2023. február 1. Szerda
Ma Ignác, Brigitta, Kincső névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Nem magyar, nem Makovecz és nem is közös

Az újvidéki vérengzés áldozatai emlékművének állítása tovább húzódik

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A jelekből ítélve, az emlékműállítás az 1944-45-ös vérengzés újvidéki áldozatainak – az eddigi huzavonára való tekintettel is – nem várható gyorsan. (Ha valamit el akarsz odázni, alakíts bizottságot – hangzik a politikusi mondás.) És az sem biztos, hogy a most – „(szűk többséggel)” – elfogadott javaslat kerül kivitelezése. Mindez bizonyára még politikai alkudozás és győzködés tárgya lesz az elkövetkező hónapokban. Bozóki Antal:

Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.

Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)

A VMSZ kezdeményezését, hogy a székvárosban a közeljövőben állítsanak fel egy olyan emlékművet, amely az 1944-ben és 1945-ben kivégzett ártatlan újvidéki polgárokra emlékeztet, augusztus 29-én „(szűk többséggel) megszavazta a Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerb Királyság Megújhodási Mozgalom (POKS) és természetesen maga a VMSZ”. 

Ez volt az első eset ebben az összetételben, hogy a hatalmi koalíció nem szavazott egységesen. A javaslatot nem támogatta a Szerbiai Szocialista Párt meg a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, az ellenzék soraiból pedig a Demokrata Párt és a Szerb Radikális Párt.

Matuska Márton publicista, Az elhallgatott razzia – vérengzés Újvidéken (1944-45) c. könyvében az újvidéki vérengzés 305 áldozatának nevét sorolja fel, akik közül, „az 1944. október 29-én hozott ítéletével 250 magyar nemzetiségűt ítéltek golyó általi halálra”. Az emlékmű tehát a 305 áldozatra emlékeztetne.  

Egyes városi tanácsnokok „azt javasolták, hogy a leendő emlékművön a magyar, a német és a szerb nyelvű feliratokon kívül héber és roma feliratok is szerepeljenek, de ezt a javaslatot elvetették”.

Ha már nem magyar, hanem általános jellegű, „fehér márványból készült, madarat ábrázoló szobrot” szándékoznak felállítani, azon héber és roma, sőt német nyelvű feliratnak is lenni kellene, tekintettel hogy a kivégzettek között bizonyára ilyen nemzetiségű áldozatok is voltak. Annál inkább, mivel az esemény nincsen teljes egészében feltárva. (A járeki/tiszaistvánfalvi emlékműről lemaradt a magyar szöveg, ami sérti a magyar áldozatok emlékét!)

A leendő emlékműről, tehát, már most el lehet mondani, hogy nem magyar, nem Makovecz, de még csak az áldozatok közös emlékműve sem lesz. Mindez természetesen a mostani hatalomnak – amelyben a VMSZ is jelen van – az áldozatok iránti viszonyulását mutatja.

Kiss Gyula, a bizottság (véemeszees) elnöke elmondta, hogy „az elfogadott jogi forma azt jelenti, hogy következő lépésként a művelődésügyi tanács kérni fogja a káderbizottságtól és a városi bizottságtól, hogy hozzanak határozatot a közeljövőben egy bizottság megalakításáról az emlékműállítás folyamatának felügyeletére és levezetésére”.

– A képviselő-testület egy későbbi ülésén döntenek majd arról, hogy lesz egy ilyen bizottság, és hogy kik lesznek a tagjai. Ez után indulhat csak meg az elképzelés megszerkesztése és kivitelezése, a pályázatok kiírása… – magyarázta a művelődési bizottság elnöke. Vagyis az emlékműállítás körül még semmi sem teljesen biztos.

Kiss Gyula – a sajtóhír szerint – elmondta azt is, hogy figyelembe véve a városi bürokrácia folyamatainak tempóját, valószínűnek tartja, hogy az emlékművet az említett helyszínen 2019 derekán láthatjuk majd, de a jövő év folyamán mindenképp a helyére kerül.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP)  – szeptember 1-jén – sajtóközlemény adott ki „az újvidéki magyar áldozatok emlékművéről”. Már a közlemény címéből is arra lehet következtetni, hogy a párt – a korábbi álláspontjával összhangban – kitart a Makovecz Imre tervezte emléktorony megépítése mellett a Futaki úti katonatemetőben.

– A legutóbbi szerbiai parlamenti választásokat megelőző politikai egyeztetés során a VMSZ-szel és a Magyar Egységpárttal az újvidéki magyar áldozatok emlékművének ügyében közös álláspontra jutottunk, s az a koalíciós program részévé vált. Ennek valóra váltása helyett viszont a VMSZ városi szervezete, a magyar vonatkozást nem hangsúlyozva, egy üzenetében jóval gyöngébb, történelmi tényeket egybemosó, általános jellegű javaslattal fordult az újvidéki illetékesekhez, amiről csak utólag értesítette pártunkat.  A VMDP azonnal kifejezésre juttatta, értesítve a nyilvánosságot, hogy mindez nincs összhangban közösen kidolgozott programcéljainkkal – áll a Csorba Béla pártelnök által aláírt közleményében a VMDP.

A párt emlékeztet arra is, hogy „hogy a magyar kormány 2015-ben határozatot hozott arról, miszerint fel kell építeni Makovecz Imre minden kivitelezhető tervét”. A párt számára „nem kétséges”, hogy a magyar kormány „erős partnere lesz”, amennyiben a tervezett Makovecz emléktorony engedélyezést sikerül „kijárni”, amit viszont a VMSZ-től, „mint szerbiai kormányerőtől” vár el.

Hogy ez az „elvárás” mennyire valós, az viszont kétséges. Kérdés az is, hogy a legyengült, elerőtlenedett VMDP mennyit nyom a politikai latban és képes-e rákényszeríteni a VMSZ-t a már meghozott döntés megváltoztatására. Egyébként az VMSZ Csorbáékat ez ügyben is egyszer már „átverte”. És az is, hogy a magyar kormány milyen álláspontot fogad el a mostani javaslattal kapcsolatban. Végül, nem hagyhatja szó nélkül ezt a fontos kegyeleti témát.

A jelekből ítélve, az emlékműállítás az 1944-45-ös vérengzés újvidéki áldozatainak – az eddigi huzavonára való tekintettel is – nem várható gyorsan. (Ha valamit el akarsz odázni, alakíts bizottságot – hangzik a politikusi mondás.) És az sem biztos, hogy a most – „(szűk többséggel)” – elfogadott javaslat kerül kivitelezése. Mindez bizonyára még politikai alkudozás és győzködés tárgya lesz az elkövetkező hónapokban.

 

2018. szeptember 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Senkit nem szabad kényszeríteni más nemzeti és vallási ünnepének ünneplésére, se a vallási szertartásokon való részvételre!

Senki nem vonja kétségbe, nem kérdőjelezi meg, hogy a vallásukat gyakorló pravoszláv szerbek megünnepeljék Szent Száva >

Tovább

„Tordán elégedettek”?

Cikkírónk általában nem veszi magának a fáradtságot, hogy körülnézzen a faluban és elbeszélgessen az emberekkel arról, >

Tovább

A népszámlálási eredményekre várva

Nincs válasz a legfontosabb kérdésre: van-e ellenzéki program? Van-e baloldali vagy liberális alternatíva? Vagy pedig arról >

Tovább

Összeborulás vagy elszámoltatás?

Amennyiben a vajdasági magyar közösség helyzetének megvitatására irányuló párbeszédre, vagy változásra  a VMSZ vezetésében és politikájában >

Tovább

„A kézfogás csodája”

Az MNT „alapította” Magyar Szó napilap is a pásztorvilág építésének az egyik tartópillére. Erdődi Edvinát a >

Tovább

Ez lenne Lovas tandíja?

A „példamutató beruházással” kapcsolatban felvetődik az is, hogy Pásztor Istvánnak miért éppen a Szabadkai Városi Könyvtár >

Tovább

Ezt az alkalmat (is) bűn lenne elszalasztani!

Vajdaság Autonóm Tartomány 2023–2030-ig terjedő fejlesztési terve tervezetének a „közszemlére” bocsátása jó alkalom, hogy az MNT >

Tovább

Kovács Vučić szerb elnök magyar hangja

A VMSZ üdvöskéje, Kovács Elvira a szerbiai uniós csatlakozási folyamatért felelős személyek egyike. Ért-e ehhez egyáltalán? >

Tovább

Vučić és Orbán szövetsége: a zsák a foltját megtalálja

A demokrácia hiányával és a túlzott korrupcióval jellemezhető „orosz típusú” kormányzás lényegében mindkét autokratának megfelel – >

Tovább

Szerződésbontás

A junior Pásztor nem említette a háborús bűnösök törlésének szükségét a listáról. Miért? Nem akarja, vagy >

Tovább

Losoncz Márk nyílt leveléről

Párbeszéd lesz, de nem a VMSZ mostani vezetőségével. Sajnálatos, hogy Losoncz Márk gondolatvilága megrekedt a VMSZ-nél, >

Tovább

„Becsicskultak/ becsicskultunk”!

Amit igazán nem értettem, sem a MM-nél, sem VMDK-nál és sok vajdasági magyar ellenzékinél, hogyan lehet >

Tovább