2019. december 9. hétfő
Ma Natália, Valéria, Filótea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Ne vegyünk részt a Megalázott Magyarok Nemzeti Tanácsának megválasztásában”

„November 4-én maradjunk otthon!”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Az írás, sajnos, előrevetíti, hogy a VMSZ/BMC fogja az elkövetkező négy évben is irányítani a Magyar Nemzeti Tanácsot – a következő évtől nyugdíjasnak számító Hajnal Jenő (Bácsgyulafalva, 1954) által, aki mindenben kiszolgálta a pártot.  Ennek bizony súlyos következményei lesznek a közösségre nézve. Bár ne lenne igazam! Aki itt marad és megéri, majd elmond(hat)ja. Bozóki Antal:

Október 6.

A VMSZ/BMC feláldozza a vajdasági magyarságot!

Boris Zec, okleveles jogász, a Zenta a zentaiaké! frakció tagja a FC Barcelona vs. FC Zenta című írásában hasonlította össze a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) választási feltételeit és esélyeit a november 4-ére kitűzött Magyar Nemzeti Tanácsi választásokon.

– A VMSZ az a vajdasági magyar párt, amely már hosszú évek óta (Pásztor István és a szűk pártvezetés személyes érdekei miatt) elárulja, lenézi, megkülönbözteti, zsarolja, élősködő politikájával elűzi az egyre gyorsabban fogyó vajdasági magyarságot. Mégis újra és újra sikerül megkapnia a legtöbb magyar szavazatot, a leggyorsabban gyűjti össze a támogató aláírásokat, miközben a többi magyar párt kínkeservesen megszenved minden egyes aláírásért és szavazatért. Hogyan lehetséges ez?! – tesz fel a kérdést Zec, amit meg is válaszol:

– Az egyik oldalon ott van a VMSZ, hatalmas pénzekkel, például a több millió eurós Prosperitati pénzalapokkal. Ha most esetleg el is tekintünk attól a gyanútól, hogy annak egy részét kényük-kedvük szerint párttevékenységre költik, akkor is ott van az a néhány ezer kisvállalkozó, vagy földműves és családtagjaik, akik attól az aprópénztől függnek, amit ezekből a hatalmas pénzekből odaítélnek nekik. Csak próbáljanak meg ők, kérem szépen, a családtagjaikkal együtt nem elmenni, netán támogató aláírásukat, szavazatukat nem nekik adni!

Aztán ott vannak még az önkormányzatokban, közvállalatokban dolgozók és családjaik, akiknek a munkahelye szintén tőlük függ. Ott vannak a szülők, akiknek a gyerekei ösztöndíjat kapnak, vagy abban reménykednek, hogy majd kapnak, mert anélkül esélyük sincs egyetemre járni.  Hát csak próbálják meg, kérem szépen, nem a VMSZ-t támogatni és rá szavazni!

Tudniillik, a közvállalatokat, a szociális intézményeket, a Prosperitatit, az ösztöndíjak odaítélését, és még sok minden mást is a VMSZ tartja a markában. Akárcsak a magyar nyelvű tévét és rádiót, újságot és a hirdetések oroszlánrészét. Továbbá ott vannak a VMSZ holdudvarában lévő gazdag vállalkozók, akik készek minden módon támogatni a VMSZ-t, cserébe a nekik juttatott több százezer, vagy több millió euróért, ugyanabból a Prosperitati pályázatalapból, amelyből egy átlagos magyarnak teáskanállal adagolnak. És mindemellett még minden segítséget megkapnak az uralmon lévő haladó párttól és államapparátustól is.

A másik oldalon pedig ott van a többi vajdasági magyar párt, minimális állami támogatással, tévé, rádió, újságok, hirdetési felület, pártapparátus nélkül. És – szerencsére! – anélkül a több tízezer megzsarolt, szegény, kiszolgáltatott vajdasági magyar nélkül, akik szavazógépezetként szolgálhatnának.

És mindezek után még van képe a VMSZ-nek azt bizonygatni, hogy azért ők a vezető magyar párt, mert ők a legjobbak. Ez nem igaz.

