Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Végel László
A népeseknek túlságosan urbánus voltam, az urbánusoknak túlságosan népies, a moderneknek túl hagyományos, a hagyományosoknak túl modern, a közösségelvűeknek túlságosan individualista, az individualistáknak túlságosan közösségelvű. Végel László:
2018. július 29., vasárnap
Márai Sándor Felvidék és Erdély egy részének visszacsatolásakor szintén átérezte a magyar eufóriát, amellyel azonban leszámolt a Hallgatni akartam-ban. „A kisebbségi magyar nem ismeri a pátoszt. Megismerte életének természetes feltételeit, s ragaszkodik ahhoz az illúziómentességhez, amelyre húsz kemény esztendő szenvedései nevelték. Magyarsága bensőséges és szemérmesen szótlan.”, figyelmeztetett a lelkesedés óráiban is. Ebben a pár mondatban felismerem apám lelkialkatát. Mi tagadás, Horthy bejövetelekor ő is lelkesen magasra emelte a magyar zászlót, de aztán meghátrált, s szemérmesen szűkszavú magyar maradt. Túlélő volt, nem pedig dicsőséges menekülő. Ha jobban meggondolom, én sem kívántam ennél több lenni. Néha felmordultam, felsikoltottam, tiltakoztam, ellenkeztem, de végül is beértem azzal, hogy túlélő lehettem. Szóltam és szólok akkor, amikor hasznos jelszó lett a „hallgatni arany”, és ezért gyakran meglakoltam. Az irodalmi életben sosem voltam vezérigazgató, igazgató, főszerkesztő, nem csatlakoztam egyetlen divathoz, akkor sem, ha egynéhány divatos irányzatot nemzedéki szolidaritásból tiszta szívvel üdvözöltem, a népeseknek túlságosan urbánus voltam, az urbánusoknak túlságosan népies, a moderneknek túl hagyományos, a hagyományosoknak túl modern, a közösségelvűeknek túlságosan individualista, az individualistáknak túlságosan közösségelvű. Nem vagyok a széplelkek és a kékharisnyák kedvence, akikhez szólok, azok már csak magukba zárkózva olvasgatnak. Legtöbbször az ellenzékhez tartoztam, mint ahogy Márai mondta Krúdyról: „nem annyira meggyőződésből, inkább jóízlésből”.
Délelőtt és fél éjszaka: Temetetlen múltjaink.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >