2021. február 27. szombat
Ma Ákos, Bátor, Gábor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Emelkedik a feszültség”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Csantavéren is „a falu mostani vezetőségét nem érdekli a polgárok panaszkodása, nem nyugtalanítja a megromlott közbiztonság, úgy tesznek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne”. Pedig a bajt idejében kell(ene) orvosolni…Vagy talán az említett bizottságnak azért nem fontos, mivel magyar többségű helységekről van szó?  Bozóki Antal:

Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.

Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)

Augusztus 23.

Egyenlő jogokat!

Ditmir Bushati (1977) Albánia Európa-ügyi és külügyminisztere fogadta a dél-szerbiai albán pártok képviselőit.

Az ATA jelentése szerint a miniszter „megismerkedett a Preševo-völgyi albánok helyzetével, követeléseivel és álláspontjaival, a szociális-gazdasági helyzetük javítására és jogaira összpontosítva az oktatás és a művelődés területén”.

Bushati megerősítette Albánia elkötelezettségét a Preševo-völgyi albánokat követelései mellett és teljes támogatásáról biztosította őket, hogy – az ATA közlése szerint – megerősödjön a helyzetük a jogaik tiszteletben tartása területén, hozzátéve, hogy Albánia követeli Szerbiától, hogy „csak azokat a jogokat biztosítsa nekik, amelyek a szerbeknek van Koszovón”.

A délvidéki/vajdasági magyarokat is megilletik azok a jogok, amelyek a koszovói szerbeket. Csak éppen nincsen aki kiálljon értünk… És, sajnos, a legtöbb esetben magunk sem merjük elmondani, hogy...

Augusztus 24

„Emelkedik a feszültség”

Csantavéren a bűnesetek a már jól bevált forgatókönyv szerint zajlanak, és bár a pár évvel ezelőtti 27-es havi rekordot egyelőre még nem sikerült megdönteni, hétről hétre szaporodik a betörések, a rablások száma és újabbnál újabb rémtörténeteket hallhatunk – írja Szabó Angéla.

– Bezúzott ablaküvegek, bejárati ajtók kettévágott szúnyoghálói, kiskapuk kifeszített zárai, kiürített hűtőládák, elkábított, megmérgezett házőrzőkutyák jelzik a vandál garázdálkodók nyomait. Az éjszakai besurranó tolvajok, rablók az esetek döntő többségében pénzt, ékszert, értékesebb mobiltelefont zsákmányolnak.

Persze csak ott dívik a gátlástalan garázdálkodás, ahol azt a nemtörődömség, a meghunyászkodás, a rettegés és a tehetetlenség miatt megengedik, ahol elnézik, ahol megtűrik. A hallgatás most még erősebb a félelemnél. De nem lesz mindig így. Egyre hangosabb az elégedetlenség, emelkedik a feszültség.

A falu mostani vezetőségét nem érdekli a polgárok panaszkodása, nem nyugtalanítja a megromlott közbiztonság, úgy tesznek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Nem mernek falugyűlést tartani, nincs bátorságuk kiállni a magára hagyott, jogosan méltatlankodó lakosság elé – márpedig meghányni-vetni való téma adódna egy szekérderékkal.

Megvárják, hogy Martonost csináljanak, hogy Martonost csináljunk a saját falunkból? – kérdezi az írás szerzője.

Az utóbbi években a közbiztonság megromlásáról értesülhettünk a médiában Adán és Moholon, Péterrévén, Martonoson, hogy csak a nagyobb publicitást kapott eseteket említsem. Bizonyára sok más községben, illetve helységben sem jobb a helyzet – amit a csantavéri eset is bizonyít. A lopások, betörések és egyéb bűnesetek legnagyobb része felderítetlen, az elkövetők pedig büntetlenek maradnak. A lakosság pedig veszélyeztetve érzi magát. 

Csonka Áron, a Magyar Mozgalom-Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének tartományi képviselője – a martonosi helyzet kapcsán – a Tartományi Képviselőház Közbiztonsági Bizottsága elnökéhez intézett május 23-i levelében „arra kérte a bizottság elnökét, hogy „a felhatalmazásával összhangban, együttműködve az belügyminisztérium illetékes részlegeivel tegye meg azokat a lépéseket, amelyek a feszültség csökkentéséhez vezetnek, s hosszútávon oldja meg ezt a problémát”. Eddig azonban a médiában semmilyen információra nem találtam az említett bizottság munkájával kapcsolatban.

Csantavéren is – amint az írásból kitűnik – „a falu mostani vezetőségét nem érdekli a polgárok panaszkodása, nem nyugtalanítja a megromlott közbiztonság, úgy tesznek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne”. Pedig a bajt idejében kell(ene) orvosolni…Vagy talán az említett bizottságnak azért nem fontos, mivel magyar többségű helységekről van szó?

Augusztus 29.

Szégyenletes bérek

A hazai nettó havibér átlag 49 226 dinár vagy 417 euró volt az idén júniusban – tette közzé a Szerb Köztársasági Statisztikai Hivatala. Az Adóhivatal adati pedig arra mutatnak rá, hogy a szerbiai alkalmazottaknak több mint az 50 százaléka ennél tízezer dinárral kevesebbet visz haza, vagyis júniusban 38 500 dináros nettó fizetést kapott – közli a sajtó.

Jelenleg Szerbiában a legalacsonyabb órabér 143 dinár, ám a szakszervezetek szerint ezt legalább 167 dinárra kellene növelni, ami havi szinten 29 130 dinárt jelentene, vagy hogy elérje egy átlagos, háromtagú család fogyasztó kosara értékének 80 százalékát.

A jelenlegi helyzetben még a Szerbiai Független Szakszervezeti Szövetség képviselői szerint is megvalósíthatatlannak tűnik ekkora béremelést kiharcolni, pedig még ez sem javít sokat a családok gazdasági helyzetén.

A törvény által meghatározott legalacsonyabb kifizethető bér összegéről szeptember 15-ig kell döntést hozniuk az illetékeseknek, és a jövő év január 1-jétől lépne érvénybe.

Szerbiában 350 ezer ember él minimálbérből. Hogyan lehet, vagy lehet-e egyáltalán megélni ebből a szégyenletesen alacsony havi összegből egy háromtagú családnak?

A havi fizetések valójában a fokmérői nem csak az ország gazdasági, de az emberi jogok állapotának is. A kérdés csupán az, hogy meddig tartható ez az állapot és mikor elégelik meg azt a tömegek?  

 

 

2018. szeptember 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az elrabolt idők nyomában

Én csak keresem a hagyományt miközben az a tudat kínoz, hogy elrabolták a múltomat.  Nem csak >

Tovább

A tévedhetetlenekkel szemben

Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >

Tovább

„Nesze semmi, fogd meg jól!”

Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >

Tovább

A közéleti vákuum depresszív hatása

A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >

Tovább

A harmincas évek újra meg újra felbukkanak

Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >

Tovább

Haiku és kapitalizmus

Inkább azon csodálkoztam, hogy ezek az államkapitalista kommunista milliárdosok verseket írnak. Mégpedig haikukat! Környezetünkben ilyesmi nem >

Tovább

Független sajtó

Aki saját eszmei értékrendjéhez ragaszkodik, legyen az akár szocialista, konzervatív vagy liberális, az Arthur Koestlerrel elmondhatja, >

Tovább

Bűn

Lehet, hogy a legnagyobb bűn a bűnhődéstől való menekülés. Azokra gondolok, akik Pilátusként nem akartak hallani >

Tovább

Kamberi: „Így még Milošević uralkodása idején sem volt”

A képviselők nem éltek/élnek az anyanyelv használatának jogával a szerb parlamenti felszólalásaik alkalmával. Kovács Elvira, a >

Tovább

Ami az embert igazából feszíti, azzal kéne foglalkozni

„Hogy az irodalom csak irodalom. Ennek vége van. Ez nem azt jelenti, hogy vissza kellene fordulni, >

Tovább

Pásztor Bálint és a szabadkaiak folyamatos átverése

Pásztor Bálintnak a hatalmi koalícióban ülve nem most kellene ellenzékit játszania utólag, hanem még a tervek >

Tovább

Az Utolsó Vajdasági

Nem csak tőle, a most már halhatatlan énekes-költőtől búcsúzunk, hanem egy kicsit Vajdaságtól is. Attól a >

Tovább