Ma Hugó, Agád névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Elnök úr, meddig még?
Gondolatok a Pásztor Istvánhoz intézett üzenetek kapcsán
Pásztor Istvánnak már sok alkalommal, sok helyen és sok minden fel lett róva, különösen a téves, megalkuvó, a magyar közösséget magalázó, jogaiért nem kiálló politika, a közösség iránti tiszteletlen viszonyulása, amit szinte felsorolni sem lehet. És? Semmi. Lepörög róla – mondanák Tordán. Bozóki Antal:
Egy hét leforgása alatt három vajdasági magyar üzenet is érkezett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnökének címére:
Augusztus 31-én a topolyai Róbert Yugovich „A vajdasági magyart, amennyire csak tudtad, kihasználtad, megosztottad, elárultad” c. nyílt levélben fogalmazta meg a Pásztorral kapcsolatos gondolatait. A levelet közölte a Szabad Magyar Szó, a Napló, de bizonyára a más internetes felületek is.
Yugovichcsal ellentétben, aki vélhetően nem vállalta az igazi nevét (ez is az itteni állapotokról tanúskodik), Vicei Natália A gerinc meg a sérve c. szeptember 6-i írásban közölte a vajdasági magyarok helyzetéről szóló gondolatait.
A DélHír portál aztán szeptember 5-én éles karikatúrát közölt a pártelnökről – bizonyára a Szabadkai Félmaraton kapcsán – ahol csak cirill betűs felirat volt az ajándék hátizsákon, és amelyen Pásztor és fia Bálint, valamint az unokája is részt vett. A legidősebb Pásztor aztán „az utolsó előtti helyen végzett”.
Az üzeneteket persze a nyomtatott sajtó nem közölte, de sok minden mást sem közöl, hiszen teljes gőzzel üzemel a pártcenzúra. Világos, hogy nem valósul meg a sajtó alapvető közszolgálati funkciója, ami pedig a hatalom ellenőrzése lenne.
Végig kell olvasni ezeket. Magukba foglalják a délvidéki magyarság helyzetének szinte minden drámaiságát. Magyarázni nem kell ezeket, hiszen önmagukért beszélnek
Ami miatt mégis szükségesnek tartottam, hogy írjak róluk, az erkölcsi vonatkozás: A politikus – ha tisztességes – meddig tudja semmibe venni, elviselni a róla alkotott negatív véleményeket? Mikor kell azt mondania, hogy én ezt már nem csinálom/nem vállalom tovább, mert nem érzem a bizalmat, a választóim támogatását!
Egy politikus tűrőképességének persze sokkal nagyobbnak kellene lenni, mint egy átlagembernek, de annak is (néhol és talán) vannak határai. Vagy a hatalom vonzása, a gazdagodás vágya nagyobb, fontosabb, mint az, hogy mit gondol róla a környezete, a közössége? Meddig lehet ezt elviselni?
Augusztus 28-án lemondott a francia kormány egyik legnépszerűbb tagja, az atomenergia alkalmazását ellenző Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszter. Döntését a France inter rádiónak adott nyilatkozatában jelentette be, és a távozását azzal indokolta, hogy „az elmúlt egy év alatt nem sikerült megfelelő fejlődést elérnie a környezetvédelmi kérdésekben, és úgy érezte, egyedül maradt, nem tudta felsorakoztatni a kormányt álláspontja mellett”.
Schmitt Pál Magyarország korábbi köztársasági elnöke a plagizált doktori értekezés miatt távozott tisztségéről.
Egy óvatlan kijelentése miatt kényszerült lemondásra Imamura Masahiro, a fukusimai földrengés utáni újjáépítésért felelős japán miniszter.
A napokban kérelmet nyújtott be vezetéknevének megváltoztatására a botrányba keveredett Paul Manafort lánya, a 36 éves Jessica Manafort. Így is jelezni akarja elhatárolódását apjától, Donald Trump amerikai elnök egykori kampánymenedzserétől.
Az USA-ban még az elnököt le lehet váltani, ha bebizonyosodik, hogy alkalmatlan a tisztségének betöltésére, vagy felelőtlenül viselkedik (lásd Richard Nixon lehallgatási botránya).
Lehetne a példákat tovább sorolni, de felesleges. Ahol van erkölcs, ott van felelősség is.
Szerbiában egy tisztségviselő lemondása a bibliai csodával lenne határos. Pedig az ország addig nem jut ki, sem az erkölcsi, sem anyagi váltságból, amíg a vezetőiről nem lehet példát venni, amíg azok nem mutatnak példát.
Pásztor Istvánnak már sok alkalommal, sok helyen és sok minden fel lett róva, különösen a téves, megalkuvó, a magyar közösséget magalázó, jogaiért nem kiálló politika, a közösség iránti tiszteletlen viszonyulása, amit szinte felsorolni sem lehet. És? Semmi. Lepörög róla – mondanák Tordán. Már akkor távoznia kellett volna nem csak a politikából, de a közéletből is, amikor a halálos kimenetelű közlekedési szerencsétlenség történt, amelynek részese volt. Csakúgy Nyilas Mihálynak is, aki ellen ilyen ügyben bűnvádi eljárás folyik. Vagy ezek az emberek azt képzelik, hogy valamilyen küldetést teljesítenek? Dehogy.
Pásztor politikai létezésének egyik oka talán, hogy a Haladó Párt (SNS), jobban mondva a „kedves Ácó” bizalmát élvezi. Legalábbis egyelőre. A másik pedig, hogy a VMSZ Elnöksége nem úgy működik, ahogy kellene. Sőt az is kérdés, hogy működik-e egyáltalán? (Huzamosabb ideje nem olvastam/halottam arról, hogy az testület ülésezett volna. Az interneten csak a VMSZ Nyugdíjas Fórumának elnökségi üléséről lehet olvasni). De ha működne is, mit érne, hiszen ott is az általa kiválasztott bizalmi emberek és a fia Bálint ülnek. És persze Orbán Viktor magyar miniszterelnök védelmét élvezi.
Habár már a párt magyarcsernyei (2015. április 25-ei) tisztújító közgyűlésén sem volt minden rendben, Pásztort elmozdítani szinte lehetetlen. Jelenleg. De mi lesz akkor, ha (meg)változnak a körülmények? („Amennyit fel a kerék, annyit le” – tartja a népi bölcsesség.) Ha majd „a sorsa utoléri” – ahogyan Yugovich fogalmaz? Erre nem gondol? Mit fog majd mondani róla az unokája, ha felnő? Vagy az sem fontos? Hol a határ? Elnök úr, meddig még?
– A jövő kiszámíthatóan kiszámíthatatlan. Az is lehet, hogy Ön ott ülhet majd az idők végezetéig az Atlasz-hegységnyi pénz legtetején, szétnéz, és a párttagjain kívül nem lát már maga körül vajdasági magyar embert. Ez persze egy apokaliptikus, szomorú forgatókönyv lenne, de ha egyszer mégis bekövetkezne… Ugye nem jön majd utánunk, Elnök úr? – puhatolja Vicei Natália.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Aki á-t mond, mondjon bé-t is”!
Ismereteim szerint – hosszú idő után – ez az első eset, hogy egy magyar párt határozottan >
Hitler elégedetten bólogat a sírjában
A kormányközeli Magyar Nemzet szerint a náci fasizmust veszélyétől többé nem kell tartanunk, mert „letűnt a >
Pártideológiát szolgál a színház (is)?
Most ismét két színházat biztosított be magának újabb négy évre a pártírónő, a „mi Miránk” (Mirjana >
Amikor már késő elutasítani a cinkosságot
El is utasíthatja, teszi hozzá „jóságos” arckifejezéssel, miután tudtára adta, hogy zsarolható. Ekkor már késő elutasítani >
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >