2019. december 13. péntek
Ma Luca, Otília, Lúcia, Éda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Magára vessen, aki rájuk szavaz!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A VMSZ-nek szüksége van az egyházakra, hogy a miséken a párt listájára szavazást hirdessék. Ennek semmi köze a világi államhoz, amilyen Szerbia – legalábbis az alkotmány szerint (11. szakasz 1. bekezdés). A papoknak/az egyházaknak, ugyanúgy, mint az újságíróknak, nem lenne szabad a választási kampányt befolyásolni és a nemzeti tanácsokban tevékenységet vállalni. Bozóki Antal:

Ha nincsen egy olyan barátunk, aki kegyetlenül a szemünkbe mondja az igazságot, akkor fel kéne fogadnunk egyet az ellenségeink közül, hogy az tegye meg. Csakhogy mindig a valóságot láthassuk, ne egy festett képet.

Szabó Angéla

Szeptember 12.

Deli és „a balkáni rendeződés”

„A balkáni rendeződés nem lehet néhány tétova uniós tagállam túsza, hiszen ez veszélyeztethetné a régió és egész Európa biztonságát is” – emelte ki felszólalásában Deli Andor vajdasági fideszes/véemeszes EP-képviselő Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke, az Európai Unió (EU) helyzetéről szóló beszéde kapcsán.

Szerbia a csatlakozási tárgyalások alatt összesen 12 fejezetet nyitott meg (a 35-ből), amelyek közül eddig (csak) kettőt zártak le ideiglenesen.

– Szerbiának biztosítania kell a független igazságszolgálást, a szólásszabadságot, valamint a nemzeti kisebbségek jogait, hogy folytassa a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, beleértve a pénzmosást is – üzente Johannes Hahn, az Európai Unió (EU) bővítési és szomszédságpolitikai biztosa. Jean-Claude Juncker, a nyugat-balkáni államok vezetőinek szófiai találkozóján ismételten hangsúlyozta, hogy „a régió országainak még többet kell dolgozniuk a reformok végrehajtása ügyében, s kevesebbet kell foglalkozniuk a különféle dátumokkal. Juncker szerint a csatlakozás pillanata mindenképp elérkezik, amint az országok teljesítik az előfeltételeit.”

Aleksandar Vučić szerb elnök a Reuters londoni hírügynökség újságírójával folytatott beszélgetés során nyilvános választ kért az Unió vezetőitől a kérdésre, „Brüsszel hajlandó lenne-e világos garanciát adni, hogy Szerbia 2025-ben az Unió tagja lesz, ha bármilyen egyezségre jut Pristinával”?

A Danas belgrádi napilapnak ezzel kapcsolatban brüsszeli nyilatkozók „nem hivatalosan megjegyezték: Tekintettel azokra a negatív tapasztalatokra, amelyeket Brüsszel Románia és Bulgária felvételekor szerzett, amely országoknak megígérték, hogy 2007-ben az EU tagjai lesznek, nehezen képzelhető el, hogy Brüsszel ismét elkötelezi magát valamilyen dátum mellett”.

– Emlékeztetünk, miután Romániának és Bulgáriának meg lett ígérve, hogy 2007-ben csatlakoznak az Európai Unióhoz, ezek az országok leálltak a reformok megvalósításával. Mégis, ha megegyezés jönne létre Koszovóval, az EU mindenképpen bizonyos módon bátorítaná a szerbiai európai irányultságú erőket – állítják a Danasnak nyilatkozók.   

Nem első alkalommal szólal fel Deli az Európai Parlamentben Szerbia uniós csatlakozásának sürgetése érdekében, például a David Macallister, az EP jelentéstevője által készített országjelentésekről szóló vitában. Az önhibáján kívül lett európai parlamenti képviselő arról viszont semmit nem mondott, hogy az ország mikor és hogyan teljesíti a csatlakozási feltételeket, köztük a nemzeti kisebbségi jogok biztosítását?

Szerbiát ezekkel a fellépésekkel nem segíti. (Ki figyel oda egy pártfeladatot teljesítő csaknem ismeretlen képviselőre?) Árt viszont a saját közösségének, mivel Szerbiától egyetlen alkalommal nem kérte számon a csatlakozási feltételül szabott nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését! Nem is azért van ott, hanem hogy délvidékiként segítse a magyar külpolitikát, miszerint „Magyarország kiemelt külpolitikai céljának tekinti Szerbia EU-integrációs törekvéseinek támogatását” – mit sem törődve a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetével,  jogaival és érdekeivel.

A „havi 7957(!) eurós fizetéséből plusz havi 4299 eurós irodai juttatásból tengődő, nem a saját szavazói, hanem egy külföldi párt által az Európai Parlamentbe futtatott hűbéresként” megteheti. A következményeket viszont mi viseljük!

Szerbiát addig nem szabad felvenni az Európai Unióba, amíg nem teljesíti a tagsághoz fűződő összes követelményt!

Szeptember 13.

Csalódottság

Jean-Claude Junckerhoz, az Európai Bizottság (EB) elnökéhez intézett nyílt levélben fejezték ki csalódottságukat Kárpát-medencei magyar európai parlamenti (EP) képviselők, hogy évértékelő beszédében ezúttal sem tett említést az őshonos nemzeti kisebbségekről és nyelvi közösségekről.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hírlevele által ismertetett levél aláírói – Winkler Gyula és Sógor Csaba erdélyi, illetve Csáky Pál felvidéki EP-képviselő – elítélik, hogy az EB intézményrendszere nem foglalkozik a több mint egymillió aláírással támogatott Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezésben megfogalmazott javaslatokkal.

– Ezek a javaslatok az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségek kulturális identitásának megőrzésére, az anyanyelv-használati problémákra, az oktatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos gondokra vonatkoznak, a hátrányos megkülönböztetésre, amelyet az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségek és nyelvi kisebbségek nap mint nap éreznek” – áll az EB elnökének küldött nyílt levélben.

Az őshonos kisebbségek – több mint ötvenmillió uniós polgár – kifejezetten nekik szóló üzenetet vár Brüsszeltől a jövőjükkel kapcsolatos aggodalmuk enyhítésére – mutatnak rá a magyar EP-képviselők.

Az RMDSZ hírlevele felidézte: tizenhárom EP-képviselő már júliusban jelezte – egy parlamenti kérdésben – az EB elnökének: szükségesnek látják, hogy az évértékelőn az őshonos nemzeti kisebbségek egyértelmű, bátorító üzenetet kapjanak. Mostani nyílt levelükben megállapították: Juncker elnök beszédével az utolsó remény is szertefoszlott, hogy a következő hónapokban az EB elemezni fogja és megoldja a parlamenti kérdésben megfogalmazott problémákat.

– Az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségekhez és nyelvi közösségekhez tartozó ötvenmillió európai polgár hű Európához, hiszen nekik alapvető értékük a sokszínűség. Ugyanakkor ma, jobban, mint valaha, szükségük van arra, hogy az EU jutalmazza ezt a lojalitást, gondoskodva arról, hogy ezeknek a közösségeknek a jövője biztosított legyen tagállami és uniós szinten is – áll a nyílt levélben.

Az EP-képviselők arra is felhívják a figyelmet, hogy Közép- és Kelet-Európa stabilitása, a csatlakozásra váró balkáni országok stabilitása az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségek és nyelvi kisebbségek problémáinak pozitív megoldásától függ.

– A holnap Európai Uniója sokszínűségében egységes, a nemzetek, a nemzeti közösségek és a régiók Európai Uniójává kell válnia. Egy ilyen unióban a többség és az őshonos, történelmi nemzeti kisebbségek, nyelvi közösségek biztonságban érzik magukat, és egyforma esélyük van egy biztosabb és jobb jövő építésére – összegezték az EB elnökének küldött nyílt levél aláírói.

Deli Andor vajdasági fideszes/véemeszes EP-képviselő miért nem írta alá ezt a levelet? Vagy a délvidéki/vajdasági magyar közösség nem „őshonos, történelmi nemzeti kisebbség”?

Szeptember 14.

Érdekütközés

Elfogadhatatlannak tartja a nemzeti tanácsi választások kapcsán a listákat állító pártok és szervezetek újságírókra gyakorolt nyomását a Szerbiai Újságírók Egyesülete (SZÚE/UNS). Közleményükben kifejtik, hogy egyes kisebbségi újságírókat meg is fenyegettek, hogy elveszíthetik munkahelyüket, amennyiben nem vállalják, hogy szerepeljenek egyes választási listán. A Szerbiai Újságírók Egyesülete felhívja a listákat állítók figyelmét, hogy azonnal hagyjanak fel ezzel a gyakorlattal.

A SZÚE megengedhetetlennek tartja, hogy újságírók, szerkesztők szerepeljenek a nemzeti tanácsi választások listáin, s egyidőben pedig végezzék újságírói tevékenységüket az adott szerkesztőségekben.

Az egyesület emlékeztet az újságírókat kötelező etikai kódexre, amelyben egyértelműen szerepel, hogy aktív politikai, választási kampányban nem lehet részt venni, s egyidejűleg újságírói tevékenységet folytatni. Hozzáteszik, az újságírónak mindent meg kellene tennie azért, hogy elkerülje az érdekütközés lehetőségét, illetve azokat a helyzeteket, amelyek megkérdőjelezhetik az ő megítélését és az újságírói tevékenység megítélését általában.

Az egyesületben kiemelik, hogy újságírók és szerkesztők szerepelhetnek ugyan a nemzeti tanácsok tagjaként egy-egy listán, de akkor erre az időszakra kötelesek felhagyni újságírói tevékenységükkel.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) Magyar Összefogás (mások szerint: Összefogdosás) listáján két újságíró is szerepel, éspedig Verebes Krnács Erika és Ternovácz István (13.).

Varjú Márta, a Magyar Szó jelenlegi főszerkesztője és Klemm József, a Vajdasági Rádió és Televízió igazgatóhelyettese a véemeszses lista honlapján „nyíltan kampányol a Magyar Összefogás mellett”.[15] Ezen egyáltalán nem kell csodálkozni, hiszen ez a párt emelte őket – a nem kevés havi fizetést és egyéb kiváltságokat biztosító – tisztségükbe.

A honlapon közölt bejezések szerzői között szerepel a Gruik Ibolya, Laták István és Antalovics Péter, a Magyar Szó újságírója is.

Az újságírókat kötelező etikai kódex és a SZÚE álláspontja szerint Verebesnek és Ternovácznak most választani kell a nemzeti tanácsi tagság és az újságírói hivatás között. Mindegyikük ellen pedig eljárást kellene indítani az újságírói kódex megsértése miatt. Ez nélkül nem beszélhetünk a tárgyilagos tájékoztatás kezdetének biztosításáról!

Ismét (!) a listán szerepel Paskó Csaba (9.) katolikus lelkész és Dolinszky Gábor evangélikus püspök-helyettes.

A VMSZ-nek szüksége van az egyházakra, hogy a miséken a párt listájára szavazást hirdessék. Ennek semmi köze a világi államhoz, amilyen Szerbia – legalábbis az alkotmány szerint (11. szakasz 1. bekezdés). A papoknak/az egyházaknak, ugyanúgy, mint az újságíróknak, nem lenne szabad a választási kampányt befolyásolni és a nemzeti tanácsokban tevékenységet vállalni. („Senki sem vállalhat olyan állami vagy közéleti tisztséget, amely más megbízatásaival, teendőivel vagy magánérdekeivel ellentétben áll.” A szerb alkotmány 6. szakaszának 1. bekezdése.)

A lista egészében véve problematikus, sok, a közéletben ismeretlen nevet tartalmaz és – nem csak ezért – nem alkalmas a magyar érdekvédelemre.

Magára vessen, aki rájuk szavaz!

 

 

2018. szeptember 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább