2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Káosz az oktatásban?

Ez a tanévkezdés is nemzeti kisebbségi jogsérelmekkel indul

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A VSZL javára legyen mondva, hogy szerb pártként számon kérte a nemzeti kisebbségi oktatási jogok érvényesítését. De, hol vannak a magyar pártok, az MNT és a pedagógus szervezetek? Sehol! Mivel is foglalkoznak ezek egyáltalán? Ki törődik a magyar közösség (ez alkalommal oktatási) jogainak érvényesítésével? Senki! Bozóki Antal:

Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.

Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)

A 2017/2018-as tanévben 13 magyar nyelvű középiskola esetében az oktatási minisztérium nem vette figyelembe az iskolák igényeit a szakirányok megnyitása iránt és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) támogatását.

Tanév közben szüntették meg a magyar tannyelvű társadalmi-nyelvi szak második osztályát a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban.

Magyar nyelvű ötödikes napló tavaly még október közepén sem volt. Mint kiderült, az MNT munkatársai csak október 17-én juttatták el a fordítást a kiadónak.

Idén júniusban arról értesültünk, hogy a hibásan nyomtatták ki az új ötödikes kétnyelvű bizonyítványok formanyomtatványát, s emiatt nem volt elég hely, hogy a szerb mellett még egy nyelven be lehessen írni az osztályzatot, ami miatt le kellett azokat cserélni.

Volt botrányos igazgató választás/kinevezés is (legutóbb pld. a gombosi József Attila Általános Iskolában). Közben az általános iskolákban sorra szűnnek meg a magyar tagozatok, stb.

Most a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) közleményéből értesülünk, hogy „késik azon kisebbségi nyelvű tankönyvek nyomtatása, melyekből az általános iskolák első- és ötödik osztályos tanulói kell, hogy tanuljanak”. „A szerb nyelvű könyvek nagy része ugyanakkor már megérkezett” – közölte a Pannon RTV.

„A nemzeti kisebbségek nyelvein történő oktatást Szerbiában az alkotmány és a törvények is szavatolják, ezért megengedhetetlen, hogy ezt a jogot ne tartsák tiszteletben – áll a Liga közleményében.

A párt emlékeztet, hogy az Oktatási Minisztérium tavalyelőtt a nemzeti tanácsokkal egy dokumentumot írt alá, melyben kifejezték abbéli szándékukat, hogy a jövőben a kisebbségi nyelveken megjelenő tankönyvek kiadása gyorsabban és minőségesebben

minőségesebben történik majd. „Sajnos, nyilvánvalóan nem tartják tiszteletben azt, amit aláírtak” – állapítja meg a VSZL.

A Liga arra is figyelmeztet, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalások 23. fejezete a nemzeti kisebbségek jogairól szól, és azt követeli a hatalomtól, hogy ezeket a jogokat a gyakorlatban is alkalmazza.

„Elvárjuk, hogy a tanügyminiszter sürgősen intézkedjen, hogy a kisebbségi nyelveken kinyomtatott hibás tankönyveket mielőbb javítsák” – áll a Bogyó Ildikó, a Vajdasági Szociáldemokrata Párt főbizottsága tagjának aláírásával ellátott közleményben.

Miért nincsenek első osztályos tankönyvek a nemzeti kisebbségek nyelvén? A kérdést nem magyar párt, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), vagy pedagógus szervezet, hanem a VSZL tette fel Mladen Šarčević tárcavezetőnek. A VSZL javára legyen mondva, hogy szerb pártként számon kérte a nemzeti kisebbségi oktatási jogok érvényesítését. De, hol vannak a magyar pártok, az MNT és a pedagógus szervezetek? Sehol! Mivel is foglalkoznak ezek egyáltalán? Ki törődik a magyar közösség (ez alkalommal oktatási) jogainak érvényesítésével? Senki!

A tanárok figyelmeztetnek, hogy szeptembertől „új tanterv van érvényben a szerbiai általános iskolák első és ötödik osztályában”. Ez azt jelenti, hogy „az első osztályban Projektoktatás lesz, az ötödik osztályban pedig Informatika és számítógép-ismeret.” Mint a VSZL közleményéből is kitűnik, a szükséges tankönyvek azonban még sehol se nincsenek. A közlemény utal arra is, hogy „hibás tankönyveket” is nyomattak, amelyeket „mielőbb ki kell javítani”, de hogy melyekről van szó, azt már nem említi.

A délvidéki magyar oktatást különösen kínosan érinti, hogy az oktatási minisztérium államtitkári posztját Vicsek Annamária (Annemarie Vicsek, ahogyan önmagát nevezi) tölti be, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárságot pedig Nyilas Mihály vezeti. Mindketten a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) káderei.

A most előállt helyzetet Vicsek azzal próbálja magyarázni, hogy „a tankönyvek egyre inkább túlhaladottak lesznek az iskoláztatásban, hiszen egyre több online tartalmat, egyre több digitális tartalmat használnak a tanárok is a mindennapi munka során, ami lassan-lassan már eddig is valamilyen mértékben szinte feleslegessé vagy pedig helyettesíthetővé tette a tankönyveket”.  Erre viszont a tanulók, a tanárok, a szülők és az iskolák se nincsenek felkészülve/felkészítve.

Mivel az „eddig alkalmazott tankönyvek nem használhatók és az iskolában, diktálni pedig nem szabad, mit fog megjegyezni egy 12 éves diák az órán?” – kérdezi az egyik gyakorló tanár, aki a neve elhallgatását kérte. – Nem csak a tankönyvek hiányzanak, de „nincs tanmenet se tanterv magyar nyelven. A földrajz és a történelem tanárok pedig még nem vettek részt semmiféle továbbképzésen. Marad a zöld tábla és a kréta, illetve a fehér tábla és a  filctoll, vagy a fénymásolás, amit a pedagógus a saját zsebéből fizet, vagy a papírt saját maga viszi az iskolába. A sok adminisztráció között pedig elveszik a gyerek – tette hozzá.

Ugyancsak problémát jelent a tanulók adatainak bevitele az elektronikus, illetve e-naplóba. – Eddig a magyar anyakönyvvel rendelkező gyerek neve szerb nyelven cirill írással és magyar nyelven volt beírva, a szerb anyakönyvvel rendelkező tanulóé pedig kizárólag szerb nyelven cirill és latin írásmóddal. Milyen nyelven és írásmóddal kell az adatokat beírni? – kérdezi a „A jelen és jövő pedagógusai” csoport egyik tanácstalan tagja.

– Jelenleg „nincs lehetőség (az e-napló) magyar verziójára, de fejlesztik, mert a bizonyítványok nyomtatása is ez alapján fog történni. Az órák tartalmát volt, aki magyarul vitte be, volt aki szerbül” – így a válasz.

A nevek beírása – a magyarázat szerint – azért fontos és erre nagyon kell ügyelni, mivel ezen „később nem lehet változtatni. Amilyen módon beírják, úgy kapja a bizonyítványt a tanuló”.  Miért nem vitatják meg ezt a problémát az MNT és a pedagógus szervezetek?

A magyar nyelvű oktatásban, ezek szerint – egy héttel a tanévkezdés előtt – „teljes a káosz”. Mindenki azonban hallgat, mert félti az állását és a szégyenletesen alacsony fizetését. Csodálkozunk, ha elköltöznek a tanárok és a diákok is?

Vicseknek és Nyilasnak – a botrányokkal és káosszal terhes helyzet ellenére – eszébe nem jutott, hogy alkalmatlanságuk okán távozzanak a tisztségükből. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen a VMSZ hatalmi koalíciós pártként áll mögöttük. És a havi fizetés sem kevés. Hogy a közösségnek okozott kár mekkora, az kit érdekel?

 

2018. augusztus 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább