Ma Szabolcs, Alina, Ince, Győző névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
MagyarZó Pistike messéi
J. Garai Béla
Emberek, segítség! Amama azon spekulál, hogy elmegy ámokfutónak. Már talált is a kamrában egy pár tornacipőt. Föl is húzta, csak atata levetette vele, mert mindkettő ballábas volt. Sőt az egyik piros, a másik meg szürke. A harmadik meg lila. J. Garai Béla:
– Pedig képzeld, Tegyula, ki mindenkit leszúrhatnék futás közben, mint Nyugaton egy migráns, tucatjával, mire lefognának és elhelyeznének egy otthonos tébolydában – ábrándoza a mamusz. – És biztosan engednének tévézni is, és egy esti híradó alatt legalább három közszereplőt késhegyre tűznék...
– És kik lennének azok, akiket te kiszemeltél? – ravaszkoda atata, de a mama átlátott a szitán:
– Majd hülye leszek előre elmondani, hogy bedugass egy dutyiba, Tegyula. Te meg aztán vígan kacérkodhass a Zacsekné unokahúgával...
S miközben ilyen vígan évődnek az őseim, a nagyvilágban meg zajlik az élet. A svédek például majdnem leváltották a sokéves kormánypártot, de csak félig sikerült nekik.
A Vucskót meg majdnem fölterjesztették Nobel-díjra, a Tachival együtt, csak a sipik azt mondták, hogy Malo Morgen. Amely mondás a Slobo bácsitól származ, és azt jelenti, hogy:
„Szeressük egymást, gyerekek...”
Jaés az elnök azt is kifejtette Koszovóban, hogy a Szlobónak igaza volt, meg a többieknek is, akik egyetértettek vele Gazimesztánban. Csak az volt a baj, hogy nem gondolták, hogy akik mást gondolnak, mint ők, sőt nem is Gazimesztánban, hanem másutt, azoknak is igazuk van.
Márpedig, akik nem azt gondolták, amit ők, hát azok valami mást gondoltak. És ez így van most is. Akik nem azt gondolják, amit mi gondolunk róluk, azok azt képzelik magukról, amit mi képzelünk magunkról. Értve vagyok?
És aki nem akar velünk ölelkezni meg csókolódzni, az majd nézheti, mit kap tőlünk a pofájára. És ezt nemcsak én mondom, hanem az Elnöksanyi és a Zacsekpeti is.
A Zacsek szerint viszont tényleg jó lenne, ha kitörne végre a béke, minket felvennének az EU-ba, a koszovóiaknak adnának vízummentességet, s mennénk mindannyian együtt Belgiumba dolgozni.
– Ne ábrándozzon szomszéd, ha ébren van, még nagyon sok vita lesz itt a határokról, mire a világ rádöbben, hogy minek az a sok határ Európában. Ahol csak a hülyeség határtalan – okoskod atata.
– Meg néhol a nyomor is – bólogat a Zacsek, s elmesél egyet kedvenc székely viccei közül:
– Képzeld asszony, milyen szépet álmodtam...– lelkendez Áron bácsi. – Álmomban Bukarestbe utaztam.
–S mi volt abban a szép?
– Az, hogy útlevéllel!
(...)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hernyák: Milyen jogon veszik el a gyerekek hitét?
Előadásokat betiltottak már, de Hitler már meghalt, vagy nem? Sztálin is betiltott előadásokat, de ő is >
A Pásztor-világ második nagy kultúrbotránya
Az első kétségkívül a szabadkai Népszínház magyar társulata "betörésének" kísérlete volt egy szélsőjobbos káder kinevezésével. Ekkor >
A „párbaj”
Verekedésre nem került sor, csak kávéházi veszekedésre. Vuk Jeremić pártelnök szerint helyesebb lenne, ha egy tévévitában >
Magánszorgalmú dögök
Néha a gazda nagytakarít a vezérkarban. Most is éppen ilyesféle takarítás készül. Áldozatoknak nevezhetjük-e az akolból >
A tömegdemokrácia Achilles sarka a nép
Abból indulok ki, hogy mindenki személyesen felel az általa választott politikai elit bűneiért. Nem elég a >
Rezsimtelevíziós káderek
Hol vannak most ezek a „fiatal újságírók” és mikor kapnak munkalehetőséget, ha a „nélkülözhetetlen” nyugdíjjogosultak nem >
A demokrácia bohózat lett
Diktátorra többé nincs szükség, közeleg a diktátor nélküli diktatúra korszaka. Ilyennek tűnik az önkéntes szolgaság a >
Pásztor „senkit sem hagyott cserben”?
Pásztor egyetlen fontos, a magyar közösséget is érintő társadalmi kérdést nem hogy megoldani, de még csak >
Ádám és Sztálin
Azt látom, hogy – akár egy szíven lőtt, bordó keselyű, amely épphogy csap még néhányat szárnyával >
Amikor még Orbán neve szitokszónak számított Vajdaságban
Jól emlékszem Mészöly Miklós az akkor még a Fideszes Fodor Gábor társaságába Szabadkára és Újvidékre látogatva >
Egy fenékkel több lovat megülni?
Több funkció ellátása – ebben az esetben a haladó VMSZ tisztségviselői részéről – arról tanúskodik, hogy >
Az identitás
Furcsa, hogy a magyar prózában az identitásprobléma nem játszik szerepet, legfeljebb a zsidó származású és a >