Ma Klára, Hilária, Diána névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Napi ajánló
Ariadne fonala
J. Garai Béla
Milyen izgalmas címoldalakban lett volna részünk hétfőn: „Az alattomos Thaci vízbe akarta fojtani Vučićot...” A minden hájjal megkent albán tudósítók nem átallották azt állítani, hogy Thaci nagyobb kárászt fogott ki…”Sőt, ő fogta ki az aranykárászt, és most alkudozik vele, hogy mit kívánjon… J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Most már kezdem belátni, hogy a legtöbb dolog, amiről valamikor ábrándoztunk, nem fog valóra válni. Nem azért, mert kevésbé tehetős náció lennénk a többieknél, vagy, mert lassabban forognának azok a bizonyos kerekek, hanem egyszerűen csak azért, mert semmi különös nem találtatott ezekben a koponyákban.
Szégyellem is bevallani, de már látom – ehhez bizonyos negatív testi adottságok is hozzájárulhatnak, amitől engem sem fosztottak meg ama bizonyos égi hatalmak -, de mindettől függetlenül látnom kell, hogy csak amolyan átlagos közösség vagyunk, mint a többiek. Hol vannak már azok a szépreményű álmok ifjúkorunkból?
Nyugodtan el lehet könyvelni, hogy Vajdaságból már nem lesz Szilícium-völgye, sem digitális Kánaán, de még csak virágzó földi paradicsom sem. Nem fognak munkahely után kutatva ostromolni bennünket sem a svédek, sem a lappok, sőt, az is ritkaságszámba fog menni, ha egy derék schleswig-holsteini tehenész errefelé szeretne letelepedni, mint elődeik két-háromszáz évvel ezelőtt. A pontos dátum most véletlenül nem jut eszembe, pedig az enyémek is errefelé tutajoztak... Ami jelenlegi állapotomban, mármint a memória tekintetében, nem is olyan nagy csoda.
Azon sem ámuldozok, hogy nem térünk vissza elődjeinknek abba a bölcs állapotába, amikor látványos felvonulásokon pöfögünk végig kiváló útjainkon a minden évben megtartott Festeken. Azt a bizalmat is eljátszottuk - ki lenne olyan naiv az égi pártfogók közül, aki elfeledné mindazt, amit az elmúlt időszakokban végigcsináltunk vagy végigcsináltattak velünk ilyen-olyan egyenruhába bújtatott elődeink. Jómagam a fő-fő illetékes helyében egy időre le is venném a kezemet magam-magamról – ahogy az a bizonyos költő a poéták abszurditásával mondaná.
De hagyjuk a cseppet sem dicső múltat, nem lesz itt virágzó jövőbeni arab datolyaültetvény, sem olyan kábelösszeszerelő nagyüzem, amelynek végeit maga Ariadne se tudná kibogozni. Ha egyáltalán lenne valamilyen értelme a bogozásnak.
Én csak azt látom, hogy óriási mennyiségben halmozódik a szenny és a piszok, a városok telephelyeit nem aszerint választjuk meg, hogy honnan szebb a kilátás, hol tisztább a környezet nyájaink és pásztoraink számára. Hanem hogy hol van még egy keskeny ösvény a búgó, berregő, suhanó bádogskatulyáknak, ahol még elférünk úgy, hogy ne koccanjunk össze ötpercenként.
Ami a túlvilági támogatást illeti, azt elpackázták még a buzgó haladók, amikor kissé szerénytelenül maguk is beálltak a szentek közé. Én még emlékszem Szt. Ivicára, aki divatot bontva a 21. a századi módit igyekezett bevezetni freskófronton, a legdivatosabb nyakkendőviseletet vezetve be.
Szóval szilikonvölgy bye, bye… Kánaán agyő… Még szerencse, hogy unalomra ne panaszkodhatunk.
Mert itt van nekünk ez a furfangos Hashim Thaci.
Hogy mit keresett a hétvégén Észak-Koszovóban, azt csak az a magasságos tudja. Éppen csak hogy csónakázzon egyet a Gazivode-i tavon, némi fegyveres kísérettel.
Az ottani helyzet ismerői szerint „a légkör feszült, de a helyzet nyugodt”.
Legalább annyira, hogy az a szegény Marko Đurić ne kapjon idegrohamot hazafias buzgóságában.
Ki-ki elvégezte a maga dolgát, Thaci csónakázott egyet, Vučić újabb aggodalmas kijelentést vághatott le, és estére már minden a legnagyobb rendben volt. Brüsszel is megnyugodott, Putyin se izgul már.
Csak egy dolgot sajnálok: ha már ennek így kellett lennie, miért nem ment Vučić és Thaci egy közös csónakkirándulásra?
Milyen izgalmas címoldalakban lett volna részünk hétfőn: „Az alattomos Thaci vízbe akarta fojtani Vučićot...” A minden hájjal megkent albán tudósítók nem átallották azt állítani, hogy Thaci nagyobb kárászt fogott ki…”
Sőt, ő fogta ki az aranykárászt, és most alkudozik vele, hogy mit kívánjon…
Következő cikk: Ebben a házban már háromszor jártak a betörők
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Morális forradalom
A belorusz nép fölkelt a zsarnokság ellen. Ez a lényeg. Szorongó szívvel, de nagy szeretettel és >
Péterrévei vízgondok
Az ilyen dolgokkal, amelyek ellehetetlenítik a mindennapi élet, a jelek szerint, senki sem törődik. A ház- >
Az orvosok lázadása
A Sajtószabadság Alapítvány kezdeményezésére száznál is több vajdasági magyar újságíró, közíró tiltakozott az Index portáljának kivégzése >
Párbeszéd és petíció
A sajtószabadság ügye a kelet-európai újdemokráciák neuralgikus pontja. Olyan, mint a lázmérő: jelzi, hogy súlyos kór >
Vírus álarcban
Még csak néhány hónapja tart a vírusjárvány, de az már világosan látható, hogy az emberek milyen >
Sztárírók és megtűrtek
Ebben a helyzetben mégis jobb megtűrt írónak, mint sztárírónak lenni. Az is igaz persze, hogy manapság >
Visszaeső Románia
Még a szigorúbb karantén-hónapokban keringett egy fotó az interneten: a román miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes asszony és más >
A szelíd lázadók színre lépnek
Elismerem, az új nemzedék mégsem annyira apolitikus, mint ahogy az elmúlt években gondoltam, nem kizárt, hogy >
Vajdaság, a hazafiak vadászterülete
Belgrád az a hely, ahol egy magyarnak nem kell félve rejtezkedni, mint a Vajdaságban, amely „az >
„Beletanult” elnök
Legyünk tisztában, a vajdasági magyarok helyzetének nem az egyedüli fokmérője, hogy magyar-e vagy szerb a Tartományi >
Mi lesz, ha a bársonyos zavargás erőszakossá válik?
Nos, megtörténhet, hogy az eszmény nélküli új nemzedék az erőszakos tiltakozást választja. (…) Ilyesféle közhangulatban járt >
Szirmok és tüskék
Arra gondoltam, hogy miért maradandóbb Sinkó Ervin vagy Herceg János prózája vagy esszéirodalma. Kétségtelen, hogy azért, >