erre aztán már igazán nem lehet azt mondani, hogy „nem tartozik a hatáskörébe”! Bozóki Antal:
Szerbiában 2017. március 1-jétől csak közjegyzőnél lehet hitelesíteni az aláírásokat, a különböző okiratokat és a fénymásolatokat. Ez által a közjegyzőknek is fontos feladat jutott a nemzeti kisebbségi nyelvi jogok biztosítása terén a gyakorlatban.
Október 22-én 31 újonnan kinevezett közjegyző tette le az esküt Nela Kuburović igazságügy-miniszter előtt. Ezzel összesen 199-re nőtt a közjegyzők száma Szerbiában. A miniszter reményei szerint az újonnan kinevezett közjegyzők az év végéig alakítják meg az irodáikat, s kezdenek el dolgozni.
A 31 közjegyzőt 26 alapfokú bíróság területére nevezték ki. Ezek közül Vajdaság területén Palánka (Palánka község területe), Verbász (Verbász és Kúla község területe), Versec (Fehértemplom község területe), Nagybecskerek (Nagybecskerek város területe), Nagykikinda (Nagykikinda község területe), Újvidék (Újvidék város és Titel község területe), Ópázova (Ópázova község területe) és Szabadka (Szabadka város területe) kap új közjegyzőt, írja a Tanjug (nevű, 2015. október 31-étől jogilag nem létező hírügynökség).
A belgrádi Etnikai Kutatóközpont (Centar za istrаživanje etniciteta – CIE) munkatársai június 29-én Szabadkán, a Magyar Nemzeti Tanács székházában tartott konferencián mutatták be A nemzeti kisebbségek részvétele Szerbia társadalmi és politikai életében c. kiadványt.
A közjegyzők és a (köz)végrehajtók nemzeti összetételéről – a kiadvány szerint –„nem léteznek adatok és nem tudni, hogy közülük mennyien tartoznak a nemzeti kisebbségekhez (habár ilyen adatot a Közjegyzői Kamarától (JKS) bizonyára be lehetett volna és a kutatóknak be is kellett volna szerezni – B. A.). A nemzeti kisebbségeknek a közhatalmi szervekben és testületekben való képviseletére vonatkozó viták során a közjegyzők és a (köz)végrehajtók általában fókuszon kívül maradnak. Úgy tűnik, hogy szem elől tévesztik a tulajdonságukat, hogy közhatalmi felhatalmazásuk van, hogy a hivatalos nyelvhasználatra vonatkozó szabályok alkalmazása rájuk is vonatkozik, valamint hogy a megválasztásukkor, illetve a kinevezésekkor rájuk is érvényes az alkotmányos és törvényes rendelkezés, miszerint figyelembe kell venni a nemzeti hovatartozást”.
A most kinevezett 31 közjegyző nemzeti hovatartozását és nyelvismeretét sem közölték. Egy korábbi adat szerint „Zentán, Magyarkanizsán, Temerinben, Pancsován, és Zomborban van magyar közjegyző”. A 11 vajdasági községbe most kinevezett közjegyző közül – a nevek alapján és az ismereteim szerint – csupán egyetlen egy beszéli a magyar nyelvet, aki Szabadkán látja majd el a hivatalát.
Az adatokból, tehát, arra lehet következtetni, hogy a 199 szerbiai közjegyző között legfeljebb hat magyar van.
A hatályos törvények szerint, „a közjegyző köteles biztosítani a nyelvhasználati jogot, attól függetlenül, hogy érti-e vagy sem a hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelvet”.
Tekintettel arra (is), hogy Vajdaság Autonóm Tartomány területén a magyar nyelv 31 községben (illetve valamely községhez tartozó településen) van hivatalos használatban, a magyar közjegyzők száma bizony rendkívül alacsony. Ezt egyesek azzal magyarázzák, hogy „nincs elegendő számú (a magyar nemzeti – B. A) kisebbséghez tartozó jogász”. A kérdés viszont az, hogy mit tett, vagy mit nem tett a hatalom annak érdekében, hogy legyen? (Az Újvidéki Jogtudományi Kar, a VaMaDiSz perelése után, lehetővé tette ugyan a hivatalos használatban álló kisebbségi nyelveken történő felvételizést, a Fellebbviteli Bíróság ítéletét követően, ám kötelező szerb írásbeli-szóbeli vizsgát vezetett be ezzel együtt a kisebbségieknek. Az érdekvédelmi szervezetek ezt diszkriminációnak ítélik meg a többségi nyelven felvételiző hallgató-jelöltekhez viszonyítva.)
„A törvényi előírásoknak megfelelően, azokban a helyi önkormányzatokban, ahol a szerb nyelv mellett valamelyik nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van, a közjegyző a közjegyzői okiratokat szerb nyelven, cirill írásmóddal vagy a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával vagy mindkét nyelven és írásmóddal készíti el az ügyfél kérésének megfelelően. A közjegyző, az ügyfél kérésének megfelelően, köteles biztosítani a fordítást, illetve olyan nyelven kiadni az okiratot, amilyen nyelven azt igényelték.”
Azok a közjegyzők, akik nem ismerik a működési területükön „hivatalos használatban lévő nemzeti kisebbségi nyelvet”, „már a kinevezésükkor kötelesek voltak mellékelni hivatalos bírósági fordítóval kötött szerződést” a nyelvhasználati jogok biztosítása érdekében.
Ez eddig rendben is lenne, a gyakorlatban viszont az ügyfelek úgymond „nem élnek az anyanyelv-használati jogukkal”, és csak elvétve tartanak igényt a fordító segítségére a különböző közjegyzői okiratok hitelesítésénél, általában azt mondván, hogy „nem szükséges a fordító, mivel beszélik a szerb nyelvet”.
A polgárokban a legtöbb esetben nem tudatosodott az anyanyelv-használati jogok érvényesítésének fontossága, amiből aztán különböző félreértések és bírósági perek is kialakulhatnak. A szerb nyelvet ugyanis, amikor hivatalos eljárásról van szó, nem elég valamilyen, általában nem elegendő szinten ismerni, mert annak utóbb súlyos jogi, anyagi stb. következményei lehetnek. A fordító jelenléte nélkül hitelesített szerződés pld., amennyiben nem lett lefordítva az aláíró anyanyelvére és elmagyarázva a tartalma, valamint a jogi következményei, bírósági eljárásban megsemmisíthetők.
Az ügyfelek – ismereteim szerint – egyáltalán nem használják azt a lehetőséget, amire egyébként joguk van, hogy a közjegyzővel szerződéses viszonyban lévő fordító, magyar nyelvű hiteles fordítást készítsen a közjegyzői okiratról, illetve a hitelesítésről. A közjegyző ugyanis „köteles biztosítani a fordítást, és olyan nyelven kiadni az okiratot, amilyen nyelven azt kérik”.
Fontos megjegyezni, hogy a kétnyelvűség alkotmánnyal biztosított jog, ezért „a közjegyző köteles kiadni olyan nyelven a dokumentumot, amilyen nyelv (az adott községben – B. A.) hivatalos használatban van, és ezt nem fizettetheti meg”. Amennyiben a közjegyző a hatályos törvénnyel ellentétben jár el, értesíteni kell a Közjegyzői Kamarát.
Az sem mellékes, hogy a közjegyzői okiratok mindegyike (most már) kizárólag szerb nyelven és cirill írásmóddal készül. A közjegyző megköveteli, hogy minden hitesítésre benyújtott/átadott okirat szerb nyelven és cirill betűs írásmóddal legyen elkészítve, még azokban a községekben is, ahol a kisebbségi nyelvek egyenrangú használatban vannak. Ezt nem lehet másként nevezni, mint a korábbi egyenrangú nyelvhasználat teljes felrúgásának.
Miért nem foglalkozott a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottsága ezekkel a problémákkal?! Erre aztán már igazán nem lehet azt mondani, hogy „nem tartozik a hatáskörébe”!
Következő cikk: A mai fiataloknak csak a legenda maradt?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Vajdaságba véletlenül betoppanó szemlélő idilli hangulatról számolhat be
Akad két-három kritikus hang, két-három politikusra terjed ki a figyelmük, hogy ezen kívül ki és mit >
Szerbiában továbbra sem lesz hiteles magyar érdekképviselet!
A magyar közösségnek a szerb parlamentben eddig sem volt és december 17. után sem lesz hiteles >
Népszavazás Vučićról
Az esetleges választási lopás arra kényszerítheti a polgárokat, hogy ismét az utcára vonuljanak, mint 2000. október >
A peremértelmiségi komplexusáról van szó
Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre >
Közszolgálati napilap ez?
Az MNT irányítása alatt „a világ legjobb magyar nyelvű napilapjából” silány (párt)közlöny lett! Már huzamosabb ideje >
Öncenzúra
Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha >
Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak!
Tordán – Dobai cikke alapján – semmilyen komolyabb befektetés, munkahelyteremtés nem volt és még csak a >
Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?
Rendben van, gondolom, mért ne lennének ellenvélemények, de azért a rendszerváltó eliteknek egyszer szembe kell nézniük >
A tolerancia határai
Arra gondolok, hogy az elmúlt években tapasztalt terrorista hullámok és a Hamász izraeli terrorakciója után jó >
A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát!
A magyar nyelvű tájékoztatásban is alkalmazni kell az említett törvény idézett két kulcsfontosságú rendelkezését! Ha tetszik >
Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett
Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés >
Méltatlan emlékezési körülmények
Az 1942-es újvidéki vérengzés többségében szerb és zsidó áldozatait megnevezték. Emléküket Újvidéken a Duna-parton (a Razzia >