Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
Káosz az oktatásban?
Ez a tanévkezdés is nemzeti kisebbségi jogsérelmekkel indul
Bozóki Antal
A VSZL javára legyen mondva, hogy szerb pártként számon kérte a nemzeti kisebbségi oktatási jogok érvényesítését. De, hol vannak a magyar pártok, az MNT és a pedagógus szervezetek? Sehol! Mivel is foglalkoznak ezek egyáltalán? Ki törődik a magyar közösség (ez alkalommal oktatási) jogainak érvényesítésével? Senki! Bozóki Antal:
Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.
Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)
A 2017/2018-as tanévben 13 magyar nyelvű középiskola esetében az oktatási minisztérium nem vette figyelembe az iskolák igényeit a szakirányok megnyitása iránt és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) támogatását.
Tanév közben szüntették meg a magyar tannyelvű társadalmi-nyelvi szak második osztályát a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban.
Magyar nyelvű ötödikes napló tavaly még október közepén sem volt. Mint kiderült, az MNT munkatársai csak október 17-én juttatták el a fordítást a kiadónak.
Idén júniusban arról értesültünk, hogy a hibásan nyomtatták ki az új ötödikes kétnyelvű bizonyítványok formanyomtatványát, s emiatt nem volt elég hely, hogy a szerb mellett még egy nyelven be lehessen írni az osztályzatot, ami miatt le kellett azokat cserélni.
Volt botrányos igazgató választás/kinevezés is (legutóbb pld. a gombosi József Attila Általános Iskolában). Közben az általános iskolákban sorra szűnnek meg a magyar tagozatok, stb.
Most a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) közleményéből értesülünk, hogy „késik azon kisebbségi nyelvű tankönyvek nyomtatása, melyekből az általános iskolák első- és ötödik osztályos tanulói kell, hogy tanuljanak”. „A szerb nyelvű könyvek nagy része ugyanakkor már megérkezett” – közölte a Pannon RTV.
„A nemzeti kisebbségek nyelvein történő oktatást Szerbiában az alkotmány és a törvények is szavatolják, ezért megengedhetetlen, hogy ezt a jogot ne tartsák tiszteletben – áll a Liga közleményében.
A párt emlékeztet, hogy az Oktatási Minisztérium tavalyelőtt a nemzeti tanácsokkal egy dokumentumot írt alá, melyben kifejezték abbéli szándékukat, hogy a jövőben a kisebbségi nyelveken megjelenő tankönyvek kiadása gyorsabban és minőségesebben
minőségesebben történik majd. „Sajnos, nyilvánvalóan nem tartják tiszteletben azt, amit aláírtak” – állapítja meg a VSZL.
A Liga arra is figyelmeztet, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalások 23. fejezete a nemzeti kisebbségek jogairól szól, és azt követeli a hatalomtól, hogy ezeket a jogokat a gyakorlatban is alkalmazza.
„Elvárjuk, hogy a tanügyminiszter sürgősen intézkedjen, hogy a kisebbségi nyelveken kinyomtatott hibás tankönyveket mielőbb javítsák” – áll a Bogyó Ildikó, a Vajdasági Szociáldemokrata Párt főbizottsága tagjának aláírásával ellátott közleményben.
Miért nincsenek első osztályos tankönyvek a nemzeti kisebbségek nyelvén? A kérdést nem magyar párt, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), vagy pedagógus szervezet, hanem a VSZL tette fel Mladen Šarčević tárcavezetőnek. A VSZL javára legyen mondva, hogy szerb pártként számon kérte a nemzeti kisebbségi oktatási jogok érvényesítését. De, hol vannak a magyar pártok, az MNT és a pedagógus szervezetek? Sehol! Mivel is foglalkoznak ezek egyáltalán? Ki törődik a magyar közösség (ez alkalommal oktatási) jogainak érvényesítésével? Senki!
A tanárok figyelmeztetnek, hogy szeptembertől „új tanterv van érvényben a szerbiai általános iskolák első és ötödik osztályában”. Ez azt jelenti, hogy „az első osztályban Projektoktatás lesz, az ötödik osztályban pedig Informatika és számítógép-ismeret.” Mint a VSZL közleményéből is kitűnik, a szükséges tankönyvek azonban még sehol se nincsenek. A közlemény utal arra is, hogy „hibás tankönyveket” is nyomattak, amelyeket „mielőbb ki kell javítani”, de hogy melyekről van szó, azt már nem említi.
A délvidéki magyar oktatást különösen kínosan érinti, hogy az oktatási minisztérium államtitkári posztját Vicsek Annamária (Annemarie Vicsek, ahogyan önmagát nevezi) tölti be, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárságot pedig Nyilas Mihály vezeti. Mindketten a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) káderei.
A most előállt helyzetet Vicsek azzal próbálja magyarázni, hogy „a tankönyvek egyre inkább túlhaladottak lesznek az iskoláztatásban, hiszen egyre több online tartalmat, egyre több digitális tartalmat használnak a tanárok is a mindennapi munka során, ami lassan-lassan már eddig is valamilyen mértékben szinte feleslegessé vagy pedig helyettesíthetővé tette a tankönyveket”. Erre viszont a tanulók, a tanárok, a szülők és az iskolák se nincsenek felkészülve/felkészítve.
Mivel az „eddig alkalmazott tankönyvek nem használhatók és az iskolában, diktálni pedig nem szabad, mit fog megjegyezni egy 12 éves diák az órán?” – kérdezi az egyik gyakorló tanár, aki a neve elhallgatását kérte. – Nem csak a tankönyvek hiányzanak, de „nincs tanmenet se tanterv magyar nyelven. A földrajz és a történelem tanárok pedig még nem vettek részt semmiféle továbbképzésen. Marad a zöld tábla és a kréta, illetve a fehér tábla és a filctoll, vagy a fénymásolás, amit a pedagógus a saját zsebéből fizet, vagy a papírt saját maga viszi az iskolába. A sok adminisztráció között pedig elveszik a gyerek – tette hozzá.
Ugyancsak problémát jelent a tanulók adatainak bevitele az elektronikus, illetve e-naplóba. – Eddig a magyar anyakönyvvel rendelkező gyerek neve szerb nyelven cirill írással és magyar nyelven volt beírva, a szerb anyakönyvvel rendelkező tanulóé pedig kizárólag szerb nyelven cirill és latin írásmóddal. Milyen nyelven és írásmóddal kell az adatokat beírni? – kérdezi a „A jelen és jövő pedagógusai” csoport egyik tanácstalan tagja.
– Jelenleg „nincs lehetőség (az e-napló) magyar verziójára, de fejlesztik, mert a bizonyítványok nyomtatása is ez alapján fog történni. Az órák tartalmát volt, aki magyarul vitte be, volt aki szerbül” – így a válasz.
A nevek beírása – a magyarázat szerint – azért fontos és erre nagyon kell ügyelni, mivel ezen „később nem lehet változtatni. Amilyen módon beírják, úgy kapja a bizonyítványt a tanuló”. Miért nem vitatják meg ezt a problémát az MNT és a pedagógus szervezetek?
A magyar nyelvű oktatásban, ezek szerint – egy héttel a tanévkezdés előtt – „teljes a káosz”. Mindenki azonban hallgat, mert félti az állását és a szégyenletesen alacsony fizetését. Csodálkozunk, ha elköltöznek a tanárok és a diákok is?
Vicseknek és Nyilasnak – a botrányokkal és káosszal terhes helyzet ellenére – eszébe nem jutott, hogy alkalmatlanságuk okán távozzanak a tisztségükből. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen a VMSZ hatalmi koalíciós pártként áll mögöttük. És a havi fizetés sem kevés. Hogy a közösségnek okozott kár mekkora, az kit érdekel?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy vita rejtekei
A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >
Füstbe ment szerv
Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >
Virág a kormányzó úr sírján
Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >
Háborús emlékek nyomában
Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >
„Mórahalmon egyeztettek”
Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >
Ökomama
Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >
"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"
„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >
„Szerbiának két külügyminisztere...”
A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >
A jugoszláv rendszerváltás
Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >