2019. augusztus 24. szombat
Ma Bertalan, Aliz, Detre névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Anyanyelv-használat

A közjegyző köteles biztosítani a fordítást

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A közjegyzői okiratok mindegyike (most már) kizárólag szerb nyelven és cirill írásmóddal készül. A közjegyző megköveteli, hogy minden hitesítésre benyújtott/átadott okirat szerb nyelven és cirill betűs írásmóddal legyen elkészítve, még azokban a községekben is, ahol a kisebbségi nyelvek egyenrangú használatban vannak. Ezt nem lehet másként nevezni, mint a korábbi egyenrangú nyelvhasználat teljes felrúgásának. Miért nem foglalkozott a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottsága ezekkel a problémákkal?! Erre aztán már igazán nem lehet azt mondani, hogy „nem tartozik a hatáskörébe”! Bozóki Antal:

Szerbiában 2017. március 1-jétől csak közjegyzőnél lehet hitelesíteni az aláírásokat, a különböző okiratokat és a fénymásolatokat. Ez által a közjegyzőknek is fontos feladat jutott a nemzeti kisebbségi nyelvi jogok biztosítása terén a gyakorlatban.

Október 22-én 31 újonnan kinevezett közjegyző tette le az esküt Nela Kuburović igazságügy-miniszter előtt. Ezzel összesen 199-re nőtt a közjegyzők száma Szerbiában. A miniszter reményei szerint az újonnan kinevezett közjegyzők az év végéig alakítják meg az irodáikat, s kezdenek el dolgozni.

A 31 közjegyzőt 26 alapfokú bíróság területére nevezték ki. Ezek közül Vajdaság területén Palánka (Palánka község területe), Verbász (Verbász és Kúla község területe), Versec (Fehértemplom község területe), Nagybecskerek (Nagybecskerek város területe), Nagykikinda (Nagykikinda község területe), Újvidék (Újvidék város és Titel község területe), Ópázova (Ópázova község területe) és Szabadka (Szabadka város területe) kap új közjegyzőt, írja a Tanjug  (nevű, 2015. október 31-étől jogilag nem létező hírügynökség).

A belgrádi Etnikai Kutatóközpont (Centar za istrаživanje etniciteta – CIE) munkatársai június 29-én Szabadkán, a Magyar Nemzeti Tanács székházában tartott konferencián mutatták be  A nemzeti kisebbségek részvétele Szerbia társadalmi és politikai életében c. kiadványt.

A közjegyzők és a (köz)végrehajtók nemzeti összetételéről – a kiadvány szerint –„nem léteznek adatok és nem tudni, hogy közülük mennyien tartoznak a nemzeti kisebbségekhez (habár ilyen adatot a Közjegyzői Kamarától (JKS) bizonyára be lehetett volna és a kutatóknak be is kellett volna szerezni – B. A.). A nemzeti kisebbségeknek a közhatalmi szervekben és testületekben való képviseletére vonatkozó viták során a közjegyzők és a (köz)végrehajtók általában fókuszon kívül maradnak. Úgy tűnik, hogy szem elől tévesztik a tulajdonságukat, hogy közhatalmi felhatalmazásuk van, hogy a hivatalos nyelvhasználatra vonatkozó szabályok alkalmazása rájuk is vonatkozik, valamint hogy a megválasztásukkor, illetve a kinevezésekkor rájuk is érvényes az alkotmányos és törvényes rendelkezés, miszerint figyelembe kell venni a nemzeti hovatartozást”.

A most kinevezett 31 közjegyző nemzeti hovatartozását és nyelvismeretét sem közölték. Egy korábbi adat szerint „Zentán, Magyarkanizsán, Temerinben, Pancsován, és Zomborban van magyar közjegyző”. A 11 vajdasági községbe most kinevezett közjegyző közül – a nevek alapján és az ismereteim szerint – csupán egyetlen egy beszéli a magyar nyelvet, aki Szabadkán látja majd el a hivatalát.

Az adatokból, tehát, arra lehet következtetni, hogy a 199 szerbiai közjegyző között legfeljebb hat magyar van.

A hatályos törvények szerint, „a közjegyző köteles biztosítani a nyelvhasználati jogot, attól függetlenül, hogy érti-e vagy sem a hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelvet”.

Tekintettel arra (is), hogy Vajdaság Autonóm Tartomány területén a magyar nyelv 31 községben (illetve valamely községhez tartozó településen) van hivatalos használatban, a magyar közjegyzők száma bizony rendkívül alacsony. Ezt egyesek azzal magyarázzák, hogy „nincs elegendő számú (a magyar nemzeti – B. A) kisebbséghez tartozó jogász”. A kérdés viszont az, hogy mit tett, vagy mit nem tett a hatalom annak érdekében, hogy legyen? (Az Újvidéki Jogtudományi Kar, a VaMaDiSz perelése után, lehetővé tette ugyan a hivatalos használatban álló kisebbségi nyelveken történő felvételizést, a Fellebbviteli Bíróság ítéletét követően, ám kötelező szerb írásbeli-szóbeli vizsgát vezetett be ezzel együtt a kisebbségieknek. Az érdekvédelmi szervezetek ezt diszkriminációnak ítélik meg a többségi nyelven felvételiző hallgató-jelöltekhez viszonyítva.)

„A törvényi előírásoknak megfelelően, azokban a helyi önkormányzatokban, ahol a szerb nyelv mellett valamelyik nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van, a közjegyző a közjegyzői okiratokat szerb nyelven, cirill írásmóddal vagy a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával vagy mindkét nyelven és írásmóddal készíti el az ügyfél kérésének megfelelően. A közjegyző, az ügyfél kérésének megfelelően, köteles biztosítani a fordítást, illetve olyan nyelven kiadni az okiratot, amilyen nyelven azt igényelték.”

Azok a közjegyzők, akik nem ismerik a működési területükön „hivatalos használatban lévő nemzeti kisebbségi nyelvet”, „már a kinevezésükkor kötelesek voltak mellékelni hivatalos bírósági fordítóval kötött szerződést” a nyelvhasználati jogok biztosítása érdekében.

Ez eddig rendben is lenne, a gyakorlatban viszont az ügyfelek úgymond „nem élnek az anyanyelv-használati jogukkal”, és csak elvétve tartanak igényt a fordító segítségére a különböző közjegyzői okiratok hitelesítésénél, általában azt mondván, hogy „nem szükséges a fordító, mivel beszélik a szerb nyelvet”.

A polgárokban a legtöbb esetben nem tudatosodott az anyanyelv-használati jogok érvényesítésének fontossága, amiből aztán különböző félreértések és bírósági perek is kialakulhatnak. A szerb nyelvet ugyanis, amikor hivatalos eljárásról van szó, nem elég valamilyen, általában nem elegendő szinten ismerni, mert annak utóbb súlyos jogi, anyagi stb. következményei lehetnek. A fordító jelenléte nélkül hitelesített szerződés pld., amennyiben nem lett lefordítva az aláíró anyanyelvére és elmagyarázva a tartalma, valamint a jogi következményei, bírósági eljárásban megsemmisíthetők.

Az ügyfelek – ismereteim szerint – egyáltalán nem használják azt a lehetőséget, amire egyébként joguk van, hogy a közjegyzővel szerződéses viszonyban lévő fordító, magyar nyelvű hiteles fordítást készítsen a közjegyzői okiratról, illetve a hitelesítésről. A közjegyző ugyanis „köteles biztosítani a fordítást, és olyan nyelven kiadni az okiratot, amilyen nyelven azt kérik”.

Fontos megjegyezni, hogy a kétnyelvűség alkotmánnyal biztosított jog, ezért „a közjegyző köteles kiadni olyan nyelven a dokumentumot, amilyen nyelv (az adott községben – B. A.) hivatalos használatban van, és ezt nem fizettetheti meg”. Amennyiben a közjegyző a hatályos törvénnyel ellentétben jár el, értesíteni kell a Közjegyzői Kamarát.

Az sem mellékes, hogy a közjegyzői okiratok mindegyike (most már) kizárólag szerb nyelven és cirill írásmóddal készül. A közjegyző megköveteli, hogy minden hitesítésre benyújtott/átadott okirat szerb nyelven és cirill betűs írásmóddal legyen elkészítve, még azokban a községekben is, ahol a kisebbségi nyelvek egyenrangú használatban vannak. Ezt nem lehet másként nevezni, mint a korábbi egyenrangú nyelvhasználat teljes felrúgásának.

Miért nem foglalkozott a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottsága ezekkel a problémákkal?! Erre aztán már igazán nem lehet azt mondani, hogy „nem tartozik a hatáskörébe”!

 

 

2018. október 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A szélsőjobb balkáni tervei

A lehallgatott beszélgetéseket sorozatban közlő olasz lap forrása egyébként egy szlovén szélsőjobbos újságíró, Laris Gaiser. Ő >

Tovább

Zsidókat jobbra át

Csak szeretnénk nyugodtan elmondani, hogy a neokohn.hu az, ami és nem egyéb, a jelenlegi magyarországi kormányrendszer >

Tovább

Lesz-e (ismét) magyar nyelvű SZER?

Amiről ugyancsak nem szoktak beszélni: hogyan működik a Trump elnök kormányzása alatt újraindított román és bolgár >

Tovább

A VMJE nyári egyeteméről

Végső ideje lenne közösségi szinten elgondolkozni a jogászképzésről, mivel a jogászok – véemeszees irányítással – „szépen >

Tovább

Građanski sloj je siroče ovog društva

Trava strada i onda kada se slonovi međusobno bore, ali i onda kada se vole. I >

Tovább

Az MNT mikor illetékes, és mikor nem?

Nem az a probléma, hogy Birkózóakadémia létesül, hanem, hogy az MNT nem az illetékességi körével összhangban, >

Tovább

Álmomban sem gondoltam volna...

De mit mondjon az elszegényedett kisember, akinek a gyerekei azokban az években külföldre menekültek, ő pedig >

Tovább

De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?

Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >

Tovább

Nincs szó

Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >

Tovább

Nem ismerem a magyar vidéket...

Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >

Tovább

Egy csókoltatás népies diplomáciája

Persze a fővadász és főnöke még biztonságban van, jól bélelt bundákban és terepjárókkal járnak ők vadászni, >

Tovább

Ólomévek

Az egyik napról a másikra, meséli Tolnai, a hatalom jó és rossz fiúkra osztott fel bennünket. >

Tovább