A VMSZ azért van hatalmon, mert hajlandó a fekete ördöggel is szövetkezni a hatalom megtartása érdekében. Hajlandó ezért feláldozni magát a vajdasági magyarságot is, ha kell. Hajlandó zsarnokoskodni tulajdon nemzete felett. Hajlandó elárulni Trianon szent ügyét, hajlandó minden machinációra. Mindezt azért, hogy egy pártelnök és fia megtarthassa hatalmát. De persze ne feledkezzünk el arról a több száz VMSZ-esről sem, akik a magyar önkormányzatokban kiszolgálják őket, kisebb-nagyobb haszon reményében – írja Zec.

Boris Zec választási helyzetmegítélése, sajnos, teljesen helytálló, pontos (tükör)képe a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetének, amit az anyaország a VMSZ/BMC-nek nyújtott segítségével csak tovább súlyosbít.

Az írás, sajnos, előrevetíti, hogy a VMSZ/BMC fogja az elkövetkező négy évben is irányítani a Magyar Nemzeti Tanácsot – a következő évtől nyugdíjasnak számító Hajnal Jenő (Bácsgyulafalva, 1954) által, aki mindenben kiszolgálta a pártot.  Ennek bizony súlyos következményei lesznek a közösségre nézve.

Bár ne lenne igazam! Aki itt marad és megéri, majd elmond(hat)ja.

Október 11.

„Nem adom nevemet”…

Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) alelnöke, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) egyetlen ellenzéki tagja, levelet juttatott el a vajdasági magyar tájékoztatási eszközöknek.

A levélben Tari kifejti: „Nem adom nevemet a délvidéki magyarságot porig alázó politikai üzleteléshez, a világot balkáni garázdasággal megtévesztő kirakathoz, mely a magyarországi támogatások pártpolitikai célokra való felhasználását leplezve, az önmagát magyarnak mondó, ám a magyarságot lelkében megnyomorító, legnagyobb vegyes párt kirakata, egyszerűbben mondva: pénzmosodája.”

Tari levelében az is szerepel, hogy a négyéves megbízatási ideje alatt, a Magyar Nemzeti Tanács egyetlen ellenzéki tagjaként, kérdéseivel módosítási javaslataival, sürgősségi előterjesztéseivel, a legfontosabb kérdések megvitatására ösztönözve, megpróbálta tagtársait kiszabadítani álcivil ketrecükből, ahová az őket mélyen lenéző és nemzetünket semmibe vevő, elvtelen pártvezér zárta őket.

– Azt kellett megdöbbenten tapasztalnom, hogy a délvidéki magyarság igazi és országos képviselőit, tanácsnokait nem zavarja a folyamatos kiskorúsítás, a rájuk osztott szavazógép-szerep” – írja Tari István.

– Ráadásul, a pártalapú foglalkoztatás is megtette a magáét: sohasem volt ennyire tragikus méretű a délvidéki magyarság kiáramlása! Naponta tizenkét magyar fiatal hagyja el a szülőföldjét, miközben folyamatosan dőlnek ki a szekrényekből a mutyilistás sikertörténetek.

Az egypárti magatartás viselkedésmintái – a demokraták nélküli demokráciában – teljesen fölerősödtek, uralkodóvá váltak vidékünkön. Támogatói aláírásokat gyűjtő aktivistáink tevékenységét, az ajánlásgyűjtést Topolyán, Kishegyesen, Bácsfeketehegyen, Bácskossuthfalván, stb., akadályozzák, ellehetetlenítik; szimpatizánsainkat megfélemlítik.

A pártalapon működtethető, csalásra ösztönözhető szavazatszámláló bizottságok elfogult ellenőrzése következtében, az igazi megfigyelés hiányából adódóan: teljes egészében megkérdőjelezhető az MNT-s választás tisztasága.

Ezért nem kívánok részt venni a 2018. november 4-én tartandó választáson. Köszönettel tartozom, tartozunk azoknak a bátor magyaroknak, akik a rettegés és megfélemlítettség idején aláírásukkal támogatták listánkat, indulásomat!

A források igazságtalan elosztása a kampányfinanszírozásban, a tisztességtelen kampányolás, a tájékoztatási egyensúly hiánya és az igazi ellenőrzés fölfokozódó ellehetetlenítése csak növelheti a választási csalások mértékét.

Ezért maradjunk otthon 2018. november 4-én, ezért ne vegyünk részt a MEGALÁZOTT MAGYAROK NEMZETI TANÁCSÁNAK megválasztásában!” – olvasható a levélben, amely azzal zárul, hogy Tari István javaslatát, vagyis, hogy bojkottálják a november 4-ei nemzeti tanácsi választást, a VMDK elnöksége és tanácsa elfogadta.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) után, amely úgy döntött, hogy „nem vesz részt a választásokban”, a VMDK nem csak, hogy kilépett a november 4-i választási kampányból, de a választásoktól való távolmaradásra is felszólított.

Mivel október 20-án éjfélkor lejárt a választási listák átadásának a határideje, most már nyilvánvaló, hogy a november 4-ei nemzeti tanácsi választásokon csak két listára lehet szavazni:

A Vajdasági Magyar Szövetség állított Magyar Összefogás listára, amelyet Hajnal Jenő, az MNT eddigi elnöke vezet, és a Magyar Mozgalom (MM) listájára, amelynek első számú jelöltje Zsoldos Ferenc, az MNT jelenlegi tagja. Zsoldos a 2014-es MNT választásokon a VMSZ (akkor is) ugyanilyen elnevezésű listáján a 22-es szám alatt került a testületbe.

A MM listáján más olyan személy is szerepel, aki korábban a VMSZ tisztségviselője volt, mint például Józsa László, a 18-as jelölt), illetve a párt 2014. évi nemzeti tanácsi választási listáján szerepelt, mint Joó-Horti Lívia (a 12-es szám alatt, 2014-ben a 21-es szám alatt).

Annak ellenére, hogy a MM listavezetője Zsoldos a lista átadásakor azt nyilatkozta, hogy „egy erőteljesebb kiállást szeretnének az MNT-n belül”, nehéz elképzelni, hogy néhány tanácsnoki hellyel a MM képes lesz a VMSZ-t az eddigi politikájának a megváltoztatására kényszeríteni. A választásokon való részvételével azonban nem csak törvényesíti a nemzeti tanács látszólagos többpártiságát, de gyanút ébreszt a mozgalom részvételi indítékai iránt is.

A temerini székhelyű Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és az óbecsei Magyar Egység Párt (MEP) még csak a hangjukat sem hallatták a nemzeti tanácsi választások kapcsán. Ez érthető is, hiszen mindkét párt választási koalícióban van a VMSZ/BMC-el, amely párt köztudottan a Szerb Haladó Párt (SNS) által irányított hatalmi koalíció tagja.

Kérdés az is, hogy ez a két párt egyáltalán létezik még, vagy csak papíron.

Vass Tibor, Magyar Liga (ML) listavezető-jelöltje is (október 18-án) bejelentette, hogy szervezet „nem vesz részt az idei nemzeti tanácsi választáson, de nem is bojkottálja azt”. Hozzátette: „A hitelesítés rendszere a kisebb politikai pártok és egyesületek számára ellehetetleníti az aláírások összegyűjtését”.

Már most megállapíthatjuk, hogy a november 4-ei nemzeti tanácsi választások semmi jót, legfőképpen pedig semmi pozitív változást nem hoznak a magyar közösség számára. Ilyen szempontból teljesen megalapozott Tari István felszólítása a nemzeti tanácsi választások bojkottjára, mivel annak csak a „megalázott magyarok nemzeti tanácsának megválasztása” lehet az eredménye. Tovább folytatódik, tehát, a közösség agóniája. Kérdés azonban, hogy ennek mennyire vannak tudatában a választók?

Nincs kire és miért szavaznunk!

„Ezért maradjunk otthon 2018. november 4-én, ne vegyünk részt a MEGALÁZOTT MAGYAROK NEMZETI TANÁCSÁNAK megválasztásában!”

 

2018. október 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább